A 4 prioritás

Tematikai szempontból az Interreg V-A Ausztria-Magyarország együttműködési program támogatása négy együttműködési területre - úgy nevezett prioritásra összpontosul. Mindegyik prioritásnak saját célrendszere van.

Ahhoz, hogy támogatást kapjon határon átnyúló projektjéhez, annak illeszkednie kell a megadott prioritásokhoz valamint azok céljaihoz. A prioritási tengelyhez kapcsolódó részletekről, a lehetséges tevékenységek pontos leírásáról a megfelelő priorítási sávra kattintva ill. a nyomtatott formában is megjelenő négy Prioritási füzetben olvashat többet.

Az osztrák–magyar határ menti régióban már most is vannak erős K+F központok, ezek többsége azonban a városi agglomerációkban (pl. Bécs és Graz) koncentrálódik. További probléma, hogy a régió kis- és középvállalkozásai nehezen férnek hozzá a K+F eredményekhez és az innováció céljára használható forrásokhoz. Végezetül, jelentős innovációs szakadék áll fenn a programterület magyar és osztrák oldala között..

A két ország különböző, kkv-ket támogató közvetítő szervezeteinek a hatékonysága egyenlőtlenül oszlik el a határtérségben, határon átnyúló együttműködéseik pedig pillanatnyilag egyes projektek lebonyolítására korlátozódnak.

Beavatkozásra van tehát szükség, melyhez a program saját intézkedéseivel kíván hozzájárulni.

Az osztrák-magyar határtérség történelmi kultúrtáj, melynek gazdag természeti és kulturális öröksége a belföldi és a külföldi vendégek számára egyaránt vonzerőt jelent. A régió legtöbb kulturális és természeti öröksége védelem alatt áll, de a fenntartható turisztikai értékesítést illetően sokszor lemaradásban vagyunk. A határon átnyúló együttműködés e téren fontos segítséget nyújthat a közös szervezeti struktúrák kiépítésével valamint a tevékenységek összehangolt tervezése és végrehajtása által. A természeti és kulturális örökség közös fejlesztése és felmérése a régió gazdasági és társadalmi fejlődése szempontjából is hatalmas lehetőségeket rejt, különösen a vidéki területeken.

Továbbá jellemző a határrégióra a nagyfokú biológiai sokszínűség és az értékes ökoszisztémák széles palettája, ezek azonban nem mind védettek. A régióban megvalósuló infrastrukturális beruházásokkal és a gazdasági fejlődéssel összefüggésben álló növekvő területhasználat, s az éghajlatváltozás következményei ugyanakkor veszélyeztetik a régió természetes gazdagságát. Ezért kulcsfontosságú az őshonos fajok védelme, valamint a védelem alatt álló természetes élőhelyek bővítése és összekapcsolása.

A nemzeti és natúrparkok, Natura 2000 területek és további védett területek már korábban létrehoztak sikeresen működő hálózatokat és nagy érdeklődést mutatnak az együttműködésre a jövőben is.

Az osztrák-magyar határtérség jellegzetességeihez tartoznak az erősen integrált felszín alatti víztestek és a határon átlépő folyóvizek. Ezért nem meglepő, hogy a határ menti térségben ezen a téren komoly hagyományai vannak az együttműködésnek. Az Osztrák-Magyar Határvíz Bizottság már 1956. óta koordinálja az összes közös folyóvizekkel kapcsolatos feladatot.
Az együttműködés további folytatására azért is szükség van, hogy a természeti erőforrások védelmének és fenntartható használatának eddigi magas színvonala tartható, illetve tovább javítható legyen. További fontos cél a vízgazdálkodás terén jelen levő természetes kockázatok csökkentése, az árvízvédelem optimalizálása valamint az éghajlatváltozás lehetséges hatásaira való felkészülés. Különösen a Rába és a Lajta mentén van szükség a környezetvédelem és az árvízkockázat-kezelés jobb összehangolására.

Az osztrák-magyar határtérségre közlekedéstechnikailag jellemző, hogy a TEN-T törzshálózati folyosók a programterület északi, nyugati és déli peremét érintik, ill. hogy az átfogó hálózat egy folyosója a programrégióban a magyar oldalon a határ közelében, azzal szinte párhuzamosan húzódik. A határátkelők felújításával illetve kiegészítésével Burgenland azon regionális központjai (harmadlagos csomópontok), amelyek pillanatnyilag nem kapcsolódnak a TEN-T hálózathoz, összeköttetésbe kerülnek a Magyarországon futó folyosóval.

A határrégióban annak dacára, hogy az elmúlt években komoly erőfeszítések történtek a környezetbarát közlekedési szolgáltatások versenyképes alternatívává alakítására, a határ mindkét oldalán továbbra is a személyautó jelenti a fő közlekedési eszközt. A fenntartható közlekedési eszközöket használó emberek arányának növelése érdekében ezért az SO 31 specifikus célkitűzés keretében tervezett infrastruktúra beruházásokat a környezetbarát közlekedés javítását szolgáló intézkedésekkel kell támogatni.

Az osztrák-magyar határrégióban a két ország eltérő jogi és intézményi keretfeltételei sok esetben megnehezítik a határon átnyúló tevékenységek előkészítését és megvalósítását. Ugyanakkor határon átívelő összefüggésben a jól felépített és koordinált irányítási rendszerek megléte lényeges előfeltétele a rendelkezésre álló erőforrások optimális felhasználásának.

Ezek a kihívások akár olyan területeket is érintenek, ahol a felmerülő problémák megoldása csak határon átívelő megközelítésben lehetséges, vagy ily módon hatékonyabb. Ebből ugyanakkor egyértelműen látszik az is, hol van szükség a programban további intézkedésre illetve új kezdeményezésekre.

Az osztrák-magyar határtérségben az oktatásban és (szak)képzésben aktív szereplők élénk érdeklődése alapján e témákban jelentős regionális potenciál rejlik.

A programintézkedések szükségességét az indokolja, hogy, ezeken a területeken az együttműködés ‑ különösen határon átnyúló kontextusban ‑ nagymértékben függ az egyének képességeitől és gondolkodásmódjától. Így ez a specifikus célkitűzés a határ menti együttműködések feltételeinek javítására fókuszál, amelyet nyelvi kezdeményezések, valamint interkulturális és közös képzések támogatásával kíván elérni.