Prioritás 2

Alapadatok

Összefoglaló

A schneeberglandi kistérség és a Keszthely és környéke kistérség vidéki és turisztikai régiók. Mindkét régió hasonló problémákkal szembesül, melyeket a demográfiai változások vonnak maguk után: idõsödõ társadalom és a fiatal lakosság elvándorlása a városi agglomerációkba. A felszakadt családi struktúrák, új életmódok és a zsugorodó községi pénzügyek új intézkedéseket követelnek meg az öregek és fiatalok közötti szolidaritás erõsítésére. A két régió elhatározta, hogy egy közös projekt keretén belül a fent említett problémákra megoldásokat dolgoznak ki.

A projekt hozzájárul a népesség öregedésének pozitív megítéléséhez. Az aktív idõskor megélésére valamint a fiatalok és idõsek közti kölcsönös tudatosság erõsítésére alkalmas környezetet teremt a projekt az osztrák és magyar régiókban. A településeket és a gazdaságot felkészíti a demográfiai változásokra, hogy proaktívan járhassanak el és ezzel a jövõjüket biztosíthassák.

A projekt keretében a következő feladatok kerülnek megvalósitásra:

• Szakkonferenciák az aktív idõskor témakörben és infomappák elkészítése = „idõs kisokos„ az idõsek számára: hasznos információk intézményekrõl, kínalatokról a partnertérségekben


• Az aktív idõsek interregionális hálózatának létrehozása és mûködtetése releváns döntéshozókkal, idõsek és fiatalok, szociális szolgáltatásokat nyújtó szolgáltatók bevonásával


• Demográfiai analízis és stratégiafejlesztés a partnerrégiókban „öregedõ népesség“ témára vonatkozóan


• „Regionális Házmester” modell kidolgozása idõsek számára, térséganalízis valamint idõsbarát infrastruktúra és lakóhelyek feltárása és telephelyi katalógus öszeállítása a régióban, helyi ellátási modell kidolgozása és akadálymentes és generációbarát térkialakítás koncepció kidolgozása


• Regionális gazdaság megszólítása az idõseknek alkalmas, akadálymentes termékeket és szolgáltatásokat illetõen - egy mentoring program kipróbálása egy külsõ szakértõ kíséretében, vezetõ regionális vállalatokkal


• Különbözõ témájú regionális idõsek és generációk találkozói és továbbképzés Ausztriában és Magyarországon

A projekt aloldalhoz

Alapadatok

Összefoglaló

A vízellátás biztosítása a Pannon-Fertõ régióban a meglévõ vízellátási rendszerek határon átnyúló összekapcsolása révén.
A cél, a jövõben is megfelelõ mennyiségben jó minõségû ivóviz biztosítása , mely alapja lehet az emberek további megtelepedésének, az ipar, a gazdaság és fõként a turizmus további fellendülésének.

A projekt elõirányozza a vízellátó létesítmények tervezését, reaktiválását, valamint – részben – új létesítmények megépítését.

A projekt keretében a következő feladatok kerülnek megvalósitásra:

• Vízjogi engedélyeztetési és megvalósítási tervek készítése szállítóvezetékek, nyomásfokozók és UV-berendezések, szivattyúállomással és UV-berendezéssel kombinált víztározó létesítésére
• Kutató- és kútfúrások
• Vízjogi engedélyeztetési terv készítése vízbázis reaktiválása céljából
• Irányítástechnikai rendszer megtervezése

Alapadatok

Összefoglaló

A burgenlandi Draßburg és a magyar Ágfalva községek már 2007-ben elindítottak és megvalósítottak egy közös, határon átnyúló projektet (Interreg IIIA), mely óvodás korú gyerekek kétnyelvû óvodai nevelését tûzte ki célul. Mivel ez a projekt nagyon pozitívan alakult, mindkét oldalról sürgetni kezdték egy másik, tartós kétnyelvû óvoda létrehozását. Idõközben ugyanis az óvoda iránti érdeklõdés meglepetésszerûen sokkal nagyobb lett, mint ahogy ezt a kezdetekkor feltételezték.

A projekt célja, hogy a lehetõ leghamarabb megismertesse a gyerekekkel a régió többnyelvûségét. Éppígy arra is ösztönözni kívánják a gyerekeket, hogy a többnyelvûséget aktívan fogadják el, és késõbb sajátítsák is el a másik nyelvet valamilyen iskolai képzés keretein belül.

A projekt keretében a következő feladatok kerülnek megvalósitásra:

• a másik község évente többszöri meglátogatása
• közös kirándulások
• közös karácsonyi ünnepség
• az óvodai év közös évzáró ünnepsége

Alapadatok

Összefoglaló

A biológiai eredetû hulladékok komposztálása révén a tárolás során keletkezõ üvegház-hatású gázok termelõdése elkerülhetõ és olyan termék képzõdik, melynek segítségével a növényi tápanyagok és a szén a természetes körforgásba visszailleszthetõk.

A projekt területe természetes egységet képez éghajlati és talajtani szempontból, ezért kézenfekvõ a határon átnyúló együttmûködés a komposzt érettségi fokának és növényekre gyakorolt hatásának javításához szükséges eljárások fejlesztésében, és a környezet- és klíma-védelmet elõsegítõ új felhasználási területek kidolgozásában.

A projekt célja a természetes erõforrások (tápanyagok, N, P, K, C, humusz) hatékony hasznosításának elõmozdítása.

A projekt keretében a következő feladatok kerülnek megvalósitásra:

• A biológiai eredetû hulladékok felhasználásának fejlesztése és optimalizálása


• A komposzt lebonthatóságának vizsgálata és a komposzt sótartalmának csökkentésére irányuló vizsgálatok


• A komposzttrágyázás és a nitrátkimosódás


• A vegetatív tûrõképesség vizsgálata


• Új felhasználási lehetöségek fejlesztése (pld. A borászatban)


• A környezetre és klímára való kihatás mérlegelése

Alapadatok

Összefoglaló

Az „energiatakarékos építkezés“ témakörben léteznek olyan kiforrott, piacérett technikák, amelyek széles körû és hasznot hozó alkalmazásra várnak. Ezenkívül munkahelyteremtéssel és a regionális értékteremtésnek köszönhetõen gazdasági impulzusokat generálnak, elsõsorban az épületek szanálása és korszerûsíte tekintetében.

Az ezekkel a lehetõségekkal kapcsolatos információk és ismeretek azonban gyakorlati szinten kevés helyre jutottak el. Itt még nagy az elmaradás a meglévõ képzési lehetõségek kihasználásában, melyeket alig vesznek igénybe. Továbbá szükség van az információ, a képzés és továbbképzés, képesítés igényekhez igazodó célcsoportorientált formáira.

Ebben szándékozik a CEEBEE-projekt egy sor intézkedéssel és eredménnyel sikert elérni:
az elsõ feladatok között szerepel egy meghatározott régiók feletti és határon átnyúló, legalább 40 osztrák és magyar intézménybõl álló képzési hálózat létrehozása „energiatakarékos építészet“ témában. Ezt egészítik ki a kapcsolódó témák a megújuló energiaforrások és energiahatékonyság területérõl.  Ezt követõen konkrét, az igényekhez igazodó tevékenységeket és eszközöket dolgoznak ki az adott témakörrel kapcsolatos információ, tudatformálás, képzés és továbbképzés, valamint képesítés elõmozdítására – egészen az „energiatakarékos építkezés és a megújuló energiaforrások innovációs és fejlesztési hálózati központjának“ az elõkészítéséig.

A projekt keretében a következő feladatok kerülnek megvalósitásra:

• A meglévõ régiók feletti képzési lehetõségek és igények felmérése és támogatása
• A helyi igényekre szabott, célcsoportorientált új, három nyelvû, közösen kidolgozott képzési kínálat kifejlesztése, és azok kísérleti bevezetése
• Az újonnan kifejlesztett képzési ajánlatok bevonása és beillesztése a piacon mûködõ szolgáltatók meglévõ képzési programjába
• A regionális, stratégiai fejlesztési irányok kidolgozása és meghatározása ebben a témakörben
• A partnerrégiók több évre szóló képzési programjának elõkészítése, valamint döntés a programról
• Egy „Center of Excellence“ megvalósítása az „energiatakarékos építkezés és megújuló energiaforrások“ témakörben

Alapadatok

Összefoglaló

határok megnyitása, valamint Ausztria, Magyarország és Szlovénia belépése az EU-ba, mindhárom irányban ismét új gazdasági, társadalmi és kulturális kapcsolatok lehetõségét vetette fel.  A regionális kisvárosok központi szerepet játszanak a határok megszüntetésében. A szereplõk a regionális városok szerkezetváltozása következtében közös kihívások elé néznek, amelyeket a projekt segítségével közösen vállalnak.

A projekt célja, hogy a hármashatár mentén Kelet-Stájerország, Kelet-Szlovénia és Délnyugat-Magyarország 24 városa között fenntartható együttmûködés alakuljon ki  (egy egyeztetett párhuzamos projekt a szlovén-osztrák ETE-programban is megvalósul). Különbözõ témakörökben – mint pl. városfejlesztés, gazdaságfeljesztés, kulturális, ifjúsági és sportkooperáció – közös jövõbeli stratégiákat dolgoznak ki, és pilottevékenységeket valósítanak meg. Ezzel a hármashatár menti városok sikerrel pozicionálhatók Közép-, Kelet- és Dél-Európa közti gazdasági csomópontokként.  

Bõvíteni kell az olyan eredményes tevékenységeket, mint pl. a kelet-stájer városok közel 1000 üzletben beváltható 8 város összefogásából létrejött utalvány ötletét, amelybõl már 2,8 millió darab 10 eurós utalványt sikerült eladni. Továbbá új tevékenységeket is ki kell fejleszteni. Jó példa erre a már sikerrel lebonyolított „tavaszi bónusz akció“, amely során „város-tallérokat“ lehet gyûjteni, ezzel is eõsítve az ügyfelek egyes városokhoz való kötõdését.

A projekt keretében a következő feladatok kerülnek megvalósitásra:

• A városok közti együttmûködés és információcsere elmélyítése
• Közös jövõstratégiák kidolgozása
• Pilottevékenységek megvalósítása
• Szervezeti modellek kidolgozása és megvalósítása közös tevékenységek lebonyolítására

A projekt aloldalhoz

Alapadatok

Összefoglaló

A Burgenlandi Horvátok már több mint 500 éve élnek számos, az egykori Nyugatmagyarország, falvaiban. Megõrizték nyelvüket és kultúrájukat és mindig is egy stabil összekötõ elem voltak Burgenland és a nyugat-magyarországi megyék közt. Manapság a többnyelvûség egy nagy szerepet játszik, mert a szláv-nyelvû országok tagsága által a gazdasági kapcsolatok is megerõsödtek. A modern fejlõdés megemeli azok személyek lehetõségeit, akik egy szláv nyelvet beszélnek, ez a régió számára is egy fontos elõny, hisz a többnyelvûség megkönnyíti a határon átnyúló együttmûködést.

A projekt célja a nyelvi kompetencia erõsítése valamint a régiók határon átnyúló együttmûködésének fokozása és növelése

A projekt keretében a következő feladatok kerülnek megvalósitásra:

• Egy kiállítás és egy katalógus szemléletes dokumentáció a horvát törénetröl a nyugatmagyarország-burgenlandi régióban.
• Egy felnõttkiképzési intézmény létrehozása amely a horvát nyelvû képzést fejlesztené.
• Egy fialtaloknak megfelelõ zene program kidolgozása horvát dalokkal

Alapadatok

Összefoglaló

Burgenland több mint 10 éve, Vas megye 7 éve önálló térinformatikai rendszert üzemeltet hasonló technikai körülmények között egymással összevethetõ adattartalommal. Jelenleg a rendszerekben a különbözõ térképek, adatbázisok tekintetében csak az ország határain belülrõl találhatók adatok. A fejlesztés végrehajtásával a rendszerek a saját információszolgáltatáson kívül képesek lesznek a homogén, egységes szerkezetû összevont területi adatszolgáltatásra. 

A cél, egy fizikai adatcsere nélkül mûködõ egyesített szolgáltató rendszer mûködtetése a határ mindkét oldalán, mellyel a határon átnyúló közös tervezési folyamatok során – a rendszerek különállásából származó hátrányok miatt – a fellépõ problémák, inhomogenitások, párhuzamos végrehajtások megszûnnek, így a pénzügyi források gazdaságosabb kihasználása mindkét oldalon jobban megvalósulhat. 

A projekt keretében a következő feladatok kerülnek megvalósitásra:

• a két szervezet eltérõ földrajzi fekvéssel mûködõ, de hasonló rendszerének egységesítése, homogenizációja, elérhetõség minõségének javítása
• CentropeMAP projekthez csatlakozási képesség biztosítása, topográfia és utca térképpel kapcsolódás kialakítása CentropeMap-hez
• új adatbázisok beszerzése, hasznosítása, és azokból összeállított publikációk közlése
• közös térképi és adatbázis szolgáltatások nyújtása
• POI alapú katasztrófavédelmi információk megosztása és térképi alapokon történõ publikálása a két terület szakemberei számára – a 2010-ben a projekttõl függetlenül lefolytatandó közös gyakorlat pilot jellegû támogatásával

Alapadatok

Összefoglaló

Az elmúlt évtizedekben Burgenlandban és Stájerországban kiépült a kerékpárút hálózat. A kerékpározás e tartományokban a turisztikai kínálat egyik fõ elemeként határozható meg.  Magyarországon a kerékpáros turizmus Ausztriához képest még elmaradottnak tekinthetõ. Szombathely és térségének bekapcsolása a nemzetközi és határon átnyúló kerékpáros hálózatába nem megoldott.  A schengeni határnyitást követõen a kis forgalmú, helyi jelentõségû határátkelõk bevonása lehetõvé teszi a kerékpárút hálózatok határon átnyúló összeköttetését, továbbá a határtérség kerékpáros turizmusához kapcsolódó kínálat felmérése, összehangolt közös értékesítése kiemelt potenciállal bír. A Vasfüggöny kerékpárút kezdeményezése európai szinten is alátámasztja a kerékpár-turisztikai kínálat határon átnyúló fejlesztésének szükségességét. Kerékpár-turisztikai fejlesztésre határon átnyúló megközelítéssel mindeddig még nem került sor térségünkben. Határon átnyúló kerékpár-turisztikai kínálat nem áll rendelkezésre.

A projekt fõ célja a „kerékpáros élmény“ fogalmának pozicionálása a határtérségben piackonform kerékpár-turisztikai kínálat fejlesztése, értékesítése, ill. minõségbiztosítási tevékenységek megvalósítása által.

A projekt keretében a következő feladatok kerülnek megvalósitásra:

• A határtérség kerékpáros infrastruktúrájának fejlesztése (kerékpárút építése Narda és Schandorf között, táblázás, kerékpáros határátkelõk kialakítása)
• A térségi természeti és kulturtursiztikai attrakciókon alapuló kínálat fejlesztése
• Kerékpár-turisztikai kínálat fejlesztése által a határtérségben eltöltött vendégéjszakák számának növelése, a turisztikai értékteremtés elõsegítése
• A projekttérség lakosságának tudatformálása a „kerékpáros élmény“ témájában
• Közös marketingstratégia kidolgozása az ajánlatok pozicionálása érdekében

Alapadatok

Összefoglaló

Az EU-ban eddig nincs olyan közös felsõoktatási intézmény, amely a védelem és biztonság, a közszolgáltatás és egészségügy témakörében kínálna szakirányú képzést. Pedig pont ezekben a határokat figyelmen kívül hagyó kérdéskörökben lenne értelme a határon átnyúló együttmûködésnek. Jól bevált gyakorlati példaként és referenciamodellként a Közép-európai Rendõrakadémia (MEPA) szolgálhat, amely osztrák-magyar kezdeményezés eredménye.

A projekt célja egy közös egyetemi klaszter létrehozása, amely a védelem, biztonság, közszolgálat és egészség témaköröket egy szakirányú képzés formájában fedné le. Egy igényfelmérõ tanulmány szakmai, tudományos és intézményi szempontból feltárja a programterületen valamennyi releváns érintett igényeit.

A három tanterv, amelyet a projekt kereteiben dolgoznak ki, a következõ témákat foglalja magában: közúti szállítás biztonsága (többek között a veszélyes áru szállítása, biztonsági személyzet és teherszállítás), a bûncselekmények és terrorakciók megelõzése, az ellenük való védelem, a nagy ipari balesetek elleni védelem és közegészségügy.

A projekt keretében a következő feladatok kerülnek megvalósitásra:

• Igényfelmérõ tanulmány szakmai, tudományos és intézményi szempontból
• Legalább három akkreditált, illetve legalább a programterületen akkreditálható alap- és mesterképzési tanterv kidolgozása
• Egyetemi struktúrák létrehozása a szakirányú képzés lebonyolítására
• Közönségkapcsolati munka (projektweboldal, brosúrák, TV-riport

Alapadatok

Összefoglaló

Az egyik legnagyobb lehetõséget a CO2 megtakarítás terén az épületek és az infrastrukturális intézmények áram- és energiafelhasználásának csökkentése jelenti.
Koruk és energetikai mutatóik alapján elsõsorban a közintézményeknél mutatható ki magas megtakarítási potenciál. Ugyanakkor azonban az önkormányzatok nem rendelkeznek megfelelõ pénzügyi forrásokkal, hogy a szükséges energetikai felújításokat és korszerûsítéseket végrehajtsák. A települések ezen problémájára érdekes megoldást kínálnak az elmúlt években kifejlesztett energiaoptimalizálási modellek.
A rendszer úgy mûködik, hogy az energiatakarékos intézkedéseknek köszönhetõen csökkenek – pl. egy település esetében - az éves energiaköltségek. A megtakarítással refinanszírozható a beruházás. A finanszírozási modell „contracting“ útján zajlik, így az önkormányzatnak nem kell elõfinanszíroznia, hanem továbbra is fizeti a korábbi költségeket mindaddig, míg a beruházás amortizálódik. Utána pedig az új, alacsonyabb energiaköltségeket fizeti.

A projekt célja az, hogy az energiaoptimalizálási modellek fokozottabb használatával javítani lehessen az osztrák és magyar középületek és intézmények energiahatékonyságát. Ehhez szükség van arra, hogy az energiaoptimalizálási modellekrõl szóló információk és a lehetõségek határokon átívelõen rendelkezésre álljanak, hogy a települések igényeihez igazodó modelleket lehessen kifejleszteni. A tervek szerint a projekt keretében 5 energiaoptimalizálási projekt valósul meg Ausztriában és Magyarországon, hogy aztán további projekteket is kezdeményezzenek. Az érintett települések az energiamegtakarításból, a két ország vállalatai pedig megrendelésekbõl profitálhatnak, amelyeket a régiókban eszközölt beruházások generálnak, a szélesebb körû lakosság hasznát pedig a települések megtakarításai jelentik. 

A projekt keretében a következő feladatok kerülnek megvalósitásra:

• Határon átnyúló tájékoztatás az energiaoptimalizálási modellek lehetõségeirõl, valamint a települések igényeihez igazodó új energiaoptimalizálási modellek kifejlesztésérõl
• 5 energiaoptimailzálási projekt megvalósítása az osztrák-magyar projektterületen
• Határon átívelõ kompetencia alapú együttmûködés kialakítása az energiaoptimalizálás témakörében

Alapadatok

Összefoglaló

A szõlõ termesztése olyan területeken történik,melyek kiemelkedö természetvédelmi jelentõséggel bírnak. Az alkalmazott intenzív termesztési módszerek miatt a szõlõtermesztés gyakran ellentétbe kerül a környezetvédelmi szempontokkal. A projekt létrehozói elsõsorban a természetvédelmi szempontokat figyelembe vevõ szõlõtermesztés szeretnék megalapozni Nyugat-Dunántúlon, Burgenlandban és Bécs környékén.

A projekt célja a szõlõtermesztõ területek multifunkcionalitásának tudatosítása valamint a termesztés és a természetvédelem közötti szintézis lehetõvé tétele.

A projekt keretében a következő feladatok kerülnek megvalósitásra:

• Elõkészítés, kidolgozás
• „Természet- és környezetvédelem a szõlészetben” képzés
• Demonstrációs kísérletek 

Alapadatok

Összefoglaló

Az osztrák-magyar határtérségben az utóbbi években erõsen megemelkedett a szgk-használók száma. Ennek oka a határon átnyúló forgalom erõsödése, ami az osztrák munkaerõpiac magyar munkavállalók számára történt megnyitásának és annak a ténynek köszönhetõ, hogy sok ingázó továbbra is az egyéni közlekedési eszközök mellett dönt. A forgalom fenntartható csökkentése érdekében elõször fel kell térképezni az ingázók mobilitási szokásait, és azt, hogy ezt miként befolyásolja a munkahely. Ezen megállapítások alapján a határrégióban élõket arra kell ösztönözni, hogy környezetbarát közlekedési eszközöket vegyenek igénybe.

A projekt célja az osztrák-magyar határtérségben ingázók mobilitási szokásainak a felmérése, és az emberek környezetbarát közlekedési szokásainak ösztönzése. Elõször a megkérdezés módszertanával felmérik az utazási szokásokat és a motivációval, igénnyel és magatartással kapcsolatos pontos adatokat. Ezt követõen az eredményeket arra használják, hogy a régióból kiválasztott munkáltatókkal közösen olyan intézkedéseket fejlesszenek ki, amelyek ösztönzik a környezetbarát közlekedési szokásokat. Ide tartozik többek között a közösségi közlekedési eszközök igénybevételének fokozása, a kerékpárforgalom ösztönzése, carpooling vagy a munkahelyi parkolóhelyek korlátozása. A régió intézményeiben a közlekedésfejlesztéséért felelõs döntéshozókat, valamint a közlekedési vállalatokat szintén bevonják a projekttevékenységekbe.

A projekt keretében a következő feladatok kerülnek megvalósitásra:

• Helyzetfelmérés a határtérségben ingázók közlekedésérõl és mobilitási szokásairól
• A munkáltatók feltérképezése és kiválasztása
• Az ingázók mobilitási szokásainak felmérése, és azon lehetõségeknek az elemzése, amelyek hozzájárulhatnának a mobilitási szokások megváltoztatásához
• Intézkedéscsomagok kidolgozása a résztvevõ munkáltatókkal az ökomobilitási koncepciók megvalósítására
• Az intézkedéscsomagok bevezetése és hatásuk mérése
• Workshopok a résztvevõ és potenciálisan szóba jöhetõ munkáltatók számára az ökomobilitási eszköztár terjesztésére
• Javaslattétel a regionális döntéshozóknak

A projekt aloldalhoz

Alapadatok

Összefoglaló

A régiók, nemzeti és nemzetközi szinten tekintve egyaránt versenyben állnak egymással. A vállalkozásoknak, ahogy a lakosságnak is magas és nagyon eltérõ elvárásai vannak a telephelyekkel szemben. A megfelelõ telephelyek meghatározása, biztosítása és fejlesztése nagy mértékben hozzájárul a régió versenyképességének növeléséhez és az életminõség javulásához. A telephely választásnál döntõ tényezõ a gazdasági és szociális intézmények közelsége, valamint a munkaerõ elérhetõsége.
Az ERRAM HU-AT projekt keretében, Alsó-Ausztria, Burgenland és Nyugat-Dunántúl régiókra kiterjedõen, egy határon átnyúló elérhetõségi modell kerül kidolgozásra. Az azonos alapadatok és számítási módszerek megteremtésével a telephelyek idõbeni, területi és tematikai szempontok alapján történõ, összehasonlító értékelése válik lehetõvé  a teljes projektrégióra vonatkozóan.

Célok

• Egy stratégiai tervezési eszköz létrehozása, melynek segítségével a telephelyminõség, kis területi egyégeket vizsgáló, közigazgatási határoktól független, határon átnyúló módon történõ számítása és bemutatása válik lehetõvé.


• Az ERRAM segítségével a projektpartnerek képessé válnak a határtérség régió- és területfejlesztése számára tervezési alapok megteremtésére.

A projekt keretében a következő feladatok kerülnek megvalósitásra:

• Határon átnyúló, telephelyreleváns adatokkal feltöltött, harmonizált adatbank létrehozása.


• Határon átnyúló elérhetõségi mátrixok modellezése.


• Egy közös GIS-Tool programozása a regionális potenciálok számítására, valamint az bemutatott eredmények értékelésére és bemutatására egy „A határtérség lehetõségeit bemutató atlasz“-ban.


• Pilottevékenységek megvalósítása a partnerrégiókban.

A projekt aloldalhoz

Alapadatok

Összefoglaló

A bécsi ÖkoBusinessplanWien szem elõtt tartásával Gyõr-Moson-Sopron térségében a Bécsi Gazdasági Kamara hálózatának segítségével információ- és tapasztalatcserére kerül sor magyar és osztrák vállalatok között az energiamegtakarítási intézkedések és energiahatékonyság tekintetében.

A projekt célja, hogy tájékoztató jellegû rendezvényekkel az energiahatékonyság témában támogatási programokat nyújtó illetékeseket határon átnyúlóan megismertesse osztrák és magyar vállalatokkal. Az érdeklõdõ vállalatok és tanácsadók számára kidolgozandó továbbképzési programok, valamint helyi koordinációs iroda létrehozása is a projekt részét képezik. A projektrõl tájékoztató weboldal és a megfelelõ német és magyar nyelvû brosúrák a nagyközönség számára is láthatóvá teszik a projekt eredményeit.

A projekt keretében a következő feladatok kerülnek megvalósitásra:

• A meglévõ tevékenységek feltérképezése a régió vállalati energiahatékonyságának


• támogatására


• ovábbképzés, hálózatépítés és tapasztalatcsere energiatanácsadóknak


• Tanácsadói, továbbképzési és tájékoztatási kínálatra irányuló koncepció vállalkozások


• számára


• 40 energiaügyi pilottanácsadás a vállalkozásoknál


• Energiakoncepciók kidolgozása a régióban releváns ágazatok számára


• Tájékoztatás, rendezvények, hálózatépítés és tapasztalatcsere vállalkozásoknak


• Az ESP értékelése, a sikertényezõk elemzése hasonló programok fenntartható kialakítása


• céljából


• Weboldal létrehozása és sajtóközlemények kiküldése


• Az ETE-irányelvek értelmében jól mûködõ projektmenedzsment létrehozása

Alapadatok

Összefoglaló

Az ESPAN fõ indítéka a klímavédelmi célok követése, valamint a helyi szinten és regionálisan fellelhetõ erõforrások lehetõség szerinti legjobb kiaknázása energiatermelés céljára. Hosszú távon a túlnyomórészt fosszilis energiahordozók importjától való teljes függetlenség a cél.

Az ESPAN a fenntartható energiafejlesztés szektorát bilaterális, regionális, települési és magán szinten fenntarthatóan és sokoldalúan közelíti meg. A projekt elsõsorban az energiahatékonyságra (takarékosság), az energiatárolásra (logisztika) és az energiatermelésre összpontosít. 

Ennek kapcsán szükségletorientált elemzéseket és tanulmányokat készítettek: pl. a Radkersburgi BORG energiatakarékos korszerõsítésérõl, a megújuló energiaforrások felhasználásáról a büki gyógyfürdõben vagy a infravörös légi felvételek alkalmasságáról az épületek hõtároló minõségének állapotfelmérését illetõen.  A szemléletformálás és a regionális impulzusok terén azonban a konkrét megvalósítás játssza a legfontosabb szerepet – ezért 11 határon átnyúló pilotprojekt megvalósítását tervezik. 

A projekt keretében a következő feladatok kerülnek megvalósitásra:

• A pannon térség energiastratégiájánek elkészítése
• 50 aktív partnerbõl álló hálózati együttmûködés kialakítása
• 30 települési/közcélú koncepció és stratégia elkészítése
• Eltérõ nagyságú községek esetében 45-50 ökovizsgálat
• 11 kooperatív pilotprojekt megvalósítása

A projekt aloldalhoz

Alapadatok

Összefoglaló

A biológiai jelenségek és az ökológiai összefüggések alapos ismerete ma már nem elegendõ a korszerû környezeti és természeti neveléshez. Sokkal inkább a szociális és személyi kompetenciák – mint például a didaktikai szakértelem, módszertani készség, rugalmasság és kreativitás – az, ami biztosítja a környezeti nevelõk sikerét.

A középpontban a téma iránt érdeklõdõ környezeti nevelõk, bölcsõdei és óvodai nevelõk, valamint általános és középsikolai tanárok jól megalapozott képzése és továbbképzése áll. A hangsúly fõleg az innovatív, fenntartható környezeti nevelés didaktikájának és módszertanának átadásán van. A célok magukban foglalják a tematikailag, tartalmilag és módszertanilag különbözõ modulokat tartalmazó kétoldalú környezetinevelés-tanfolyamot. A Csömödéren és a bécsi „CampLobau Nemzeti Parkban“ megvalósuló, iskolai osztályoknak szóló összesen 10 tábor során a tanfolyam résztvevõi a gyakorlatban is kipróbálják a környezeti nevelésrõl hallottakat.

"Fresh A.I.R" egyúttal a „zöld bölcsõdék“ nyugat-magyarországi létrehozására irányuló hálózati kezdeményezés és környezeti nevelési program fõ indítéka is. Egy átfogó projektdokumentáció mellett egy szinte professzionális DVD-videoriport pedagógiai szemléltetõ- és oktatóanyagként, az aktuális honlapokon webprezentációként és PR-célokat szolgál.

A projekt keretében a következő feladatok kerülnek megvalósitásra:

• Kétoldalú tanfolyam környezeti nevelõknek
• 10 kétoldalú tanfolyam-tréningtábor iskolai osztályok részvételével
• DVD-dokumentáció pedagógiai szemléltetõ- és oktatóanyagként
• Hálózati kezdeményezés és környezeti nevelési program magyarországi zöld bölcsõdékben 

Alapadatok

Összefoglaló

A világörökség eme része és a határon átlépõ nemzeti park kedvelt kiránduló- és pihenõhelynek számítanak a kerékpárosok és a természetbarátok körében. A St. Martins Termálfürdõ is újabb turisztikai impulzust adott a régiónak, ám még mindig hiányzik a közvetlen kapcsolat az osztrák közlekedési hálózathoz. A Fertõvidéki Helyi Érdekû Vasút pályaszakasza így fontos funkciót tölt be a mobilitás fokozatos fejlesztése szempontjából.

A vasút mûködésének tartós fenntartása érdekében az elkövetkezõ években számos beruházást kell tenni a vasúti infrastruktúra terén. Ezen felül a magyar oldalon lévõ kerékpárutak nem felelnek meg a Burgenlandban érvényben lévõ minõségi kritériumoknak sem az útvonalvezetés sem a kivitelezés szempontjából.

A projekt célja a modern és teljesítõképes vasúti közlekedés biztosítása, és a Fertõvidéki Helyi Érdekû Vasút pályaszakasz üzemi biztonságának növelése az „Alaptanulmány a határon átnyúló vasúti infrastruktúra fejlesztésével kapcsolatban” címû ETE-projekt rendelkezései és eredményei szerint. Fontos célok ezen kívûl egy zárt, határon átnyúló kerékpárút-hálózat létrehozása a „GreMo Pannonia” projektben kidolgozott kerékpáros közlekedési terv alapján, valamint a régió „ökoturisztikai modellrégió”-ként való pozícionálása.

A projekt keretében a következő feladatok kerülnek megvalósitásra:

• A Fertõvidéki Helyi Érdekû Vasút modernizálása


• A Hanság kerékpárutakkal való elérhetõvé tétele


• Seewinkel ökomobilitásának javítása

Alapadatok

Összefoglaló

A Fertõ-tó, a Fertõzug és a Hanság határmenti tájegységei kiemelkedõ, nemzetközi fontosságú természeti területek, melyek védelmére számos természetvédelmi kezdeményezés indult. A régió gazdasági fejlõdése és a természeti erõforrásainak fenntarthatósága közötti ellentétbõl fakadó konfliktusok elkerülése érdekében, nagyon fontos a térség átfogó fenntarthatóság szerinti fejlesztése.

A célkitûzések az együttmûködés erõsítése a környezetvédelem és kutatás területén az osztrák-magyar határtérségben, egy közös kiállítás szervezése a környezet megóvása és a megismertetése céljából, a megszerzett know how ismertetése és a természet védelmének tudatosítása a határ két oldalán, valamint egy fenntartható együttmûködési struktúra és szervezeti háttér létrehozása.

A projekt keretében a következő feladatok kerülnek megvalósitásra:

• Infrastrukturális fejlesztés
• „Tükörképes” környezetvédelmi program
• Közös ökoturisztikai programfejlesztés
• Fertõ-Hanság Nemzeti Park / Nationalpark Neusiedler See-Seewinkel közös Monográfia

Alapadatok

Összefoglaló

2006. októberében nyílt meg Eisenstadt-ban (Kismartonban) a „b-mobil.info” nevû Burgenlandi Mobilitásközpont az osztrák-magyar-szlovák „Fenntartható környezetbarát közlekedés és túrizmus érzékeny területeken, Neusiedler See / Fertõ-tó régió példáján” címû ernyõprojekt keretében.
A „b-mobil.info” irodájában futnak össze a régió mobilitásával és az ökotúrizmussal kapcsolatos kérdések szálai, s így az utasok számára információs és tanácsadó helyként, a tömegközlekedési projektek számára pedig adatközvetítõ és koordinációs központként mûködik.

A projekt egy átfogó intézkedési csomagot irányoz elõ a Burgenland / Nyugat-Magyarország terület ökomobilitásának és regionális elérhetõségének javítására.

A projekt keretében a következő feladatok kerülnek megvalósitásra:

• A tömegközlekedési és a kerékpáros közlekedési mobilitás-központok mint koordinációs helyek hálózatának kiépítése
• Kivitelezhetõségi tanulmány egy határon átnyúló közlekedési szövetség létrehozásáról
• Határon átnyúló osztrák közlekedési tervezet
• Határon átnyúló osztrák közlekedésinformációs rendszer kiépítése és fejlesztése
• Határon átnyúló kerékpárút-hálózat kifejlesztése
• A regionális központok elérhetõségének javítása

Alapadatok

Összefoglaló

A Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség Közhasznú Nonprofit Kft. a GRENZBAHN - Határon átnyúló vasúti kapcsolatok Burgenland - Nyugat-Magyarország elnevezésû, Ausztria-Magyarország Határon Átnyúló Együttmûködési Program 2007-2013 támogatásával megvalósuló projektje keretében keres megoldást a nyilvános közlekedési kapcsolatok Nyugat-Dunántúl és Burgenland között történõ kialakítására, amelyek gyakorlatilag nem léteznek, holott naponta kb. 8000 munkavállaló és hallgató ingázik Ausztria és Magyarország között.

A Burgenland és Nyugat-Dunántúl közötti határon átnyúló buszközlekedés rövid távú intézkedési tervére vonatkozó konkrét javaslatok már készültek egy korábbi projekt közlekedési koncepciója keretében, azonban a vasúti közlekedés esetében még nem. Ezen hiány pótlására a GrenzBahn projektben a következõ vasúti vonalakra készülnek megvalósíthatósági és mûszaki tanulmányok, üzemeltetési költségek, illetve költséghatékonysági elemzések:

• A Pinka-völgye vasútvonal helyreállítása (ki- és újraépítése) az Oberwart-Szombathely vonalon a személy- és regionális áruszállítás érdekében.


• A Sopron-Ebenfurth vasúti szakasz kétvágányosításának kiépítése.

Az említett vasúti szakaszokra vonatkozóan a mindenkori újjáépítés, illetve kiépítés technikai és pénzügyi megvalósíthatósága is megtervezésre kerül és a beruházás jogosságát költséghatékonysági elemzés keretében is górcsõ alá vesszük.

A továbbiakban ezekre épülve megvizsgáljuk az Oberwart-Szombathely vasúti összeköttetés lehetséges regionális és gazdasági hatásait egy hatástanulmány keretében, valamint egy beruházás ösztönzõ program kerül kidolgozásra az "Ebenfuhrt-Sopron-Gyõr" közlekedési útvonal magyar szakasza vonatkozásában.

A projekt keretében a következő feladatok kerülnek megvalósitásra:

• Megvalósíthatósági és mûszaki tanulmányok, üzemeltetési költségek és költséghaszon elemzés készítése az Oberwart-Szombathely szakaszra, illetve a Sopron-Ebenfurth vasúti szakaszra;


• Hatástanulmány elkészítése az Oberwart-Szombathely vasúti összeköttetés regionális gazdasági hatásairól, osztrák-magyar vonatkozásban;


• Beruházásösztönzõ program kidolgozása az Eberfurth-Sopron-Gyõr közlekedési útvonal kapcsán, osztrák-magyar vonatkozásban;


• Jelentés készítése a végkövetkeztetésekrõl és ajánlások a magyar szakaszokra vonatkozóan - Ajánlások címmel, osztrák-magyar vonatkozásban;


• Tanulmány a vasútorientált településfejlesztésrõl;


• Mûszaki tanulmány Regionális vasút - városi vasút;


• Regionális célcsoport-orientált rendezvények megszervezése és megtartása (2 db);


• Projektzáró rendezvény és sajtótájékoztató megtartása.

A projekt aloldalhoz

Alapadatok

Összefoglaló

A Fertõ tótól keletre esõ terület vasúti elérhetõségének megteremtésére irányuló elsõ tervek 1873-ban jöttek létre. Az elmúlt években számos átfogó beruházási intézkedés valósult meg (pl. kiépítés 2002, új sínpár Frauenkirchen és St. Andrä között 2003, villamosítás 2004, Neusiedl am See – Bad pályaudvar építése 2006). Ennek ellenére a pályatest és biztosítóberendezések felújítása sem halogatható tovább. Egy alaptanulmány keretében meg kell állapítani, hogyan használhatók fel legoptimálisabban a rendelkezésre álló beruházási eszközök, s hogy az elkövetkezõ években szükségessé váló beruházások közül melyek élveznek elsõbbséget.

A projekt keretein belül a Fertõvidéki Helyi Érdekû Vasút Zrt. fenntartási és beruházási költségei kerülnek felbecslésre. A projekt célja a küszöbön álló intézkedések és az ezekkel járó költségek megállapítása, melyek egy késõbbi projekt alapjául fognak szolgálni.

A projekt keretében a következő feladatok kerülnek megvalósitásra:

• Adatgyûjtés: vasúti al- és felépítmények, hídépítés Neusiedl am See-tõl Fertõszentmiklósig
• A távközlõ- és biztosítóberendezések állapotának értékelése Neusiedl am See-tõl Fertõszentmiklósig
• A vasúti al- és felépítmények és a hídépítés beruházási tervének elkészítése
• A Fertõvidéki Helyi Érdekû Vasút Zrt. távközlõ- és biztosítóberendezéseit érintõ beruházási program elkészítése

Alapadatok

Összefoglaló

A Bécs délkeleti peremén elhelyezkedõ védett területek jól mutatják, hogy elengedhetetlen egy szervezeti modell kidolgozása natúrparkok számára. Az Írottkõ-Geschriebenstein Natúrpark volt az elsõ határon átnyúló natúrpark Ausztria és Magyarország között.
Alapításuk óta mindkét térség komoly fejlõdési pályát futott be, és a határ két oldalán futó tevékenységeknek köszönhetõen az ökoturisztikai infrastruktúra tekintetében jelentõs fejlesztések valósultak meg. Mostanra eljött annak az ideje, hogy a „szoftver fejlesztés“ kerüljön a határon átnyúló együttmûködés középpontjába, és létrejöjjön egy határok nélküli, egységes natúrpark, mely valóban határon átnyúlóan mûködve, igazi térségi modellrégióvá válhat.

A fõbb célok: A határon átnyúló természeti és kulturális örökség feldolgozásával egy új határon átnyúló natúrparki kínálat létrehozása. A védett területek értékeinek tudatosítása a natúrpark településeken élõk körében. A natúrparki kínálat piaci pozícionálása, egy magyar nemzeti natúrpark stratégia kidolgozásához szükséges alapok kidolgozása.

A projekt keretében a következő feladatok kerülnek megvalósitásra:

• Natúrpark tudásátadás workshopok és tanulmányutak keretében valamint a határon átnyúló együttmûködés „vezérfonalának“ elkészítése
• Natúrpark tudatformálás: továbbképzések, fotópályázat szervezése, sportverseny szervezése, iskolák közötti natúrpark verseny meghirdetése, kétnyelvû natúrpark magazin kiadása
• Tanulmányutak szervezése a natúrparkban a térségi turisztikai szolgáltatók részére, kétnyelvû natúrpark tankönyv, képzés és továbbképzés
• A kínálat értékelését bemutató tanulmány és jövõkép és fejlesztési koncepció kidolgozása, határon átnyúló turisztikai kínálat kidolgozása és helyi termékek bevonása
• Közös marketing és imázs meghatározás (pld. arculati kézikönyv, projektnyitó és záró konferencia)
• A közös natúrpark bemutatása más határmenti térségekben (meglévõ és potenciális natúrparkokban) roadshow keretében
• Natúrpark minõsítési rendszer kidolgozása közös kritériumrendszer mentén

Alapadatok

Összefoglaló

A formális és a nem formális oktatásban betöltött szerepe által a sport megerõsíti Európa humán tõkéjét. A sport által közvetített értékek hozzájárulnak a tudás, motiváció, készségek fejlesztéséhez, valamint a személyes elkötelezettség iránti hajlandóság fokozásához. Az iskolában sporttevékenységgel töltött idõ egészségügyi és oktatási elõnyökkel is jár, a tehetségek kinevelése mellett, melyet fokozni kell.

Mindkét futballt oktató intézmény számára az alapvetõ cél egy sportközpontú oktatás kialakítása, illetve a képzés minõségének folyamatos fejlesztése, valamint annak elõsegítése, hogy a fiatalok korszerû tudást sajátítsanak el és megszerezzék az elsõ nemzetközi tapasztalataikat, felkészülhessenek az új kihívásokra.

A projekt keretében a következő feladatok kerülnek megvalósitásra:

• 3 ausztriai, 3 magyarországi edzõtovábbképzés lebonyolítása elismert külföldi elõadókkal
• szakmai értékelések
• közös edzõtáborok megrendezése nyelvoktatással az U-15 és U-17 korosztályok részére, a projekt keretén belül összesen 3 alkalommal, váltott helyszínekkel, egyenlõ elosztással a két projektpartner között
• eszközbeszerzések lebonyolítása (EKG, ultrahang, biotron lámpa, masszázságy, tesztpálya segédeszközök, polárórák, teljesítménymérõ szoftver és hardver stb.)
• Futball tornák megrendezése 9 alkalommal, 3 a projekt osztrák megrendezése alatt, 6 pedig a magyar fél által kerülne megszervezésre az U-13, U-14, U-15, U-17 

Alapadatok

Összefoglaló

Zsira, Lutzmannsburg és Nikitsch ugyan szomszédok, ám különbözõ okoknál fogva a köztük való átjárhatóság nincs biztosítva.
Bár Lutzmannsburg felé, Zsirától a határig van egy út, ám egy „behajtani tilos” tábla van kirakva, mivel a forgalom zavarná a Lutzmannsburg-i Napfény Termálfürdõ nyugalmát. Nikitsch felõl is van egy út a magyar határig, ami az igen rossz állapotban lévõ, egykori határõrségi útban folytatódik. Biztonságos és minõségi személyautó- és kerékpáros forgalom így itt sem biztosított.
Ezek a problémák folyamatos viszályok forrásául szolgálnak. Lutzmannsburg kerékpárút-csomópontnak számít, és a mikrotérség ökomobilitásának elõmozdítása is fontos fejlesztési irány. A potenciálok jelenleg kihasználatlanok.

A projekt célja annak a 3 útszakasznak a kiépítése ill. felújítása, melyek lehetõvé teszik a határ közvetlen átlépését: 1. Lutzmannsburg és Zsira között új határátlépõ pont kerül kialakításra, 2. A Zsira településhatárától az új Zsira-Lutzmannsburg határátlépõ pontig vezetõ út rekonstrukciója, 3. Zsira-Nikitsch határátkelõhely: a Nikitsch-tõl az államhatárig vezetõ, már meglévõ út kiépítése és meghosszabbítása.

A projekt keretében a következő feladatok kerülnek megvalósitásra:

• a beruházások elõkészítõ munkálatai


• az infrastruktúra kiépítése


• PR tevékenység


• ökoturisztikai ajánlatok, programok és rendezvények kerékpárosok számára

Alapadatok

Összefoglaló

Az osztrák-magyar határtérségben központi közös cél az értékes természeti erõforrásokkal rendelkezõ biodiverzitás megõrzése, amelyek egy határon átnyúló ökorendszer részét alkotják. E célok elérésének egyik fontos eszközét képezik az olyan környezeti nevelési programok, amelyek a gyermekek és fiatalok környezettudatosságát erõsítik. Az ilyen jellegû pedagógiai intézkedések iskolai keretek között csak korlátozott mértékben lehetségesek.

A projekt szemléletmód-formáló környezeti nevelési módszereket kínál gyermekeknek, fiataloknak és pedagógusoknak. A központi cél, hogy szemléletes módon megismertessék õket a természetes életterek értékével és jelentõségével, valamint felébresszék bennük a kíváncsiságot és a kutatói szellemet. A bécsi Camp Lobai Nemzeti Parkban lebonyolításra kerülõ ötnapos „Zöld hét“ nyári táborban a Magyarországról kiválasztott gyerekeknek és fiataloknak lehetõségük nyílik, hogy hasonló korú osztrákokkal közösségi kalandot éljenek át, maradandó természeti tapasztalatokat szerezzenek és ösztönzõ környezeti nevelési kínálattal ismerkedjenek meg. Az ökovasút vonzó közlekedési eszközként juttatja el utasait a környezeti megállókhoz, ahol a résztvevõk feladatok, rejtvények és kísérletek segítségével konkrét tapasztalatokat gyûjthetnek a biodiverzitásról. Egy külön hálózat segíti egyrészt a határon átnyúló információcserét a környezeti nevelés vonatkozásában, másrészt pedig gyermekeknek, fiataloknak és pedagógusoknak szóló környezeti nevelési rendezvények kezdeményezését is szolgálja.

A projekt keretében a következő feladatok kerülnek megvalósitásra:

• Az „Erdõ élménye“ környezeti nevelési program kifejlesztése, valamint óvodákban és iskolai osztályokban történõ kipróbálása
• A partnerrégiók környezeti pedagógusaiból álló hálózat kiépítése
• Nyári táborok magyar gyerekeknek és fiataloknak a Camp Lobau Nemzeti Parkban
• A csömörédi keskeny nyomtávú vasút adaptálása ökovasútként tájökológiai súlyponttal

A projekt aloldalhoz

Alapadatok

Összefoglaló

A Rába menti ökológiai beruházások legfõbb célja a határon átnyúló átjárhatóság megvalósítása a Rába egész vízgyûjtõjére nézve, és ezzel az árvízvédelmi feladatok megoldása ökológiai állapotjavítással egyetemben.

A tervezett intézkedések, melyek az EU vízkeretirányelvben meghatározott célok elérését szolgálják, jelentõsen hozzájárulnak a „jó állapot” eléréséhez. A beruházások hatékonyságának vizsgálata közös monitoring rendszer útján történik.

Ugyanúgy célkitûzés az illetékes közigazgatási szervek közötti együttmûködés hatékonyságának és minõségének javítása a szinergia hatás kiaknázásával, mint a folyóra vonatkozó ismeretanyag bõvítése (vízminõség, árvízvédelem, szabadidõs tevékenységek stb.). További „szolgáltatásként” jelentkezik a folyónak a régióban élõ lakosság szabadidõs tevékenységébe történõ jobb integrálása.

A projekt keretében a következő feladatok kerülnek megvalósitásra:

• Stájerország: hallépcsõ, holtág revitalizálása a hohenbruggi erõmû területén
• Burgenland: hallépcsõ, holtág revitalizálása, a neumarkti erõmû átépítése
• Magyarország: hallépcsõ, szentgotthárdi erõmû átépítése

A projekt aloldalhoz

Alapadatok

Összefoglaló

Burgenlandban és a három szomszédos magyarországi megyében az elmúlt években számos természetvédelmi területet alakítottak ki. Ezért az Interreget követõ programban (Európai Területi Együttmûködés – ETE AT-HU) a Natúrparkok Munkaközössége a Burgenlandi Regionális Menedzsment közremûködésével létrehozta a „PaNaNet“ projektet e természetvédelmi területek összekapcsolására, a régiók természetturisztikai ajánlatának továbbfejlesztésére és a közönségkapcsolati munkában és a marketingben való fokozott együttmûködés és szinergiák kiaknázására.

A projektben 4 nemzeti park vesz rész (Fertõ tó-Seewinkel Nemzeti Park, Fertõ-Hanság, Õrség és Balaton-felvidék a magyar oldalon), Burgenland mind a 6 natúrparkja (Neusiedlersee-Leithagebirge, Rosalia-Kogelberg, Landseer Berge, Geschriebenstein, Weinidylle und Raab) és 4 nyugat-magyarországi natúrpark (Sopron, Irottkõ, Örség, Kerka). A projekt átfogó célja, hogy növeljék a védett területek gazdasági és életminõséggel kapcsolatos értékének a lakosság  körében való elfogadottságát és tudatosítását. A pannon természetvédelmi területeket tartós összekapcsolásásuk segítségével  jellegzetes kínálatként kívánják pozicionálni a „természet mint élmény“ kategóriában. Ehhez elengedhetetlen az eddig létrehozott létesítmények továbbfejlesztése és új természetturisztikai ajánlatok célcsoportoknak megfelelõ elõkészítése

A projekt keretében a következő feladatok kerülnek megvalósitásra:

• Kínálat- és termékfejlesztés
• Közös képzés és továbbképzés
• Közönségkapcsolati munka és marketing
• A természetturisztikai infrastruktúra létrehozása és javítása az egyes természetvédelmi régiókban

A projekt aloldalhoz

Alapadatok

Összefoglaló

A szennyvíztisztító rendszer mára elavult, új terhelést nem tud fogadni, továbbá a tisztított szennyvíz minõsége nem felel meg a kibocsátási határértékeknek. A területileg illetékes NYUDUKÖTEVIFE Szentpéterfát, mint a kibocsátási pont felelõsét kötelezte a szennyvíz-tisztító korszerûsítésére. Az Ausztriában illetékes Hatóság Eberau-t is kötelezte a szennyvíz-kezelési problémáinak egy éven belül történõ megoldására.

A projekt átfogó célja a határsáv által jó természeti állapotban megõrzött Pinka vízgyûjtõjén fekvõ természeti és kulturális környezet minõségének megõrzése és javítása, illetve a települések fenntartható fejlõdéséhez szükséges környezeti háttérinfrastruktúra megteremtése. A projekt ezen átfogó célt a térségben fekvõ, egy vízgyûjtõbe tartozó települések szennyvízelvezetésének és kezelésének magas szintû megoldásával kívánja megvalósítani.

A projekt keretében a következő feladatok kerülnek megvalósitásra:

• Projektmenedzsment, szakmai értékelések, közbeszerzés
• Szennyvíz tisztítótelep fejlesztés
• Szennyvízcsatorna rendszerek kiépülése
• Lakossági, intézményi rákötések
• Próbaüzem

Alapadatok

Összefoglaló

Az Ausztria és Magyarország közötti jelenlegi árvízjelzõ rendszer nem felel meg az árvíz-elõrejelzés aktuális követelményeinek, mivel jelenleg csak a tényleges adatokat továbbítják. Az egyre gyakrabban tapasztalható természeti katasztrófák láttán azonban egyre fontosabb, hogy a jövõbe is kitekintsünk, ezért az Osztrák-Magyar Vízügyi Bizottságban a probléma megoldása érdekében közös eljárási gyakorlatról döntöttek.

A projekt célja, egy Rába-árvízelõrejelzõ modell létrehozása analóg módon a Mura nemzetközi modellhez hasonlóan (egységes összrendszer). A rendszer központi elemét Grazban a nemzetközi elõrejelzést lehetõvé tevõ (központi) számítógép képezi, amelyhez minden partnerrégióban helyi rendszerek csatlakoznak. Ezzel a partnereknek – a Stájerországi Vízgazdálkodási Szervnek, a Burgenlandi Vízgazdálkodási Szervnek, a szombathelyi és gyõri Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóságnak – egy olyan árvíz-elõrejelzõ operatív szolgálatot biztosító eszköz áll rendelkezésükre, amely lehetõvé teszi, hogy idõben reagáljanak az árvíz eshetõségére, és segít a nagyobb károk megelõzésében.

A projekt keretében a következő feladatok kerülnek megvalósitásra:

• Projektmenedzsment
• Adatfelmérés, -ellenõrzés és konvertálás
• A hidrológiai és hidrodinamikai modell kalibrálása Kalibrierung des hydrologischen und hydrodynamischen Modells
• A helyi és központi modell kifejlesztése, telepítése és próbaüzeme
• Határon átnyúló egyeztetések, beleértve a képzést és a gyakorlatokat is
• Szemléletformálás, PR-tevékenységek, az eredmények népszerûsítése

A projekt aloldalhoz

Alapadatok

Összefoglaló

Az Ausztria és Magyarország közötti jelenlegi árvízjelzõ rendszer nem felel meg az árvíz-elõrejelzés aktuális követelményeinek, mivel jelenleg csak a tényleges adatokat továbbítják. Az egyre gyakrabban tapasztalható természeti katasztrófák láttán azonban egyre fontosabb, hogy a jövõbe is kitekintsünk, ezért az Osztrák-Magyar Vízügyi Bizottságban a probléma megoldása érdekében közös eljárási gyakorlatról döntöttek.

A projekt célja, egy Rába-árvízelõrejelzõ modell létrehozása analóg módon a Mura nemzetközi modellhez hasonlóan (egységes összrendszer). A rendszer központi elemét Grazban a nemzetközi elõrejelzést lehetõvé tevõ (központi) számítógép képezi, amelyhez minden partnerrégióban helyi rendszerek csatlakoznak. Ezzel a partnereknek – a Stájerországi Vízgazdálkodási Szervnek, a Burgenlandi Vízgazdálkodási Szervnek, a szombathelyi és gyõri Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóságnak – egy olyan árvíz-elõrejelzõ operatív szolgálatot biztosító eszköz áll rendelkezésükre, amely lehetõvé teszi, hogy idõben reagáljanak az árvíz eshetõségére, és segít a nagyobb károk megelõzésében.

A projekt keretében a következő feladatok kerülnek megvalósitásra:

• Projektmenedzsment


• Adatfelmérés, -ellenõrzés és konvertálás


• A hidrológiai és hidrodinamikai modell kalibrálása Kalibrierung des hydrologischen und hydrodynamischen Modells


• A helyi és központi modell kifejlesztése, telepítése és próbaüzeme


• Határon átnyúló egyeztetések, beleértve a képzést és a gyakorlatokat is


• Szemléletformálás, PR-tevékenységek, az eredmények népszerûsítése

A projekt aloldalhoz

Alapadatok

Összefoglaló

Ausztriában és Magyarországon a lebontásra szánt épületek túlnyomó részét lerakókban ártalmatlanítják. Az EU tagállamai kötelezettséget vállaltak arra, hogy 2020-ig az építõipari hulladék minimum 70 százalékát újrahasználják vagy -hasznosítják. Az újrahasználatot célzó hálózatok e téren lényegesen hozzájárulnak a hulladék keletkezésének elkerüléséhez és az erõforrások kíméléséhez.

A projekt keretében arra törekednek, hogy határokon átívelõen elkészítsék az építõipari elemek újrahasználatát célzó hálózatok (építõelem-hálózatok) létrehozásának koncepcióját Ausztriában és Magyarországon. Elõször fel kell térképezni és meg kell szüntetni a mûszaki, gazdasági, logisztikai és jogi akadályokat.
Következõ lépésben tájékoztatják a lényeges piaci szereplõket (pl. hulladékgyûjtõk, építési és bontási vállalkozók, kisiparosok stb.) és keresik a kapcsolatot a már eredményesen mûködõ németországi, svájci és holland építõelem-hálózatokkal. A tervek szerint hat-tíz bontás alapján megvizsgálják a bontás egyes munkalépéseit a költségek, a ráfordítás és a költség-haszon vonatkozásában. Egy internetes platformon összekapcsolják egymással a lényeges szereplõket, hogy ezzel is elõsegítsék az építõelemek bontását, elõkészítését, raktározását és végsõ soron ismételt beépítését. Egy külön erre a célra készült kézikönyvben útmutatások szerepelnek majd, miként lehet sértetlenül kibontani a különbözõ építõelemeket.

A projekt keretében a következő feladatok kerülnek megvalósitásra:

• Az építõipari elemek újrahasználatát célzó hálózat keretfeltételeinek elemezése


• A releváns piaci szereplõk adatbázisa


• Hat-tíz bontás dokumentációja és értékelése (felújítás, részleges bontás és teljes bontás)


• A releváns szereplõk hálózatba kapcsolását célzó internetes platform létrehozása


• Kétnyelvû kézikönyv

Alapadatok

Összefoglaló

Ausztriában a megújuló energia felhasználás aránya világviszonylatban magasnak tekinthetõ, ennek ellenére a valós alkalmazási igényekhez képest viszonylag kevés a széleskörûen képzett szakember. Magyarországon pedig a gyakorlatorientált szakember ellátottság különösen rossz. Ezért az Alsó-Ausztriai Schneebergland Kistérség Energia Plattform szervezete közös energetikai, oktatási súlypontú határon átnyúló együttmûködési projektet kezdeményezett a Pannon Egyetemmel.

Az átfogó cél az erõforrások fenntartható hasznosítása, az energiahatékonyság javítása, a megújuló energiák által elérhetõ európai uniós környezetvédelmi, gazdaságfejlesztési és foglalkoztatási célok megvalósulásának elõsegítése a képzési feltételek megteremtése által.

A projekt keretében a következő feladatok kerülnek megvalósitásra:

• A Keszthelyi és Hévízi Kistérségek energiahatékonysági ill. képzési stratégiája kidolgozása
• Energetikai technikus képzés kidolgozása, szaktanácsadás, továbbképzés
• Tantervek, tananyag kifejlesztése, akkreditációja, képzési infrastruktúra fejlesztése

A projekt aloldalhoz

Alapadatok

Összefoglaló

A határon átnyúló tevékenységek elfogadásának növelésére, az együttmûködés tudatosságának ösztönzésére és a határ mindkét oldalán elhelyezkedõ régiók együttmûködésének elmélyítésére irányuló intézkedések szükségesek ahhoz, hogy a régiókat aktívan be lehessen vonni az ETE-programba.

Ennek a kapcsán a RECOM-partnerek alkotják a legfontosabb összekötõelemet a helyi, regionális szint és a programszervek, valamint a nemzeti és a határon átnyúló szint között. Támogatják és kísérik a már létrejött ETE-projekteket, szinergiákat alakítanak ki, és ily módon növelik a projektek és az egész program minõségét.

A turizmus, munkaerõpiac és képzés, energia és környezet, mobilitás és közlekedés, valamint gazdaság, kutatás és innováció témakörökben határon átnyúló hálózatokat építenek ki. A szintén a RECOM által szervezett interkulturális menedzsmenttréningek és minõségszakkörök is jó visszhangnak örvendnek, és nagymértékben támogatják a szereplõket határon átnyúló együttmûködésük során.

A projekt keretében a következő feladatok kerülnek megvalósitásra:

• Segítségnyújtás határon átnyúló projektötletek kifejlesztésében
• Partnerkeresés, (többnyelvû) moderáció és határon átnyúló tevékenységek és projektek kísérése
• Határon átnyúló hálózatok kialakítása öt témakörben
• Tudásmenedzsment létrehozása Ausztria és Magyarország viszonylatában
• Közönségkapcsolati munka rendezvények, mûhelytalálkozók, beszámolók és sajtócikkek formájában

A projekt aloldalhoz

Alapadatok

Összefoglaló

Az Európai Területi Együttmûködés (ETE) keretében a régiók érdekeinek aktív képviseletéhez a határokon átnyúló tevékenységek elfogadása érdekében tett aktív intézkedések folytatása, a kooperációs kedv támogatása, az együttmûködés erõsítése valamint a határ mindkét oldalán elhelyezkedõ régiók már meglévõ kapcsolatrendszerének támogatása szükséges.

Ennek kapcsán a RECOM-partnerek alkotják a legfontosabb összekötõelemet a helyi, regionális szint és a programszervek, valamint a nemzeti és a határon átnyúló szint között. Támogatják és kísérik a már létrejött ETE-projekteket, szinergiákat alakítanak ki, és ily módon növelik a projektek és az egész program minõségét. A kapcsolati hálózatok már létrejöttek, számos határon átnyúló emberek közötti együttmûködéseket és határon átnyúló ETE projekteket kísértek figyelemmel, valamint ezek végrehajtását felügyelték a RECOM munkatársai. Következõ lépésként a regionális szakértõk és a kapcsolati hálózatok tagjai a határon átnyúló 2014+ fejlesztési stratégiába való integrálása szükséges, valamint elengedhetetlen a stratégiai szempontból súlypontos témák összegyûjtése, és a határokon átnyúló kormányzás keretében történõ helyi és regionális szereplõk közötti know-how erõsítése. Ezen célok elérésének biztosítása érdekében a RECOM 2012-2014 regionális kooperációs menedzsment platformot biztosít..

A projekt keretében a következő feladatok kerülnek megvalósitásra:

• A határon átnyúló regionális fejlesztési stratégia kidolgozása
• A határokon átnyúló projektötletek kialakításának támogatása
• Ausztria és Magyarország közötti tudásmenedzsment felépítése és bõvítése
• Innovációs díj átadása a kiemelkedõ határon átnyúló projektek számára
• Alap a határon átnyúló kisprojektek számára (iskolák, önkormányzatok, egyesületek  részvételével)
• Kompetenciafejlesztés: interkulturális menedzsmenttréningek, nyelvtanfolyamok
• Kapcsolattartás rendezvények, workshopok, jelentések és újságcikkek által

Alapadatok

Összefoglaló

Ausztria és Magyarország határon átnyúló együttmûködésével a határ mindkét oldalán fogákonnyá kell tenni a lakosságot a fenntartható fogyasztásra, és új, hosszú távú foglalkoztatási formákat kell teremteni a munkaerõpiacon hátrányos helyzetben lévõk számára.

Már nem használatos tárgyakból és hulladékból új dizájnobjektumok készülnek, amelyek közül minden egyes termék egyedi jellegû. Ez az innovatív ötlet hozzájárul ahhoz, hogy kíméljük az erõforrásokat és tehermentesítsük a környezetet. Fiatal formatervezõk külön pályázaton három kategóriában nyújthatják be termékötleteiket, amelyet egy osztrák-magyar szakmai zsûri értékel. A zsûri különösen ügyel a termékek eredeti és vonzó küllemére és arra, hogy a termékek egyszerû munkalépesekben elõállíthatóak-e. Az összességében legalább 25 terméktervet olyan személyek valósítják meg, akik átmenetileg nehéz szociális helyzetben vannak és külsõ segítségre vannak utalva. A tervek szerint a projekt keretében értékesítési csatornaként egy reuse-shopot és egy webshopot is létrehoznak és a közösségi oldalakon való célirányos megjelenéssel ezeknek a kezdeményezéseknek növelni lehet az ismertségét. Annak érdekében, hogy a termékekre kereslet is legyen, a résztvevõ fõiskolák hallgatói egy kb. 8-10 napos gyakorlatorientált, moduláris professzionalizáló és képesítési programon vesznek részt, amely során megtanulják, hogyan kell értékelni a projektötleteket, és hogyan lehet feltérképezni a piaci potenciált és a termékek célcsoportjait. A marketing, az árképzés, az eladás és az értékesítés terén való tudásátadás is a projekt részét képezi.

A projekt keretében a következő feladatok kerülnek megvalósitásra:

• Kapcsolatteremtés az érdekeltekkel és a potenciális újrahasznosító és redesign kooperációs partnerekkel


• Legalább 25 redesign termékterv kidolgozása különbözõ anyagokból


• Egy redesign-tervpályázat lebonyolítása és a redesign-díj odaítélése


• 8-10 napos professzionalizáló és képesítési program a résztvevõ fõiskolák hallgatóinak


• A professzionalizáló és képesítési program értékelése

Alapadatok

Összefoglaló

Burgenland, és Magyarország nyugat-dunántúli megyéi egy közös légtérben találhatók. A levegõminõség javítására tett fáradozások mindkét fél részérõl egyenrangúan kell, hogy felmerüljenek. A levegõtisztasági tervek egyik legfontosabb eleme az aktuális légszennyezettségi értékek pontos adatainak a meghatározása. Különösképp a korábbi határ közvetlen közelében hiányoznak kistérségi jelentõségû mérések.

A közös monitoringrendszer egy „tiszta levegõjû Régió” alapjait teremti meg, amely mindkét ország ipari területeinek, közlekedésének és házfûtéseinek Imisszióit méri, és a mérési eredményeket a lakosság számára on-line biztosítja.

A projekt keretében a következő feladatok kerülnek megvalósitásra:

• A mérési tevékenység megtervezése, a mérési pontok kiválasztása, a mérõkészülék üzembehelyezése


• Mérési adatok kölcsönös cseréje


• Rendszeres nyilvánossági beszámolók


• Minõségbiztosítás


• Kalibrálás


• A rendszer tesztelése


• A mérési helyek értékelése


• Monitoring rendszer a nyilvánosság számára

Alapadatok

Összefoglaló

A Duna sokrétû használata erõsen befolyásolta a folyó hordalékmérlegét. A vízlépcsõk duzzasztott terében feliszapolódás, míg a szabad folyású szakaszokon medermélyülés tapasztalható. Ez Bécstõl keletre kb. évi 2 cm-t, Budapestrõl keletre pedig évi 3 cm-t jelent. Hajózási szempontból a gázlóknál az alacsony merülési mélység okoz nagy problémát. Ebbõl következik a hordalékvándorlás vizsgálatának szükségessége. Ausztria és Magyarország között jelenleg nincsenek összehangolt vizsgálati és megoldási módszertani megközelítések, vagyis eltérõ mérési és modellezési eljárásokat alkalmaznak a folyóvíz monitoringja során. A két országban a vízépítési modellkísérletekhez szükséges laborfelszerelés sem megfelelõ.

A projekt célja a két országban tudományos alapok kidolgozása a Duna hordelékvándorlási problémáinak közös elemzésére és integratív megoldási megközelítések kidolgozására. Egy 5m3/s kapacitású, gravitációs levezetésû kísérleti csatorna is épül a projekt keretében, amely egyben a bécsi jövõbeli vízlaboratórium táplálását is jelenti. Egyidejûleg elkészül a Duna felsõ és középszakaszán (kavics- és homokmeder, nagyesésû és kisesésû szakaszok) jelentkezõ különbözõ problémák összehasonlítása, a szabványosított protokollokon és kézikönyveken alapuló egyeztetett mérési stratégia és modellezés, valamint kidolgozzák a gyakorlati megoldási megközelítéseket.

A projekt keretében a következő feladatok kerülnek megvalósitásra:

• A 2013-as és 2014-es évek hordalékvándorlási monitoringja a Duna osztrák és magyar szakaszain
• Számítógépes hordalékmodell-vizsgálatok
• 5m3/s kapacitású kísérleti csatorna építése
• Jelentések és publikációk
• Kétnyelvû kézikönyv
• Az új intézkedésjavaslatok katalógusa
• A görgetett és lebegtetett hordalék mérésének optimalizált eszközei

A projekt aloldalhoz

Alapadatok

Összefoglaló

Noha a vasúti útátjárók biztonsága az utóbbi években javult, 2010/2011-ben Burgenlandban összesen 5 személy, a GYSEV vonalain összesen 7 személy halt meg útátjáróban, valamint 8 sérült meg, ezen kívül Magyarországon 70 esetben okoztak jármûvek dologi kárt a mûszaki berendezésekben. Az ilyen típusú baleseteknél a súlyosság foka nagyon magas, mivel a vonat leggyakrabban nagy sebességgel közlekedik és ennek következtében nagyon hosszú a fékút és magas az ütközési sebesség. Gyakran a közlekedésben résztvevõk hibás viselkedése a balesetek okozója az útátjárókban. A más országból érkezõ közlekedésben résztvevõk az osztrák és magyar eltérõ szabályozással gyakran nincsenek tisztában és nem tudják, hogyan kell helyesen viselkedni útátjárónál.
Az útátjárókban bekövetkezõ balesetekkel a „Burgenlandi Közlekedésbiztonsági program 2011-2015” is foglalkozik: az útátjárókban a személyi sérüléssel járó balesetek számát 10 %-al kell csökkenteni.

A projekt egy átfogó intézkedéscsomag megvalósítását tûzte ki célul az öko-mobilitás és a regionális elérhetõség javítása érdekében Burgenland és Nyugat-Magyarország térségben

A projekt keretében a következő feladatok kerülnek megvalósitásra:

• A vizsgálati szakasz mentén a kiválasztott útátjárókban biztonságossági vizsgálatok elvégzése
• Útátjárókra vonatkozó intézkedéskatalógus és útátjáró felújítási koncepció kidolgozása
• A lakosság tudatformálása az útátjárók biztonságával és az azokban való viselkedéssel kapcsolatban
• Határon átnyúló munkacsoport felállítása közlekedési szakértõkbõl és hatoságok képviselõibõl

Alapadatok

Összefoglaló

Az EEE közremûködésével megalakult 2006-ban a Güssingi Szakképzõgimnáziumban a Güssingi Szoláriskola és 2005-ben a szombathelyi Puskás Szakképzõvel a Szombathelyi Szoláriskola. A „Solarteur” képzést az iskolákban meglévõ villanyszerelõ szakma alapképzésébe bevonták és továbbképzési lehetõséget is biztosítottak végzett szakembereknek.

A „Szoláriskola II” projekt célja a Güssingi Szakképzõgimnázium elektrotechnikai laborjának modernizálása és további kiépítése annak érdekében, hogy a szolártechnikák magasszintû követelményeihez egy megfelelõ alapképzést lehessen biztosítani. Mindkét szoláriskolában (Szombathelyen és Güssingben) kiegészítették a meglévõ képzési modulokat egy 3. modullal a Hõszivattyú modullal. A güssingi Szoláriskolában a Szolártermia modult továbbfejlesztették. Így biztosítani lehet, hogy a végzett szakemberek az ügyfelek energiaproblémáját teljeskörûen tudják kezelni és szükséges rendszert megtervezik és beszerelik a legfejlettebb mûszaki megoldások alkalmazásával.

A projekt fõ célja a az elektrotechnikalabor részleges felújítása és a Solarteur-képzés kibõvítése a Hõszivattyú modullal, valamint a határon átnyúló együttmûködés további kiépítése volt a két meglévõ szoláriskola között Güssingben és Szombathelyen.

A projekt keretében a következõ feladatok kerülnek megvalósitásra:

Célcsoport: Güssingi Szakképzõgimnázium

• Az elektrotechnikalabor kiépítése és felújítása
• A Solarteur®-képzés számára a 3. modul – Hõszivattyú – kidolgozása és beépítése
• A Hõszivattyú modul számára az oktatási dokumentáció elkészítése
• A tanárok/megbízottak betanítása annak érdekében, hogy a Hõszivattyú modult az iskolájukban oktatni tudják
• Egy hõszivattyú beépítése demonstrációs céllal, melyet a gyakorlatorientált oktatásba bevonnak és amely egyidejûleg az iskolaépület fûtését kedvezõ áron ki is egészíti
• A Szolártermia modul fejlesztése az új solarteur-iskolaberendezéssel és ehhez kapcsolódóan az oktatási anyag és tananyag aktualizá

Célcsoport: Puskás Tivadar Szakképzõ

• A Solarteur®-képzés számára a 3. modul – Hõszivattyú – kidolgozása és beépítése
• A Hõszivattyú modul számára az oktatási dokumentáció elkészítése
• Az oktatási dokumentáció lefordítása magyarra.
• A tanárok/megbízottak betanítása annak érdekében, hogy a Hõszivattyú modult az iskolájukban oktatni tudják
• Egy hõszivattyú beépítése demonstrációs céllal, melyet a gyakorlatorientált oktatásba bevonnak és amely egyidejûleg az iskolaépület fûtését kedvezõ áron ki is egészíti

A projekt aloldalhoz

Alapadatok

Összefoglaló

A lakosság általános talajvédelmi tudatossága mára mintha elveszett volna. Alsó Ausztria 2003. óta tagja az Európai Talajvédelmi Szövetség szervezetnek (ELSA). Azóta a településeken számos programot hajtottak végre a jó talajhasználati, talajvédelmi gyakorlat bemutatására. A Talaj-kampányuk az nemzetközileg is elõremutató példája lett a polgári tudatosság javításának. Nyugat-Magyarországon a talaj mint szûrõ / talaj- és talajvíz-védelem témának van nagy  jelentõsége. A tápanyagok és káros anyagok raktározása szoros kapcsolatban van a biztonságos élelmiszertermeléssel, a felszíni és felszín alatti vizek védelmével valamint a talajerózió megelõzésével, csökkentésével.

A projekt fõ célja a talaj mennyiségi és minõségi védelmének javítása a tudás és tudatosság növelésével, példák kidolgozása az önkormányzatok számára valamint települési közvetítõk képzése, információval ellátása. Cél a az európai talajhálózat koordinációja és a SONDAR program kiterjesztése a Duna térségében.

A projekt keretében a következő feladatok kerülnek megvalósitásra:

• Tájékoztatás a talajjal kapcsolatos témakörben („talajkövetek“ kiképzése, szakkonferenciák, tájékoztató anyag, rendezvények, kiállítások, hírlevelek)


• Döntési, cselekvési segédanyagok, útmutatók kidolgozása a talajvédelem megjelenítéséhez a területrendezésben


• Egy mozgatható talajlabor használata; képzések kifejlesztése és szervézese


• Talajtakarékos és talajvédõ települések kialakítása alapjainak kidolgozása és egy modellprogram elindítása a fenntartható települési kultúra részeként


• Egy fenntartható talajvédelmi hálózat koordinációja

A projekt aloldalhoz

Alapadatok

Összefoglaló

Az európai gazdaság és a politikusok is érintettek abban a rendszerszintû átalakulási folyamatban, amely a regionális gazdasági szereplõket helyezi elõtérbe a távol-keleti országokba helyezett ipari termeléssel szemben. Egyúttal a cégek által feldolgozott nyersanyagokból visszamaradó ipari hulladékok újrahasznosítását ösztönzik azok eltékozlása helyett. Ausztriában számos cég élen jár a társadalmi felelõsségvállalásban (CSR). Az EU-ban legalacsonyabb foglalkoztatási ráta miatt

Magyarországon fontos a megváltozott munkaképességûek foglalkoztatása is. Ezen törekvéseket támogatja a SoPro HU-AT projekt. A cégek, a közszféra és a szociális vállalatok irányított együttmûködése hozta létre a szociális gazdaságban elõállított termék modelljét (SoPro).

A projekt célja a tartalmak és struktúrák közös kidolgozása azért, hogy a cégek és a közszféra szereplõk a szociális vállalatokkal hosszú távon együttmûködjenek.

A projekt keretében a következő feladatok kerülnek megvalósitásra:

• SoPro- minõségi szabványok kidolgozása cégek, közintézmények és szociális intézmények közti folyamatokhoz, környezeti felmérések készítése, a saját SoPro-alapkompetencia tovább fejlesztéséhez minden partner részt vesz speciális tréningeken, egy kétlépcsõs SoPRO-tanácsadói modell kidolgozása.
• A SoPro HU-AT projekt lényegét jelentõ szociális gazdasági célt támogató szociális termék elõállítás platform létrehozása.
• A szociális gazdaságban elõállított termékek modellprojektjei pld. egy bemutató-képzési központ szociális vállalkozásoknak létrehozása (HU), SOPRO a gazdasági cégek szolgálatában és SOPRO a szociális vállalkozásokért modulok (AT), ebbõl a következõ modellpéldákat valósítják meg: „mûködõ számítógépek szociális alapú újrahasznosítása” és szociál-integratív mezõgazdaság.
• SoPro-tanácsadók képzésének kidolgozása.

A projekt aloldalhoz

Alapadatok

Összefoglaló

2007. december 21-e óta a magyar állampolgárok a schengeni területen belül ott és akkor – tehát nem csak a korábbi határátkelõ helyeken – léphetik át ellenõrzés nélkül az országhatárokat, ahol és amikor kedvük tartja. A közlekedés fontos ágát képezi a modern gazdaságnak. Ennélfogva szükségessé vált a nyilvános közlekedési rendszerek felülvizsgálata is.

A projekt célja a Vasfüggöny által egymástól évtizedeken keresztül elvágott helyiségek, Ágfalva és Somfalva közti kapcsolat helyreállítása.

A projekt keretében a következő feladatok kerülnek megvalósitásra:

• A két település közti útszakasz és az ehhez tartozó infrastruktúra helyreállítása
• A községek regionális elérhetõségének javítása
• Határon átnyúló kerékpárút-hálózat kiépítése
• A kulturális és társadalmi kapcsolatok helyreállítása 

Alapadatok

Összefoglaló

A vasfüggöny leomlása és Magyarország EU csatlakozása következtében a CENTROPE régióban gazdasági integráció megy végbe. Az integráció a közlekedési igények jelentõs növekedésével jár. Ezért a jövõben egyre fontosabbá válik, hogy a közösségi és az egyéni közlekedés számára alkalmas infrastruktúrát kínáljunk, amivel a várható közlekedési igényeket környezetkímélõen és hatékonyan lehet kielégíteni. A beruházási döntések meghozatalához egyre inkább a hatásokat szimuláló közlekedési modelleket használnak. A jelenlegi közlekedési modellek adminisztratív, ill. költségokokból a politikai-közigazgatási egységek határaiig tartanak, így nem képesek a határhoz közeli, ill. a határon átnyúló infrastruktúra-projekteket megfelelõen leképezni. A most benyújtott projekt keretében ezeket a hiányosságokat akarjuk felszámolni.

A projekt célja a kidolgozás alatt álló Bécs-Alsó Ausztria-Burgenland-Pozsony-Nagyszombat határon átnyúló közlekedési modell a Nyugatmagyarországi régióra  (Györ-Moson-Sopron, Vas, Zala megyék) kiterjeszteni és ezáltal ezen a területen az infrastruktúra tervezési folyamatait támogatni

A projekt keretében a következő feladatok kerülnek megvalósitásra:

• Integrált forgalomráterhelési és forgalomkeltési modell létrehozása
• A forgalomkeltési és a ráterhelési modell integrációja és ellenõrzése
• Szcenáriók megfogalmazása, elemzése és értékelése

A projekt aloldalhoz

Alapadatok

Összefoglaló

A Neusiedler See - Seewinkel (AT) illetve Fertõ-Hanság (HU) nemzeti parkok területe (ramsari terület) a vonuló madarak egyik legjelentõsebb költõhelye Európában.  A határ révén osztrák és magyar oldalon külön fejlõdött az ökoturizmus és a madármonitoring. Napjainkban a nemzetközi pozíció kivíváhához illetve megtartásához nélkülözhetetlen, hogy a madarászatban és a madarak monitorozásában rejlõ gazdasági és tudományos potenciál feltárása határon átnyúló együttmûködéssel történjen meg.

Cél egy határon átnyúló összehangolás a Fertõ-Hanság régióban (2 nemzeti park). A projekt minden új termékét átveszik a nemzeti parkok. Ennek közvetett következményeként határon átnyúõlóan javul és leegyszerûsödik a természeti erõforrások menedzsmentje (ramsai területek, nemzeti parki területek).

A projekt keretében a következő feladatok kerülnek megvalósitásra:

• A madármonitoring  gazdasági és tudományos potenciáljának feltárása


• A madármegfigyeléssel kapcsolatos infrastruktúra kialakítása és javítása


• A határon átnyúló nemzeti park madárfajlistáját tartalmazó közös kiadvány létrehozására (hol és mikor milyen fajok figyelhetõk meg, fajleírés és az élõhelyek leírása)


• Közös, határon átnyúló madártani továbbképzési lehetõség kidolgozása


• Felhasználóbarát madártani adatbázis létrehozása - osztrák-magyar adatok bevitele


• Határon átnyúló internetalapú madártani információs rendszer létrehozása tág célcsoport számára


• Madárgyûrûzõ létesítmények felújítása, átalakítása  (Biol.Áll.-Esterházy Madárvárta)

Alapadatok

Összefoglaló

Az UNESCO Világörökség Bizottsága 2001-ben határon átnyúló kulturális világörökséggé nyilvánította a Fertõ tavat. Ennek nyomán átfogó kezelési tervet dolgoztak ki, és az UNESCO kérte e terv megvalósítását – amelynek az illetékesek e projekttel tesznek eleget.

A „Welterbe“ projekttel a kezelési terv akcióterve valósul meg a természet- és tájvédelemre, a kulturális javak védelmére, a mezõgazdaságra, a regionális és településfejlesztésre, a környezetvédelemre és a szemléletformálásra vonatkozóan. 
További fontos pontok a világörökségi terület megõrzése, gondozása és kímélõ használata az UNESCO világörökségi egyezmény értelmében, a világörökségi tevékenységek koordinálása, a világörökséggel kapcsolatos szemlélet formálása, valamint a kultúrtáj és tájkép gondozásának biztosítása.

A tevékenységek széles körû tájékoztató és közönségkapcsolati munkát foglalnak magukban, ami évente kétszer megrendezendõ világörökségi napok, konferenciák és mûhelytalálkozók megtartását, a nemzeti és nemzetközi UNESCO világörökségi helyszínekkel való átfogó kapcsolatépítést, ezen belül 10 tájékoztató találkozót és szakmai összejöveteleket jelent.
Ezen kívül átfogó három nyelvû marketinganyag (10000 térkép, 2000 brosúra, 1000, világörökségrõl szóló film DVD-n, 5000 világörökség-box, 1000 póló és 5000 memory-játék) készül, hogy tényleg a lakosság széles köreit sikerüljön elérni.  

A világörökségi területekre irányuló építkezési irányelvek kidolgozása építési és építészeti szakértõk 10 találkozója során, a világörökség területét övezetekbe soroló építési térkép, a dokumentáció (a tartományi kormány, a megyei önkormányzat, a települések és világörökségi egyesületek jelentései) és az építkezési szaktanács külsõ szakértõk bevonásával 2008 és 2010 közötti zajló 10 ülése azok a további tevékenységek, amelyek hozzájárulnak ahhoz, hogy ezen ETE-projekt segítségével biztosítva legyen az UNESCO Világörökség a Fertõ tó/Neusiedler See régiójában.

A projekt aloldalhoz