Prioritás 1

Alapadatok

Összefoglaló

Viharos történelme ellenére, Európa olyan kontinenssé vált, melyet egy mûködõ piacgazdasággal, egy demokratikus politikai rendszerrel, az ott élõ polgárok jólétével és szabadságával asszociálnak. Ezek a tények nagyrészt az öreg kontinens országainak nagyszerû gazdasági növekedésére vezethetõk vissza. Az, hogy egy ország gazdasági fejlõdése és a polgárok életminõsége között közvetlen összefüggés áll fenn, több statisztika is részletesen bizonyítja. A globalizáció és a társadalmi változások által azonban Európának az olyan feltörekvõ államokkal kell lépést tartania, mint Kína, India, vagy Brazília, hogy felvevõpiacot találjon az újonnan kifejlesztett termékek számára. Mivel a gazdasági növekedés alapja a mai tudásalapú társadalomban a fejlesztés és a kutatás, a következõ generációk mottója az egy életen át szóló tanulás és továbbképzés lesz.

Az utóbbi, a válság és a csökkenõ eladási számok által jellemzett évek után az autóipar gyorsabban összeszedte magát, mint az várható volt és sikerült új felvevõpiacokat találnia termékeinek. A növekvõ verseny ellenére a vonzó kialakítású és innovatív elektronikai berendezésekkel felszerelt autók, valamint a jövõ technikájának számító elektromobilitás iránt fokozottan növekedni fog az érdeklõdés.

Ebbõl az okból kifolyólag kerülne sor egy képzési akadémia – az Automotive Academy – létrehozására Magyarországon. Az autóiparban dolgozó szakembereknek így lehetõségük nyílna a témában tovább képezni magukat és az itt megszerzett szaktudást a munkahelyükön gyakorlatban is alkalmazni. A dolgozók ily módon megszerzett többlettudása a cég számára is értéktöbbletet jelent. Ezért a dolgozók és a munkáltatók érdeke is, hogy ezt a know-how-t elsajátítsák és így megkülönböztetve magukat versenytársaiktól, versenyelõnyt szerezzenek. A projekt elõször egy osztrák és szlovák együttmûködés keretén belül került sikeresen megvalósításra és most Magyarországra – egy az autógyártás szempontjából igen fontos országra - is kiterjesztik azt. 

A projekt keretében a következő feladatok kerülnek megvalósitásra:

• A magyarországi Automotive Academy létrehozása az Automotive Academy Vienna Region példája alapján


• Az új E-mobilitás szakkal kapcsolatos igények és elfogadásának felmérése


• Képzési terv kialakítása egy Joint Degree Programm számára


• Kérelem elkészítése az új E-mobilitás szak elindításához


• Az elõadók, trénerek kiválasztása, a tartalom egyeztetése az AAVR tartalommal, kidolgozás és akkreditáció


• A tananyag megvalósításához szükséges infrastruktúra kialakítása, felépítése és fejlesztése


• Egy kétnyelvû projekt-weboldal felépítése és üzemeltetése


• Sajtóanyagok, prezentációk, rendezvények és kiállítások

Alapadatok

Összefoglaló

A távolsági túrázás divatos trend. Az "alpannonia® - határtalan túrázás" távolsági túraútvonal különleges földrajzi fekvésének köszönhetõen az Alpoktól egészen a magyar síkságig húzódó magassági és panorámaútként pozícionálható. Az alpannonia® révén az út mentén már meglévõ és létrejövõ infrastruktúrát, látványosságokat és kultúrtörténeti elemeket össze kell kapcsolni és közösen kell értékesíteni. 

A bakancsos turizmust azonos minőséget biztosító, egységes és egyedi kínálattá kell fejleszteni. Ennek kapcsán meghatározzák és jelölik a fő útvonalat és a mellékutakat, túrakapukat, valamint kiemelkedõ élmény- és pihenõhelyeket hoznak létre.
A soft intézkedéseknél a települések, a lakosság és a vállalkozások fogékonnyá tétele rangsorol elsõ helyen. A marketing és a közönségkapcsolati munka esetében elsõsorban arról van szó, hogy a marketingtevékenységeket összekapcsolják, koordinálják és a honlapon reklámozzák. Az egyes cégekhez eddig beérkezett és egyértelmûen az alpannoniára visszavezethetõ foglalások jelzik, hogy  a „határtalan túrázás“ témával láthatóan megragadták a kor szellemét.

A projekt keretében a következő feladatok kerülnek megvalósitásra:

• Egységes, egyedülálló turisztikai túratermék – a túrakapuk, a kitáblázás és a jelölés azonosak
• Turisztikai ajánlatok foglalása (csomagmentes túrázás, személyszállítás)
• Egyedülálló élményállomások, kultúrtörténeti elemek és a szükséges infrastruktúra létrehozása
• Közös marketing kialakítása
• 10 alpannónia túravezetõ képzése

A projekt aloldalhoz

Alapadatok

Összefoglaló

A középfokú képzésbõl középiskolai végzettség nélkül lemorzsolodó tanulók esélytelenek a munkaerõpiacon. A magyar projektpartnernél a 20-30 százalékos lemorzsolódási arány rendkívül magas. Magyarországon az eddigi szakképzési rendszer a tanulókat nem készítette fel optimálisan a szakmájukra. Ugyanakkor a munkáltatók arra panaszkodnak, hogy nem áll rendelkezésre megfelelõ munkaerõ. Ezért a 2013/2014-es tanévtõl osztrák mintára duális szakképzést vezetnek majd be Magyarországon, amely iskolai elméleti képzést és a vállalkozásokhoz kihelyezett gyakorlati képzést tartalmaz.

Ausztriai tanulmányutak során a magyar szakképzés felelõsei áttekintést kapnak arról, miként lehet támogatni a hátrányos helyzetû tanulók integrációját. Következõ lépésként közösen kidolgozzák a duális képzés stratégiáját, és adaptálják a hátrányos helyzetû tanulók integrációjára irányuló osztrák modellt. A pedagógusok a vállalkozások képviselõivel közösen kidolgozzák olyan tanfolyamok koncepcióját, amelyek felkészítik a magyarországi és ausztriai vállalatokat és a munkáltatókat az új képzési rendszerre. Kísérleti tanfolyamokon tesztelik, majd kiértékelik a koncepciókat. Annak érdekében, hogy az érintett hátrányos helyzetû tanulók mind az iskolában, mind a gyakorlati képzés során eredményesen haladjanak elõre, a 2013/2014-es tanévben két iskola és vállalat bevonásával mentori programot valósítanak meg. E program keretében a projektben felkészített pedagógusok és szakértõk 20 hátrányos helyzetû tanulót mentorálnak és kísérnek a szakmai életbe vezetõ úton.

A projekt keretében a következő feladatok kerülnek megvalósitásra:

• A duális képzés stratégiájának kidolgozása és az osztrák modell adaptálása


• Tanulmányutak Ausztriába a duális képzési rendszer megismerése céljából


• Tanfolyamkoncepció kidolgozása magyar pedagógusok számára a jó bevált gyakorlati példák alapján


• Kísérleti tanfolyamok megvalósítása pedagógusok és vállalatok számára


• Mentori program megvalósítása a 2013/2014-es tanévre


• Jól bevált gyakorlati példák brosúrája német és magyar nyelven


• Tévé- és rádióriportok (5-5 Ausztriában és Magyarországon)

Alapadatok

Összefoglaló

Az 1975-ben épült régi tûzoltóház sok-sok éven keresztül szolgált a tûzoltók határon átnyúló képzésére, ám 2007-tõl statikai okok miatt már csak igen korlátozottan volt használható. 2007-ben és 2008-ban több közös munkamegbeszélés során született meg a határon átnyúló tûzoltási kiképzõközpont, a „BrandHÁZ“ felépítésének és késõbbi közös használatának ötlete.

A projekt általános céljai közé tartoznak az együttmûködés és a tûzoltási képzés javítása, a határon átnyúló bevetések tervezésének intenzívebbé tétele, valamint tüzek, mûszaki segítségnyújtás ill. katasztrófák esetén való bevetések során a regionális együttmûködés hatékonyabbá tétele.

A projekt keretében a következő feladatok kerülnek megvalósitásra:

• egy regionális, határon átnyúló tûzoltási kiképzõközpont, a „BrandHÁZ“ közös tervezése és létesítése
• közös határon átnyúló képzések
• közös kétnyelvû képzési anyagok készítése, pl. videofilm DVD-n
• három kétnyelvû konferencia tartása (a projekt megkezdése, az építkezés terveinek prezentációja, a projekt lezárása)

A projekt aloldalhoz

Alapadatok

Összefoglaló

Magyarországon igen jelentõs, Ausztriában pedig növekvõ mértéket mutat az egy fõre jutó baromfifogyasztás. Ez a tendencia kihatással van a baromfitenyésztésben érdekelt vállalkozásokon át a régió gazdaságára, valamint a baromfi fajok által közvetített humán patogén kórokozók révén az emberi egészségre is.

A Bécsi Állatorvos-tudományi Egyetem (Vetmeduni Vienna) nemzetközileg is elismert intézmény az állategészségügy területén; a Pannon Egyetem Georgikon Kar pedig jelentõs tapasztalattal rendelkezik a gazdasági állatok takarmányozása terén. A két intézmény eltérõ adottságaira alapozott tudásbázis segítheti a régió baromfi termék elõállítóinak munkáját, illetve elõrelépést hozhat az élelmiszerbiztonság tekintetében, a baromfi fajok által közvetített emberi megbetegedések megelõzésében.

A projekt átfogó céljai közé tartozik a baromfi termék elõállítás hatékonyságát javító oktatási és kutatási együttmûködés kialakítása, különös tekintettel a baromfitakarmányozásra, a baromfi egészségügyre és az élelmiszerbiztonságra, valamint a kialakult tudásanyag megosztása a térség szélesebb körû szakmai közönségével, a baromfi ágazat szereplõivel szemináriumok, tájékoztató kiadványok és egy interaktív weblap segítségével.
Mindezek által a régió versenyképességét javítani, a régió baromfitermék-elõállítói és döntéshozói munkájának elõsegíteni lehet.

A projekt keretében a következő feladatok kerülnek megvalósitásra:

• takarmányozás és a kórokozók okozta megbetegedések összefüggéseinek vizsgálata;
• a patogén kórokozók jelenlétének beazonosítására alkalmas módszerek kifejlesztése;
• az eredmények közzététele a külsõ partnerek, a régió termelõi számára hasznosítható formában;
• a megszerzett tudásanyag beépítése a két oktatási intézmény tananyagába

Alapadatok

Összefoglaló

Az Európai Bizottság 2010. április 29-én adta ki a kulturális és kreatív iparágak potenciáljának felszabadításáról szóló Zöld könyvet. A dokumentum megalkotását az Európai Tanács egy 2007 évi határozata elõzte meg, amely rögzítette, hogy a kreatív szektor fejlõdése alapvetõ jelentõséggel bír az EU prosperálása szempontjából. Az európai kreatív ipar fejlõdésének elõsegítésére az Európai Parlament is felszólította az EB-t. A Zöld könyv megállapítja, hogy a kreatív iparág jelentõs kiaknázatlan növekedési és munkahelyteremtési potenciállal rendelkezik, amelynek kiaknázása jelentõs versenyképességi tényezõ. A kreatív ipar mellett mûködõ szellemi mûhelyek, érdekképviseletek AT és HU szervezetei között mindeddig nem alakult ki kapcsolat, a kreatívgazdaság fejlesztésére határon átnyúló megközelítéssel mindeddig még nem került sor térségünkben, annak ellenére, hogy a kreatív iparban jellemzõen magas az együttmûködési hajlandóság, mely jelentõs mértékben méretgazdaságossági okokkal magyarázható.

A projekt fõ célja a magyar-osztrák határtérségben a kreatív gazdaság vállalkozásainak, szereplõinek támogatása határon átnyúló, értéklánc alapú együttmûködés kialakítása és fejlesztése által.

Célja:

• a kreatív ipar szervezetei közötti kapcsolatok erõsítése, a határon átnyúló együttmûködés intézményesítése
• a határon átnyúló kreatív klaszter elõkészítése a klaszteresedést, ill. a méretgazdaságosságból eredõ hátrányok leküzdését elõsegítõ eszközökkel (pl.: a kreatív vállalatok online platformja)
• legjobb gyakorlatok terjesztését és tapasztalatcserét szolgáló üzleti rendezvények szervezése
• az érintett célcsoport valós fejlesztési igényeinek kiszolgálása tréningek biztosítása által (pl.: az innovációmenedzsment és a marketing témájában)
• az oktatás és a kreatív iparágak közötti hálózatépítés
• a kreatív gazdaság fogalmának tudatos terjesztése, ezen gazdasági ágazat láthatóságának javítása
• a létrejövõ és a már mûködõ HU-SK hálózat összekapcsolásának elõkészítése.

A projekt keretében a következő feladatok kerülnek megvalósitásra:

• Alapszabályok és tervek megalkotása
• Adatgyûjtés, adatbázis kialakítás és adatbázis-aktualizálás (felmérés)
• Igényfelmérés
• Kreatív ipar iparági szintû találkozói, igényfelmérés és vezérfonal készítése
• Információs napok, bilaterális üzletember találkozók és tréningek, kreatív konferenciák
• Kreatív játékfejlesztõk versenye
• Játékfejlesztõ workshop az iskolában
• Kreatív pályaorientációs játék
• Kreatív pályaorientációs workshop iskolákban és szakmunkásképzõ iskolákban szakértõ és pedagógus részvételével
• Kreatív kiállítás és vásár
• Bilaterális Kreatív Mesterségek Napjai
• Kommunikáció, marketing, disszemináció
• Próbaút a HU határtérségbe a következõ témák mentén: "Bilaterális jó példák transzfere", ill. "Ritka kreatív mesterségek".

Alapadatok

Összefoglaló

A gazdasági válság a burgenlandi és a magyar vállalkozások számára azt jelenti, hogy a termékeknek nagy mértékben kell alkalmazkodniuk a megváltozott piaci feltételekhez. A mind az idõ tekintetében, mind pénzügyi értelemben jelentkezõ forráshiány miatt számos KKV számára lehetetlenné válik piacainak újjáalakítása és vállalkozási szempontból hosszú távú stratégiai tervezése. A kamarák felállítják a kereteket "trendfigyelõként" illetve impulzusok nyujtásával egy folyamatos jobbítási folyamathoz.
Vállalati szinten szükséges a termékek, a folyamatok és a munkavállalók képzésének folyamatos és optimalizált piachoz történõ igazítása.

A projekt keretében a következő feladatok kerülnek megvalósitásra:

• A regionális vásárlóerõ vizsgálata
• Trend-felderítõ tanulmány: ennek a tanulmánynak kell a jövõbeni lehetõségeket és trendeket feltárni.
• Kompetencia-teamek létrehozása minõség-menedzsment folyamatokhoz
• Képzések a minõségmenedszment területén
• Személyzeti és szervezetfejlesztési eszközök implenetálása
• Határon átnyúló munkaközösségek kialakítása
• Nemzetközi menedzsment-tréningek, információs rendezvények, „menedzsmentklub” rendezvények szervezése
• Cégalapítási vásárok

A projekt aloldalhoz

Alapadatok

Összefoglaló

„A személyes találkozás a tartós kapcsolatok alapja“ jelmondat égisze alatt a Bécsi Oktatási Hivatal bõvíti határon átnyúló oktatási és képzési kezdeményezéseit. A projekt más országokból és kultúrkörökbõl származó emberekkel való találkozások és pozitív tapasztalatok alapján új minõségû európai azonosságtudatot szeretne kialakítani.  Ezzel a Centrope régió képzésében új területeket állítanak elõtérbe. 

A határon átnyúló kezdeményezés a régió iskolásainak, tanárainak és oktatási szakembereinek szól. Iskolai partnerségek, a szomszédos régiókban végzett gyakorlatok, nyelvtanfolyamok stb. segítenek a gyerekeknek abban, hogy ne féljenek a szomszédos régiókkal való kulturális és nyelvi együttéléstõl. 
Ily módon megszüntethetõk a fiatal européerek gondolkodását és érzelmeit befolyásoló korlátok. E kezdeményezésnek köszönhetõen kialakítható a Centrope régió mint közös élettér és gazdasági térség kedvezõ fejlõdésének alapja.  

A projekt keretében a következő feladatok kerülnek megvalósitásra:

• A „Centrope Oktatási Központ“ nyelvi és kompetenciaközpont kialakítása és megnyitása 2009. május 11-én
• Oktatási anyagok fejlesztése a szomszédos ország nyelvének elsajátítására
• A régió iskolai osztályai közti partnerkapcsolatok, közös projektmunkák
• Szakközépiskolák közti képzési együttmûködés 
• Szakmai gyakorlatok a szomszédos régió diákjai számára 
• Közös továbbképzés tanárok számára
• Szakmai konferenciák tanárok és oktatási szakemberek számára 
• Nyelvi asszisztensek cseréje az idegennyelv-tanítás támogatására

Alapadatok

Összefoglaló

A határon átnyúló együttmûködés – gazdasági és társadalmi szinten egyaránt – egyre nagyobb jelentõséggel bír. Az interkulturális kommunikációs és gazdasági kompetenciák nem hiányozhatnak a közös gazdasági és élettérbõl. Az ehhez szükséges kulcsfontosságú képességek megszerzése már az iskolában szükséges a fiatalok elhelyezkedési lehetõségeinek javítása érdekében.

Ezen célból született meg az „Educational Cooperation in the Border Region - Partnerség az oktatásért a határtérségben" elnevezésû határon átnyúló képzési projekt.

Az EDUCORB projekt célja, hogy a nyugat-dunántúli határtérség (Gyõr-Moson-Sopron, Vas és Zala megyék) és az ausztriai Industrieviertel térség (Niederösterreich tartomány) intézményei között fenntartható együttmûködés alakuljon ki, a fiatalok nyelvi, kulturális és gazdasági készségeinek fejlesztése érdekében.

Az EDUCORB motíválni szeretné a térség óvodáit, iskoláit, tanirodáit a projektben való részvételre és az áltata kínált lehetõségek hasznosítására. Támogatást nyújt a releváns nyelvek legkisebb kortól történõ elsajátítása érdekében, erõsíti az együttmûködést az osztrák és magyar közintézmények között, valamint folyamatos segítséget és friss információkat biztosít a hazai, regionális és nemzetközi oktatási források elérhetõségérõl. Mindezekhez kapcsolódóan továbbképzési-, és regionális oktatási referens hálózatot alakít ki, hogy az új módszertani fejlesztéseket már az óvodapedagógia korai nyelvi fejlesztésének területén hasznosítsák, segítséget nyújtva a struktúra-, és pedagógiai módszertani változásokból fakadó problémák kezelésére.

A projekt keretében a következő feladatok kerülnek megvalósitásra:

• Fiatal gyermekkortól az érettségizökig a regionálisan releváns nyelvek (DE, HU) elsajátításának ösztonzése
• Metodikai fejlesztések a korai idegennyelv elsajátításhoz (kéziköynv, szemináriumok)
• Óvodák, iskolák és iskolai tanirodák között fenntartható együttmûködések kialakítása a határtérségben (célcsoportorientált rendezvények, mûhelyfoglalkozások, versenyek szervezése, - Know How átadás ”Jó gyakorlatok“ bemutatása és a határtérségben mûködõ oktatási intézmények közti tapasztalatcsere által (utazó pedagógus rendszer)
• Tanúsítványt adó új e-learning képzési lehetõség kidolgozása: „Határokon átívelõ kereskedelmi és gazdasági ismeretek az osztrák-magyar gazdasági térségben”
• Határon átnyúló szünidei és szakmai gyakorlatok lebonyolítása (a leonardo da vinci Mobilitási program társfinanszírozásával)

A projekt aloldalhoz

Alapadatok

Összefoglaló

Az európai integráció egyik legnagyobb vívmánya az európai mobilitás és szabad munkaerõáramlás keretfeltételeinek megteremtése. A határ- és vámellenõrzés megszüntetésével, a munkaerõpiac megnyitásával lehetõvé válik a lakó- és munkahely szabad megválasztása, az európai belsõ piacon ösztönzésre kerülnek a határon átnyúló gazdasági kapcsolatok valamint a szabad kereskedelem. Ausztria és Magyarország közötti fenntartható határokon átnyúló együttmûködés biztosításaképpen a nyelvi és interkulturális ismeretek hiányból származó „személyes határokat“ nem rendeletekkel lehet lebontani, hanem ennek elérése érdekében mindkét féltõl aktív együttmûködésre és motivációra van szükség.

Az elmúlt években az EDUCORB projekt keretében, az ausztriai és magyarországi óvodák és iskolák közötti nyelvi és kulturális ismeretek közvetítése területén fontos eredményeket értünk el. Feladatunk most, ezen sikeres alapokra építve, a nyelvtanulás folyamatosságának biztosítása, és egy megfelelõ minõségi szint elérése a szomszédos ország nyelvének és kultúrájának a megismerésében. Az EDUCORB pilot-óvodáiban végrehajtott projektnek köszönhetõen az óvodák, a szülõk és a gyerekek is motiváltak, ez a korábbi idegen nyelvtanulás sikerességét támasztja alá. Az EDUCORB extended projekt hozzájárul a nyelvelsajátítás fenntarthatóságához, mégpedig úgy, hogy a nyelvoktatást az általános iskolában is folytatják. A sikeres tanulás legfontosabb tényezõje a motiváció, mely a tanult nyelvek megélése és alkalmazása által érhetõ el.

A projekt keretében a következő feladatok kerülnek megvalósitásra:

• Motiváió é az interkulturáis ismeretek bõíéé szolgáóbilateráis rendezvéyek
• „Jó gyakorlat – modell” kialakíáa (Nyelvelsajáíá folymatossáa az óoda é iskola kööt)
• Hatáon ányúóóodai é nyelvtanái háóat kialakíáa
• 2 nyelvi szimpóium rendezée
• Hatáon ányúónyái gyakorlat szervezée Magyarorszáon osztrá diáok rézée
• E-learning válalkozái ismeretek mószertani úmutatóáak elkézíée a felnõtoktatához

A projekt aloldalhoz

Alapadatok

Összefoglaló

A „24 város“ az E-VIA 2012-vel azt a szándékot követte, hogy határokat átlépve szorgalmazza az elektromobilitást, és egyúttal felélénkítse a belvárosokat. A fenntartható megvalósításhoz azonban a partnerség kibõvítése és tartalmi szakosodás szükséges, amely túllép a City Cooperation projekt keretein.

A tárgyi továbbfejlesztésnek az alábbi célok elérését kell biztosítania:

• Széles tematikus partnerség felépítése, amely 2014-tõl az E-VIA-t elismert elektromobilitási kihívásként Ausztria és Magyarország között rendszeresen megvalósítja.
• Az elektromobilitás helyének mint meggyõzõ közlekedési alternatívának kijelölése a nyilvánosság elõtt
• A határrégió állami, üzemi, magán- és idegenforgalmi szereplõinek informálása az elektromobilitásra való áttérési lehetõségekrõl
• Kompetenciapartnerség kezdeményezése a határ két oldalán mûködõ mobilitásiparban a Clean Mobility témájában

Az EVIA 2014 Projekt négy célcsoportot céloz meg. Az elsõ célcsoport vállalkozók és az elektromobilitás és megújuló témákban érintettek, akik az EVIA 2014 elõkészítés és megvalósítás folyamán egy hálózatot alkotnak majd, valamint erõsítik egymást. Második célcsoport a régió városai és a községei (önkormányzatok, szervezetek, intézmények), akiket fáradozásaikért a projekt során támogatni kell, hogy egy közös határon átnyúló elektromobilitás infrastruktúrát lehessen létrehozni. Harmadik célcsoport az eletromobilitás úttörõi, akiket az elektromos autóikkal meghívnak az EVIA-ra, hogy részt vegyenek a rendezvényen, ezáltal elismerve és megerõsítve az õ úttörõi mivoltukat. A fõ célcsoportot végül az Ausztria és Magyarország közötti határrégió lakói és turistái alkotják, akiket az E-VIA 2014-nek a mobilitás klímabarátabb formáira való átállásra kell motiválni. 

A projekt keretében a következő feladatok kerülnek megvalósitásra:

• E-VIA 2014 részletes koncepciója
• Kibõvített partnerség kiépítése
• E-VIA 2014 elõkészítése és promóciója
• Az E-VIA 2014 megvalósítása
• Az EVIA 2014 értékelése és fenntartható koncepció kidolgozása

A projekt aloldalhoz

Alapadatok

Összefoglaló

Az európai együttmûködési folyamat mindenek elõtt az államhatárokon átnyúló gazdasági környezet és az életterek regionális összenövésében ölt testet. A munkaerõ-piaci és foglalkoztatáspolitikában az Osztrák-Magyar Szakértõi Akadémia – EXPAK AT.HU – mint a határon átnyúló együttmûködést elõsegítõ projekt elsõsorban azt bizonyítja, hogy a határrégió munkaerõ-piaci kihívásai akkor kezelhetõk sikeresen, ha az illetékes intézmények és szereplõk következetesen együttmûködnek.

Az EXPAK AT.HU a munkaerõ-piaci politika szereplõinek olyan fóruma, amely egyaránt szolgálja az információk és know-how-ok cseréjét, a közös projektek koncepcionálását és megvalósítását, valamint a határon átnyúló együttmûködést.

A projekt célul tûzte ki az osztrák-magyar határrégió munkaerõ-piaci intézményeinek és szereplõinek tartósan fenntartható hálózatának kialakítását, melynek révén az osztrák-magyar határrégióban közös megoldásokat kidolgozására és megvalósítására kerülhet sor a határ mindkét oldalán meglevõ munkaerõ-piaci kihívások megoldására.

További fontos célok még a munkaerõ-piaci intézmények (munkaügyi központok és szolgálatok, civil szervezetek, szociális partnerek, képzõ intézmények stb.) kistérségi szintû együttmûködésének intenzívebbé tétele és a munkaerõpiacon hátrányos helyzetû személyek részére konkrét projektek kidolgozása.

A projekt keretében a következő feladatok kerülnek megvalósitásra:

• Éves jelentés készítése („Integrációs Monitor”), amely az EXPAK AT.HU tevékenységeinek elméleti megalapozásaként tartalmazza az aktuális tanulmányok eredményeit, az adatelemzéseket, illetve a vállalatok éves megkérdezésének  eredményeit. Ezáltal a projekt egész futamideje alatt követhetõ lesz a határrégió munkaerõpiacának alakulása.
• Legfeljebb három határon átnyúló projekt kidolgozása és megvalósítása munkanélküliek számára.
• A romák célcsoportját érintõ vállalati vonatkozású szolgáltatások közös kidolgozása (például érzékenyítési intézkedések a vállalatok részére).
• Az AMS - osztrák Munkapiaci Szolgálat - regionális ügyvezetõségei és a szomszédos magyar munkaügyi kirendeltségek közti módszeres együttmûködés kiépítése és annak segítése.
• Konferenciák, szemináriumok, tanulmányutak és gyakorlatok szervezése a kölcsönös tapasztalatcsere érdekében, illetve a munkapiac és munkaerõ-piaci politika alakulásának megvitatása céljából.

Alapadatok

Összefoglaló

Számos nemzetközi szervezet szerint (pl.: IPCC) az elõre jelzett klimatikus bizonytalanság az emberiség legnagyobb globális kihívása. Az elõre jelzett változások gyorsasága különösen próbára teszi a hosszú életû erdei ökoszisztémákat. Ezek az erdõk fontos és értékes természeti erõforrások, amelyek várhatóan emberi kezelés alatt állnak majd a jövõben is. Az osztrák-magyar határrégió különlegesen veszélyeztetett, mert magyar meteorológiai elemzések szerint az elmúlt évtizedekben a legerõsebb elszáradási tendencia itt érvényesült.

A projekt fõ célkitûzése a régióban található bükkösök fenntartható erdõgazdálkodásának megalapozása a várható klímaváltozás fényében, a jövõbeli veszélyek és kockázatok feltárása és elemzése, továbbá felkészülés kezelési és kárcsökkentõ stratégiák kidolgozásával.

A projekt keretében a következő feladatok kerülnek megvalósitásra:

• Éghajlati adatok térbeli interpolációja
• Mûködõ szén- és tápanyagforgalmi valamint szárazságtolerancia-modellek létrehozása
• Erdei mikroklíma-mérések és egészségi-állapot felvételezések 

Alapadatok

Összefoglaló

A dinamikus gazdasági fejlõdés alapja a vállalatoknál dolgozó szakképzett munkaerõ. A természettudományos és mûszaki szakmákban tapasztalható növekvõ szakemberhiány a fiatalok pályaorientációjának minõségében megújulást tesz szükségessé (A Stájerországi Gyáriparosok Szövetsége szerint különösen a következõ területeken jelentkezik igény: gépgyártás, elektrotechnika,anyagtudomány, fémipar és eljárástechnológia). Sokszor a fiatalok és elsõsorban a lányok és fiatal nõk szakmaválasztási spektruma még mindig nagyon szûk. Közülük sokan egyáltalán nem, vagy csak kevés információval rendelkeznek a mûszaki szakmák jellegzetes tevékenységeirõl és az ott használt anyagokról.

A projekt célja pályakezdõ fiatal nõk érdeklõdésének felkeltése a természettudományos és mûszaki szakmák iránt, ezáltal a régiókban jelentkezõ szakemberhiány csökkentése és a helyzet javítása. Cél a fémipari és elektronikai területen dolgozó nõk bevonása, hogy követendõ példaként szolgálhassanak a fiatal nõk és lányok számára

A projekt keretében a következő feladatok kerülnek megvalósitásra:

• Modell kidolgozása a fiatal nõk és lányok természettudományos és mûszaki szakmák iránti motiválása érdekében.


• Határon átnyúló kompetenciahálózat létrehozása üzemekkel, iskolákkal és intézményekkel a témával kapcsolatos célirányos információ- és tapaszlatcsere biztosítására.


• Iskolák és cégek közötti 5 partnerség létrehozása és megvalósítása (szakképzett nõi dolgozókkal) pilotprojektek keretében Ausztriában és Magyarországon, hogy ezzel is további projekteket lehessen kezdeményezni. A megvalósításra a fémipari és elektronikai területen dolgozó nõk coachként (példaképként) való bevonásával kerül sor, hogy a fiataloknak a workshopokon új perspektívákat tárjunk fel.

Alapadatok

Összefoglaló

A Neusiedler See-Fertõ tó régió kapacitását határon átnyúló topográfiai adatbankkal szándékozzák eräsíteni – mind a természetvédelem, mint a fenntartható turizmus és annak mûködtetése szempontjából. A tómeder topográfiájának pontos ismeretével beazonosíthatóak és értékelhetõek a beavatkozások természetre, környezetre, regionális éghajlatra és gazdasági hasznosításra gyakorolt hatásai.

Osztrák és magyar partnerek folyamatos együttmûködésével elemzik és rögzítik a tavi méréseket, és ezzek teljes képet kapunk a Neusiedlersee/Fertõ tó jelenlegi állapotáról és annak alakulásáról. Az airborne lézerszkenneres felvételezés, az echolot mérések és a pontmérések leképezik a mederfenék felületét. Az adatok elõkészítése után a digitális termékeket a regionális felhasználók rendelkezésére bocsátjuk, és CD-ROM, térképek, nyomtatott cikkek, rádió- és tévéinterjúk formájában továbbadjuk az érdeklõdõknek. Az így kapott adatok alapján könnyebb ajánlásokat tenni a feliszaposodás ellen, egyszerûbb megvalósítani a víztükör szabályozását, a természetvédelmi feladatok hosszú távú biztosítását, a tökéletesített árvízvédelmet és a tó szélének optimális hasznosítását.

A projekt keretében a következő feladatok kerülnek megvalósitásra:

• A Neusiedlersee/Fertõ tó régió elsõ digitális határon átnyúló geoadatállomyányának létrehozása
• A tómeder-fenék osztrák és magyar méréseinek állapotfelmérése
• Az adatok egységes digitális elõkészítése
• Az adatállományok transzformálása egy közös európai vonatkozási rendszerbe
• 12 munkatalálkozó lebonyolítása és megszervezése
• Echolot profilmérések és az üledék echolot mérése nyílt vízen a fõcsatornákban és a Hansági fõcsatornában
• Az iszapfelszín háromdimenzionális regisztrálása
• A nádas és a tó felõli oldalon földi módszerrel pontmérések
• A tómeder és a Hansági-fõcsatorna airborne lézerszkennelése és kiértékelése
• Az adatok rendelkezésre bocsátása és információk terjesztése nyilvános tájékoztató jellegû rendezvényeken

Alapadatok

Összefoglaló

A betegek és a munkavállalók egyre növekvõ határon átnyúló mobilitásának ellenére nincs a kórházak között határon átnyúló együttmûködés, és az egészségügyi dolgozók határon átnyúló képzését és továbbképzését biztosító lehetõség sem adott. Ezen kívül valamennyi egészségügyi intézményben nagy az energiafelhasználás és magas a keletkezõ hulladék aránya – ezért a tervek szerint az intézmények a tapasztalatcserének, tudásmenedzsmentnek és az együttmûködésnek köszönhetõen ezeken a területeken hatékonyabban mûködnek majd és energiát takarítanak meg

A HEALTH célja, hogy a kompetenciafejlesztés támogatásával és a szereplõk tapasztalatcserén, tudásátadáson, tréningen és benchlearningen alapuló együttmûködésével megfeleljen a betegorientált és költséghatékony egészségügy követelményeinek. A tényleges elõrelépés érdekében az illetékesek elsõsorban három területre összpontosítanak: a tudás- és minõségmenedzsmentre a személyzeti ügyek vonatkozásában, az energia- és erõforrásmenedzsmentre, valamint a hulladékgazdálkodásra.

A projekt keretében a következő feladatok kerülnek megvalósitásra:

• Tudás- és minõségmenedzsment: összehasonlító tanulmány az ajánlatokról, közös szakirányú továbbképzés és tandemprogramok kidolgozása, „Minõségmenedzsment az egészségügyben“ c. kísérleti jellegû mesterprogram
• Energiamenedzsment: az energiafelhasználás elemzése, tanulmány az energiamegtakarítási potenciálokról, 3-6 gyakorlatban bevált példa
• Erõforrásmenedzsment: a hulladékgazdálkodás jelenlegi állapotának elemzése, input-output elemzés, a hulladékgazdálkodási megvalósítási intézkedések és koncepciók katalógusa  

Alapadatok

Összefoglaló

A Burgenland – nyugat-magyarországi határtérségre évekkel Magyarország EU taggá válása után is a gazdasági és szociális eltérések a jellemzõk. A bérkülönbség Ausztria és Magyarország között 1:3 – 1:5 arányban alakul. A gazdasági válság hatásaként a munkanélküliség mindkét országban nõtt és különösen a Nyugat-Magyarországon élõ emberek helyzetére volt negatív hatással. A munkaerõpiacon egyre jobban tûnnek el a határok: csak a nyugat-magyarországi régióból naponta 12.000 magyar munkavállaló ingázik burgenlandi munkahelyre. Ez gyakran azzal a hátránnyal jár, hogy ezek a munkavállalók nem a képzettségüknek megfelelõ munkát végeznek és akár 40%-kal kevesebb bért kapnak, mint egy belföldi foglalkoztatott ugyanazért a munkáért.

A Burgenland – nyugat-magyarországi határtérség különösen érintett a munkaerõpiac liberalizációjában. Ennek eredménye az, hogy a bérezés terén észlelhetõ diszkrimináció és kiszorító verseny által megnövekedett a burgenlandi munkaerõpiacra nehezedõ nyomás. A nyugat-magyarországi munkaerõpiac ugyanakkor óriási szakmunkaerõ hiánnyal küzd.

Egy 18 fõs projekt csapat 11 helyszínen foglalkozik a munkavállalókkal Burgenland és Nyugat-Magyarország területén. Az IGR projekt információs és tanácsadói tevékenységgel szeretne a magyar és az osztrák munkavállalók részére átfogó információkat nyújtani és ezáltal a megfelelõ munka- és bérezési feltételek melletti foglalkoztatottságot elérni.

Az érintett munkavállalókkal fennálló napi kapcsolat lehetõvé teszi a projekt csapat számára, hogy a munkaerõpiac problémáit és gyenge pontjait gyorsan és elsõ kézbõl ismerjék meg. Az így nyert információkat és tapasztalatokat a határon átnyúló együttmûködések, a munkaerõpiac terén tevékenykedõ szervezetek és szociális partnerek arra használhatják fel, hogy egymással együttmûködve megfelelõ megoldásokat fejlesszenek ki az eltérések megszûntetésére.

Határon átnyúló és kétnyelvû jellege által a projekt platformot biztosít az osztrák és magyar érdekképviseletek és szervezetek hálózatának kialakítása számára. A szak- és nyelvtanfolyamok nem csak a munkavállalók eligazodását segítik a határon átnyúló munkaerõpiacon, hanem támogatást nyújtanak a szervezetek és szociális partnerek képviselõinek egyrészt a nyelvi korlátok leküzdésében, másrészt a szomszédos ország adott rendszereinek és jogi hátterének megismerésében. Nagy hangsúlyt kapnak az egészségügy és ápolás, a munkavállalók védelmével foglalkozó, a fiatalok és atipikus foglalkoztatottság témák.

A projekt keretében a következő feladatok kerülnek megvalósitásra:

• Munkavállalók informálása a burgenland – nyugat-magyarországi határtérségben a határon átnyúló foglalkoztatásra vonatkozó kérdésekben
• Intézkedések a Burgenlandban és Nyugat-Magyarországon fellépõ szakmunkáshiány leküzdésére
• A munkavállalók minimális szociális színvonalának biztosítása
• Foglalkoztatási viszonyok szabályszerû és állandó fejlesztése
• Határon átnyúló képzések
• Tartós kooperációs és koordinációs hálózatok kiépítése
• Elõítéletek leépítése

A projekt aloldalhoz

Alapadatok

Összefoglaló

A városi technológiák a regionális gazdaság és a hozzá kapcsolódó kutatási és képzési partnerek számára fenntartható és a jövõben növekvõ tendenciát mutató gazdasági tényezõnek számítanak. Ugyanakkor a városoknak és régióknak különbözõ városi feladatkörben, valamint környezetvédelmi területen szigorú EU-s elõírásokkal kell szembenézniük. Ahhoz, hogy megfeleljenek ezeknek az elõírásoknak, dönteni kell az új technológiákról, de a közigazgatási döntéshozók és szereplõk nem mindig tudnak optimális döntést hozni.

Az INNOSPIRIT projekt a városokban és a régiókban következetesen javítani akarja a rendelkezésre álló technológiák használatát. Egy szakértõi pool megoldási javaslatai is segítik ebben, és fõleg a városi technológiákhoz szükséges tudás áttekinthetõ megszervezését szolgálja. E célból egészen célirányosan közvetlen megvalósítási munkákra törekednek a projekt futamideje alatt. Kiindulásként alapos utánajárásra van szükség, hogy ki lehessen szûrni a megfelelõ módszereket és tartalmakat. Ezt követõen közvetlen, záros határidõn belüli megvalósításra van szükség annak érdekében, hogy a városokban és régiókban az optimalizált technológiák alkalmazásával gazdaságilag fenntartható megoldások szülessenek, és javuljon a versenyképességük.

A projekt keretében a következő feladatok kerülnek megvalósitásra:

• A technológiahasználat és technológiatranszfer optimalizálása a résztvevõ városokban


• Megfelelõ új módszerek és szolgáltatások kifejlesztése és megvalósítása


• Elemzés a technológiák használatáról a résztvevõ városok városi feladatköreiben


• Legalább négy, elõkészített és továbbítható jól bevált gyakorlati példa


• Stratégiaterv kidolgozása lehetséges további projektekre vonatkozóan

A projekt aloldalhoz

Alapadatok

Összefoglaló

Az osztrák-magyar határrégió 23.921 km2 területet ölel fel, 3,7 millió lakossal. A régió földrajzilag kedvezõ fekvésének köszönhetõen az utóbbi 10 évben átlagon felül dinamikus gazdasági fejlõdést mutatott. Ez az aktív és prosperáló kis- és középvállalkozások és a jól képzett munkaerõ magas számában, a dinamikusan fejlõdõ szolgáltatásszektorban és az innováció magas potenciáljában mutatkozik meg. Ennek ellenére a határ két oldalán található gazdasági struktúrák továbbra is jelentõsen eltérnek egymástól. Az osztrák részen a bruttó belföldi termelés/lakos 2005. évben az EU 27-ek átlagának 162%-át tette ki, Nyugat-Magyarországon viszont csak a 64%-át. A rejtett növekedési lehetõségek támogatásához szükséges a közös stratégiák kidolgozása, amelyeket hosszú távú együttmûködések keretén belül kell végrehajtani, különösen az innováció területén, amely hajtóerõként hat a régió fejlõdésére.

Az utóbbi idõben szélesebb körben elterjedt a “Nyílt innováció” koncepciója. Az alapgondolat: egy cégnek kívülrõl és belülrõl jövõ ötleteket és piaci irányvonalakat egyaránt alkalmazni kell ahhoz, hogy új technológiákat fejleszthessünk ki. Ez egy gondolati változást igényel a cégeknél azáltal, hogy külsõ szereplõk ötleteit, folyamatait is aktívan bevonják a saját folyamataikba. Más szervezetek bevonásával és innovációs hálózat kiépítésével (pl. más szektorbeli cégekkel, kutatóintézetekkel együttmûködés) magasabb hozzáadott értéket lehet generálni. A project célja, cégek támogatása, elsõsorban a mechatronika és a 'smarthouse' területérõl új innovációk elérésére. Az alapötlet megtalálni a KKV-kat és a kutatóhelyeket a határ mindkét oldalán és kiépíteni egy interregionális innovációs hálózatot és hozzá az innovációs támogatási rendszert (ISS).

A projekt keretében a következő feladatok kerülnek megvalósitásra:

• tanulmány az értékteremtési láncokról a mechatronika területén


• adatbank a határon átnyúló régió releváns szereplõivel


• releváns projektek kutatási és fejlesztési platformjainak elemzése


• kétnapos tréningek facilitátorok részére, legalább 10 facilitátor kiképzése


• kommunikáció és IT-támogatású kooperációs csoport


• elemzés elkészítése a mechatronika területén, az együttmûködési régióban tevékenykedõ innovációt ösztönzõkrõl


• workshop stakeholderek részvételével, interregionális munkacsoport, tanulmányi kirándulás, melyeket a kkv-k és a K+F egységek részére szerveznek, annak érdekében, hogy a határ mindkét oldalán tevékenykedõk aktív módon bevonásra kerüljenek 


• átfogó kézikönyv az ISS rendszerhez


• kiválasztott metodológia leírása


• legjobb innovációs ötlet


• tréning és konzultációs program


• fejlesztési stratégia tanulmány

Alapadatok

Összefoglaló

Az osztrák-magyar határ menti régióban az elmúlt tíz évben dinamikus gazdasági fejlõdés tanúi lehettünk. Ennek ellenére a határ két oldalán továbbra is jelentõsen eltérõ a gazdasági szerkezet. A rejtett gazdasági potenciál ösztönzése érdekében szükség van arra, hogy az innováció területén közös stratégiákat dolgozzunk ki, és ezeket hosszú távú együttmûködés formájában valósítsuk meg.
Az IRIS az egyes regionális innovációs rendszerek integrációjának köszönhetõen javítani szeretné az Ausztria és Magyarország közti gazdasági együttmûködést.
Interregionális tudásbázis jön létre, amely a nemzetközi telephelyfejlesztésre és a meglévõ telephelyek jobb értékesítésére összpontosít. Az alapanyag és engineering kompetenciaterületeket elõkészítik a közös együttmûködésre. A kkv-k interregionális összekapcsolásának az a célja, hogy a régió szempontjából hozzáadott értékkel rendelkezõ vállalkozói ötleteket feltérképezzék és szorgalmazzák, valamint szakmai segítséggel és hálózati együttmûködéssel hozzájáruljanak ezek megvalósításához.
Ennek eredményeként várható, hogy vonzóbbá válnak a telephelyek és megnõ azok versenyképessége, kiépülnek az együttmûködési formák a kutatásban, és tartósan igénybe vehetõ együttmûködési hálózatok jönnek létre.

Alapadatok

Összefoglaló

Ausztriában a Mittleres Feistritztalban sikerrel hoztak létre egy 13 települést átfogó Kneipp Aktív Parkot. A jelen projekt célja, hogy Magyarországon Vasvár térségében hasonló ötletet valósítsanak meg, és így terjeszteni lehessen a Kneipp-filozófiát és -módszereket, a régió közös egészségügyi és turisztikai impulzust kapjon, valamint célirányos tevékenységekkel a Mittleres Feistritztal-i Kneipp Aktiv Park továbbfejlesztésére is sor kerüljön.

A magyar Kneipp Aktív Park létrehozásában az osztrák tapasztalatokra alapoznak. Ennek során  fontos szerepet játszik az, hogy a lakosság azonosuljon a témával.  Ezért a projekt egyik súlypontját azok az intézkedések alkotják, amelyek tájékoztatják és fogékonnyá teszik a lakosságot a témával kapcsolatban, de az oktatási és képzési intézkedések is hasonló hangsúlyt kapnak. Az aktív egészségösztönzés mellett a téma turisztikai megközelítése is fontos fejlesztési lehetõségnek számít. A két régió stratégiai jövõkép kidolgozásával, az abból származtatott idegenforgalmi ajánlatokkal és azok aktív piaci értékesítésével határon átnyúló Kneipp-úticélként szeretné pozícionálni magát. 

A projekt keretében a következő feladatok kerülnek megvalósitásra:

• Kneipp-objektumok elhelyezése 13 magyar településen


• Kneipp témájú elõadások, rendezvények és a Kneipp témakör iránti fogékonnyá tétel mindkét régióban


• Képzési intézkedések orvosok és egészségügyi szakemberek számára


• Szakmai anyag és kézikönyv készítése


• Mindkét oldalon stratégiai jövõkép kidolgozása a Kneipp módszer szerinti egészségösztönzõ intézkedések kifejlesztésére


• Turisztikai kínálatfejlesztés és marketing- intézkedések


• Az egészséggel kapcsolatos szemléletformálás a lakosság köreiben

A projekt aloldalhoz

Alapadatok

Összefoglaló

A Lajta folyó kitûnõ adottságokkal rendelkezik, hogy a határtérség profitáljon a vízisportban rejlõ lehetõségekbõl.
A vizisport egyre népszerûbb a térségben és közelebb hozza egymáshoz a térség településeit. Ahhoz, hogy a vízisport igazi turisztikai vonzóerõt jelentsen a térség számára elengedhetetlen a meglévõ infrastruktúra felújítása, új kikötõhelyek és ahhoz kapcsolódó kiszolgáló kapacitás létrehozása, átfogó információs és irányító rendszer kialakítása. A létrejövõ turisztikai termékhez kapcsolódóan közös kínálatfejlesztésre és összehangolt marketingre van szükség.

A projekt célja, a határon átívelõ turisztikai kínálat kiépítése a Lajta/Kis-Lajta/Malom-ági Lajta kenus bejáráshoz Bruckneudorftól (Királyhida) Mosonmagyaróvárig és a régióban a gazdaság fenntartható fejlesztése valamint az életminõség javítása.

A projekt keretében a következő feladatok kerülnek megvalósitásra:

• Infrastruktúra építés:  Kikötõ-, ki/beszálló helyek, Információs táblák: tervezés, kivitelezés ,,a folyószakasz karbantartása, forgalmi, akadályok (bedõlt fák, hordalék) eltávolítása, (folyam)kilométertáblák helyének kijelölése, gyártás és kihelyezés
• Munkahely teremtés: Lajta-túravezetõ és vizimentõ képzés a folyó és az élettér-, természeti környezet ismerete - bemutatása, térség kultúrájáról, látnivalókról és gasztronómiáról ismeretek és tudás megszerzése; új munkahelyek a vendéglátóiparban és szálláshely üzemeltetésben
• Projektspecifikus kommunikációs stratégia és akcióterv, honlap, film, kiemelkedõ közös vizesrendezvények – évente 2 alkalommal

A projekt aloldalhoz

Alapadatok

Összefoglaló

A Baptista Szeretetszolgálat a LEFÖ-IBF osztrák partnerszervezetével 2013. szeptember 1-én indította el közös projektjét az emberkereskedelem ellen LUCIA néven.
Az emberkereskedelem ausztriai áldozatainak 13%-a magyar. Az érintettek (fõleg nõk) kapnak ugyan segítséget és támogatást a határ mindkét oldalán, de a magyar áldozatok hazatérése szoros együttmûködést igényel a két ország szakértõi között. Mindkét partner azzal a problémával találkozik, hogy jelentõs hiány van olyan szakemberekbõl (fõleg rendõrök, ügyvédek, orvosok, pszichológusok tekintetében), akik felkészültek az áldozatok tájékoztatására, segítésére és ellátására. A LEFÖ-IBF gyakran ütközik abba a problémába, hogy a magyar áldozatoknak hazatérésük után nem tudnak támogatást biztosítani, mert nincsen kapcsolatuk magyar szakemberekhez. Az érintettek száma elég magas ahhoz , a  BSZA-nak  több hazai szakember bevonásával dolgozzon együtt annak érdekében, hogy hatékony segítséget tudjon nyújtani.

A projekt célcsoportját az emberkereskedelem áldozatai és a velük kapcsolatba kerülõ szakemberek  képezik.  A magyar nõkkel és lányokkal kapcsolatban az emberkereskedelem kontextusában elsõsorban a szexuális kizsákmányolást említi a közvélemény. Kisebb számban (az LEFÖ-IBF-hez és a BSZA-hoz kerülõk esetében 1-2%-ban) férfiak is érintettek. Mindeközben a LEFÖ statisztikái alapján jelentõs azoknak az aránya, akiket munkaerejük révén zsákmányoltak ki (pl. háztartásban). Az érintetteket a fõleg rendõrség irányítja Ausztriában az IBF-hez illetve Magyarországon a BSZA-hoz. A 2013. július 1-je óta hatályos magyar Büntetõ Törvénykönyvben szereplõ kényszermunka és kizsákmányolás bûncselekményi tényállások alkalmazásával , a BSZA arra számít, hogy egyre több áldozattal (várhatóan férfiak is) tud kapcsolatba lépni.

A projekt keretében a következő feladatok kerülnek megvalósitásra:

• A munkaerõ-kizsákmányolás érintettjeinek azonosítását és elérését segítõ koncepció kialakítása
• Két kutatás megvalósítása a partnerországokban a kényszermunka és a munkacélú kizsákmányolás témakörében.
• Tapasztalatcsere a partnerek között
• Szakértõi hálózat létrehozása az áldozatok megsegítése érdekében a határmenti régióban
• Az áldozatok segítését szolgáló koordinációs központ létrehozása és mûködtetése
• Átmeneti otthon létrehozása az áldozatok számára

A projekt aloldalhoz

Alapadatok

Összefoglaló

Az osztrák és magyar fúvószenei hagyományok gyökerei közösek, a Monarchia katonazenei múltjából táplálkoznak, aminek fontos részét képezte a menetelés. Míg Ausztriában ezt a hagyományt folyamatosan ápolták, a kor követelményeihez igazítva, autentikusan mûvelték, addig ez Magyarországon a II. világháborút követõen szinte teljesen elhalt. Ezen „ûr” megszüntetésére a projekt keretében az osztrák alapokra építve kidolgozásra kerül a magyar menetelési rendszer. Ezáltal az osztrák és magyar minõsítési rendszer egy szintre kerül és lehetõvé válik közös minõsítések szervezése. A magyar szabályzat kidolgozását üdvözölnék olyan utánpótlási problémákkal küzdõ burgenlandi zenekarok is, akik több szakképzett magyar karmestert és zenészt tudhatnak tagjaik között. Sopron Város Fúvószenekara, mint a Burgenlandi Fúvószenei Szövetség egyetlen magyar tagja a Szövetséggel partnerségben szorosabbra kívánja fûzni az osztrák és magyar zenekarok közti kapcsolatot, ill. közös problémákra keres közös megoldást.

A projekt céljai:

• Határ menti osztrák és magyar zenekarok között személyes és szakmai kapcsolatok kiépítése és elmélyítése. Az egységes menetelési és menetminõsítési szabályzatnak köszönhetõen egy szintre kerülnek az osztrák és magyar zenekarok, mely lehetõvé teszi közös minõsítések szervezését.


• Közös kulturális és történelmi múlt megõrzése és ápolása: Az Osztrák-Magyar Monarchia katonai szabályzatán alapuló fúvószenei hagyományok magyarországi adaptálása által újra összefonódik a határtérség kulturális és történelmi múltja.


• Közös megoldás utánpótlás-nevelést érintõ kérdésekben: a probléma gyökere közel azonos társadalmi folyamatokra vezethetõ vissza. A zenetábor célja az osztrák és magyar fiatalok közötti kapcsolat határon átnyúló elõsegítése; szakmai-, mûvészeti fejlõdése és nem utolsó sorban a motivációs lehetõségek felmérése.


• Fúvószenei hagyományok bemutatása a nyilvánosság számára, a térség kulturális kínálatának színesítése, magasabb minõségû kulturális szolgáltatás.

A projekt keretében a következő feladatok kerülnek megvalósitásra:

• Menetelési és menet minõsítési szabályzat kidolgozása fúvószenekaroknak.


• Tamburmajor képzések szervezése.


• Menetminõsítési rendezvények.


• Zenetábor osztrák és magyar fiataloknak.


• Koncepció kidolgozása az utánpótlás nevelés kérdéseire.


• Nyilvános záró koncert a közéleti szereplõk és a média képviselõinek bevonásával.


• Stratégiai dokumentum, cselekvési terv elfogadása a határtérségi fúvószenekarok jövõbeli strukturált együttmûködésének módjáról.

Alapadatok

Összefoglaló

A BILKIG – Kétnyelvû nevelés az óvodában c. projekt keretében kialakult az óvodás gyermekek kétnyelvû délutáni foglalkozásainak rendszere Draßburgban és Ágfalván. A projekt sikeresnek bizonyult, idõközben további határtérségek számára követendõ példaként szolgál. A BILKIG projekt eredményeként jelentõs mértékben megemelkedett az érdeklõdés az érintett két település mindegyikében a többnyelvû nevelés iránt, ezért Draßburg és Ágfalva önkormányzata a projekt továbbfejlesztése mellett kötelezte el magát. Jelen projekt célja a nyelvtanítás kiterjesztése a két érintett település óvodáiban és iskoláiban. A projekt tudományos támogatása, illetve a résztvevõ pedagógusok szupervíziója által a többnyelvû nevelés színvonalának emelése tervezett a német, magyar és horvát nyelvórák szervezése keretében.

A projekt fõ célja, hogy Draßburgban és Ágfalván a többnyelvû nevelés lehetõségei mind az érintett intézmények vonatozásában (az óvodák mellett az iskolákban is), mind a többnyelvû nevelés minõségének emelése vonatkozásában kiterjesztésre kerüljön.

A projekt keretében a következő feladatok kerülnek megvalósitásra:

• A többnyelvû nevelés minõségbiztosítása és tudományos alátámasztása a PH Burgenland és a NYME BPK hallgatói és tanárai bevonásával.
• Szemléletformálás a többnyelvû nevelés témájában a szülõk és a helyi lakosság számára (információs rendezvények szervezése).
• Az elért eredmények disszeminációja acélból, hogy a határtérség egészében felhasználhatók legyenek az alkalmazott megoldások (multiplokátor rendezvények térségi pedagógusok számára, szimpózium szervezése).

Alapadatok

Összefoglaló

A betegségek időskori lezajlása az utóbbi években jelentősen megváltozott.Sok idős ember egyre rosszabb állapotban kerül gondozásba.A gondozottak több olyan krónikus, gyógyíthatatlan betegséggel küzdenek,amely a gondozás első napjától kezdve palliációt igényel gyógyászati, ápolási, terápiás és a spirituális kísérés szintjén.A munkatársak részére ez olyan kihívást jelent, melynek a hospice gondozással és a palliatív ápolással kapcsolatos új ismeretek elsajátítása nélkül nem tudnak megfelelni.Az integráció folyamata a teljes szervezet, illetve valamennyi belső és külső munkatárs bevonásával kezdődik.A koncepció rendkívülisége abban áll, hogy az interdiszciplináris továbbképzésben résztvevö munkatársak olyan struktúrákba térnek vissza, melyek elősegítik a hospice szemlélet és a palliatív ápolás megteremtését.Jelenleg nem megoldott a betegek elhelyezése otthonokban,magyar részen teljes a hiány. A halál, haldoklás "tabutéma",ehhez kell kampány.

A projekt keretében a következő feladatok kerülnek megvalósitásra:

• A térség hiányosságait feltáró szükségletfelmérés elkészítése


• Megvalósíthatósági tanulmány elkészítése


• A zalaegerszegi kistérségben hospice ház engedélyezési tervdokumentáció elkészítése


• Multiplikátor-tanfolyam


• Szervezetfejlesztés


• „Nárcisz – kampány az elfogadásért”  oktatási-nevelési  intézményekben

Alapadatok

Összefoglaló

Kelet-Stájerország és Vas megye a régióra jellemzõ kultúr- és természeti tájak páratlan tárházával rendelkezik, amely az elmúlt évezredek során egyre gazdagodott, és színes növény- és állatvilágot, regionális hagyományokat és kulináris különlegességeket eredményezett.
Kelet-Stájerország az elmúlt években e szûk térben fellelhetõ sokszínû kultúrtájat a régió egyedi értékesítési üzeneteként felmérte, pozícionálta és most ezeket a regionális különlegességeket a kelet-stájer régió részeivel együttmûködve „Ausztria kertjei“-ként értékesíti.

A határon átnyúló együttmûködésnek köszönhetõen az „Ausztria kertjei“ pozícionálásában új tudás alapú minõség elérése a cél. A „kertfilozófia“ mentén feltérképezik a meglévõ és jövõbeni élménylehetõségeket és a régióspecifikus természeti és kultúrtájak átfogó élményként való megéléséhez jövõorientált turisztikai kínálatokat dolgoznak ki és valósítanak meg. Ennek köszönhetõen Kelet-Stájerországra és Vas megyére jobban felfigyelnek és még több vendég látogat a régióba. A folyamatot a kínálatok aktív kommunikációja és a magyarországi és bécsi partnerekkel való intenzív együttmûködés segíti, amely az újonnan kifejlesztett élményformákra (vizuális, akusztikai, olfaktorikus észlelés, ízlelés és érzékelés) épül. További cél, hogy Bécs, Vas megye és Kelet-Stájerország  turisztikai és élménypedagógiai kínálatát közösen bemutatják bécsi, berlini és budapesti turisztikai vásárokon.

A projekt keretében a következő feladatok kerülnek megvalósitásra:

• A természeti és kultúrtájak elemzése (meglévõ/új élménylehetõségek)
• A turisztikai régió egyes részeinek, a szállásadóknak és az értékképzési lánc egyéb turisztikai partnereinek fogékonnyá tétele a regionális biodiverzitás különleges értékére
• A turisztikai egységek, regionális szervezetek és oktatási intézmények kompetenciájának növelése a régióra jellemzõ biodiverzitás élményorientált közvetítése céljából
• Konkrét regionális és határon átnyúló turisztikai és képzési élménykínálatok kidolgozása és megvalósítása 
• Kiválasztott célcsoportokkal (vendégekkel, lakosokkal, diákokkal stb.) folytatott aktív kommunikáció 

A projekt aloldalhoz

Alapadatok

Összefoglaló

Ausztriában, ahogy Magyarországon is ugyan azokkal a munkaerõpiaci problémákkal küzdenek – a szakemberek hiánya a legmeghatározóbb. Hiányzik a közös problémák érzékelése és a közös megoldási kezdeményezések szükségessége – közös, tekintetbe véve a határon átnyúló hatást és érdekérvényesítést.

A munkaerõpiaci szervezetek és szociális partnerek regionális határon átnyúló együttmûködésének napi gyakorlatában akadályok állnak fenn, melyek megnehezítik a zökkenõmentes együttmûködést és ezzel összefüggésben a határon átnyúló mobilitást. Úgy határoztak, hogy ezekkel a kihívásokkal intézményeket és érdekeket átfogóan szembe kell nézni, hogy átfogó képet kapjanak a közös munkaerõ- és gazdasági térségrõl, így azt ennek alapján, a konkrét regionális érdekek és szükségletek tekintetében életképessé és változtathatóvá tegyék.

A „Hálózati együttmûködés létrehozása a munkaerõpiacon a magyar-osztrák határon“ (NetLab) határ menti munkaerõpiaci projekt központi feladata egy aktív, határon átnyúló és közös érdekeken alapuló hálózati együttmûködés létrehozása a regionális szociális partnerek, munkaerõpiaci szereplõk és munkaügyi szervezetek között az osztrák-magyar határ menti térségben (Industrieviertel, Burgenland, Nyugat-Magyarország). Az együttmûködés lehetõvé teszi a kölcsönös tapasztalatcserét, a közös problémák tudatának kialakítását és a megoldási javaslatok, stratégiák kidolgozását (olyan kérdésekben, mint a szakmunkáshiány, a szakképesítések összehasonlíthatósága, a határon átnyúló közvetítés, stb.) annak érdekében, hogy közösen és gyorsan lehessen reagálni a határ menti foglalkoztatási térség változásaira és kihívásaira.

A projekt keretében a következő feladatok kerülnek megvalósitásra:

• Bilaterális hálózatépítés
• Szakképesítések összehasonlítása „Jobguide”
• Határon átnyúló munkaközvetítés
• Stratégia a szakmunkáshiány megszüntetése érdekében
• Regionális munkaerõpiaci elemzések
• Információs offenzíva

A projekt aloldalhoz

Alapadatok

Összefoglaló

A határon átnyúló katasztrófavédelmi együttmûködés egyik fõ területe a kölcsönös, gyors segítségnyújtás, mely a beavatkozások hatékonyságát jelentõsen növeli. A beavatkozások esetén az elsõ negyedóra létfontosságú és a Schengeni Térséghez való csatlakozásunk óta egyedülálló lehetõség nyílt az osztrák-magyar katasztrófavédelmi együttmûködés, kölcsönös segítségnyújtás elõtt.

A projekt olyan közös tevékenységeket, fejlesztéseket valósít meg, melyek stratégiai partnerségre emelik az együttmûködés szintjét és figyelembe veszi a térség sajátosságait, veszélyforrásait, pl. nádastûz a Fertõ-tónál, erdõtûz Sopronnál.

A projekt keretében a következő feladatok kerülnek megvalósitásra:

• Döntéstámogató rendszer: határon átnyúló értesítési információcsere rendszer kialakítása
• Status quo tanulmány
• Közös szárazföldi és vízi gyakorlatok
• Kétnyelvû katasztrófavédelmi oktatási anyag kidolgozása, közös katasztrófavédelmi szakmai képzések

Alapadatok

Összefoglaló

A nemzetközi jelenlét és az osztrák-magyar együttmûködési térségben tapasztalható közös telephelyfejlesztés során az elmúlt években számottevõen megnõtt a kétoldalú üzleti kapcsolatok száma. Ezen együttmûködés kihívásai gyakran az „idegen“– még akkor is ha szomszédos – munkavégzési kultúrák meg nem értésében rejlenek. Továbbá az országokhatárokon átívelõ együttmûködés során gyakran magas rezsiköltségek keletkeznek.

Az OPTICOM célja, hogy az interkulturális kompetencia célirányos kialakításával és az innovatív együttmûködési és kommunikációs technológiák hatékony használatával optimalizálja a határon átnyúló üzleti kapcsolatokat, aminek köszönhetõen nõ az egész régió versenyképessége.

A projekt fõ célcsoportjaként azokat a vállalatokat – fõleg a határ mindkét oldalán tevékenykedõ kis- és középvállalkozásokat – határozták meg, amelyek aktív határon átnyúló üzleti kapcsolatokat ápolnak vagy ilyenek iránt érdeklõdnek, de a projektterületen mûködõ közintézmények és kulcsfontosságú szereplõk is a célcsoporthoz tartoznak.

A projekt keretében a következő feladatok kerülnek megvalósitásra:

• Interkulturális és kommunikációs technológiai jellemzõk adatfelmérése


• Ország-tréning WIFI-bizonyítvánnyal


• „Train the trainer“-tanfolyamok


• Minõsített trénerek jegyzékét tartalmazó OPTICOM kompetenciapool létrehozása

Alapadatok

Összefoglaló

Az Õrség-Raab-Gorièko területe egyedülálló határrégió Európában – itt található a magyar-osztrák-szlovén hármashatár natúrpark. A vasfüggöny miatt a gazdasági fejlõdése elmaradt, ezért erõfeszítésekre van szükség, hogy ez a terület ne szalassza el a gazdasági felzárkózást. 
Az ÖRRAGO projekt célja, hogy a továbbképzés, a tudatformálás, a termékfejlesztés, a természet- és tájvédelem, a kulturális tapasztalatcsere, az õstermelõk és a kézmûvesek árucseréjének tekintetében intézkedéseket foganatosítson.

Az ökoturisztikai kínálat és a regionális termékpaletta minõségének fokozásával, valamint a három régió természeti és kulturális erõforrásainak megõrzésével a hármashatár natúrparkot a határon átnyúló együttmûködés szempontjából mintaértékû régióvá akarják fejleszteni. A hármashatár  natúrpark pozicionálása mint páratlan szépségû trilaterális természeti és kerékpáros régió, az ökoturisztikai kínálat minõségének javítása és új vendégrétegek megnyerése, valamint az infrastruktúra és a természeti térség jól mûködõ menedzsmentje állnak ennek során elõtérben.

Erre szolgál az az intézkedés, hogy a Tabor Natúrpark-Kastély infrastruktúrájába való beruházással és új kínálatokkal – mint például bizonyos területeken (ének, zeneszerzés, tánc) a mûvészutánpótlás biztosítására egy osztrák-magyar nyári akadémia létrehozásával – a Tabor Kastélyt nemzetközileg ismert, határon átnyúló kulturális és fesztiválközpontként pozicionálják. 
A Szent Mártonban talált római leletek bemutatása a Római Élményházban vagy a cisztercita rend történetének a feldolgozása a római élményúttal és a kerékpárúttal összefüggésben szintén nagy jelentõséggel bír az új vendégrétegek szempontjából.

További fontos tevékenység az alsószölnöki Natúrpark Akadémia, melynek feladatai közé a képzés, továbbképzés, termékfejlesztés, természet- és tájvédelem tartozik. A  Natúrpark Akadémia keretein belül folyik az élménytúra vezetõk képzése, a közönségkapcsolati munka, a kirándulások, a nyári táborok, szemináriumok õstermelõknek és képzési program a natúrpark vezetõknek. 

A projekt aloldalhoz

Alapadatok

Összefoglaló

Az ETE AT-HU 2007-2013 keretében az energiahatékony építkezés képzési igényeinek a CEEBEE-projekt által végzett elemzése során megállapították, hogy mind Ausztriában, mind Magyarországon szinte teljesen hiányoznak a képzési és továbbképzési kínálatok az energiahatékony építészet területén. Ezért Európa-szerte kidolgozásra kerül az elsõ nemzetközi szintû, modulárisan felépített képzési koncepció a passzív- illetve pluszenergia-házak mesteremberei számára (Passive House Craftsmen Course).

Az energiahatékony építészet területén kidolgozandó képzés és továbbképzés célcsoportjai a kivitelezõ építõ- és kisegítõ iparágak iparosai, építtetõk és lakásépítõ szövetkezetek. Az tervezett ECVET-pontrendszer és a passzívház iparosainak PHI-tanúsítványa biztosítja a képzési koncepció nemzetközi elismerését, növeli a fõként magyar iparosok foglalkoztatási  esélyét és ösztönzi a munkaerõ nemzetközi mobilitását. A kivitelezõ szakmák különleges igényeire összpontosító módszertani koncepció különösen figyel a célcsoportnak megfelelõ nyelvi kifejezésre, a jelenlétet megkövetelõ oktatás alacsony arányára, a passzívház-építkezéseken történõ helybeni oktatásra, a tapasztalattal rendelkezõ gyakorlati szakemberek általi irányításra a tanudvarokban, valamint az e-tanulás moduljaira és a mentori modellre. 

A projekt keretében a következő feladatok kerülnek megvalósitásra:

• Együttmûködés kialakítása, fordítási szolgáltatás, közönségkapcsolati munka


• Kutató-feltérképezõ munka és elemzés, a tanfolyam koncepciójának kidolgozása, írásos oktatási anyag készítése, eLearning-modul, „Train the trainer“ kísérleti lebonyolítása


• ECVET és ISO 17924 minõsítés


• Finanszírozási és megalósítási modellek

Alapadatok

Összefoglaló

A vasfüggöny lebontása 1989-ben történelmi esemény volt. Bár az akkori események Európa-szerte érdeklõdésre tartanak számot,  ezek turisztikai lehetõségét még nem aknázták ki kellõképpen. Mivel a jelenlegi emlékhely nem alkalmas turisztikai célokra, a projekt - a Páneurópai Piknik témájára építve - a határrégió közös történelmi és kulturális örökségében rejlõ turisztikai potenciál kihasználását tûzi ki célul.

A PICKNICK a határáttörés emlékét és jelentõségét vezetõ termékké kívánja fejleszteni, és ehhez tervezik az emlékhely újjáalakítását. A vasfüggöny lebontására emlékeztetõ emlékmû környékét újjálakítják és emlékparkká építik ki.
A fejlesztésekkel bõvül és színesedik a turisztikai kínálat, egyben kiszélesedik a régióba érkezõ turista célcsoportok köre és megnõ az idelátogatók száma is. A projekt célja egyúttal az európai összetartozás és a szabadság eszmeiségének népszerûsítése.

Fontos tevékenység a soproni határnyitásra megemlékezõ ünnepség és egyidejûleg az megújult emlékpark felavatása. Az ezt követõ napon emlékpiknikre és jubileumi ünnepségre kerül sor a piknik 21. évfordulója alkalmából a helyreállított emlékhelyen, a helyi lakosság, a kerékpáros, az öko- és a túrázó turisták mint célcsoport bevonásával. Egy konferencia keretében turisztikai ajánlatokat dolgoznak ki és közös marketingterveket készítenek.

A már említett rendezvények mellett további minõségi rendezvényeket is terveznek. Az egyik a „Trabi-találkozó“ németországi Trabantklubok közremûködésével, egy további rendezvény pedig egy NDK-Ausztria emlékfutballmeccs (ez volt az NDK utolsó hivatalos meccse).

Alapadatok

Összefoglaló

A zarándoklás és a búcsújárás néhány éve a reneszánszát éli. Sokak számára mára egyértelmûvé vált, hogy a történelmi zarándokutak mentén megtett több-napos túrák nyugalmat és kiegyensúlyozottságot biztosítanak számukra. Mára már számos helyi és térségi kezdeményezés célozza zarándokprojektek fejlesztését, azonban mindeddig nem valósult meg a zarándokhelyek régiókon átnyúló hálózatának kialakítása, noha ebben óriási lehetõségek rejlenek.

A projekt alapvetõ célja a már fennálló és az újonnan kialakított zarándok és búcsújáró kezdeményezések hálózatának kialakítása. Ennek keretében a spirituális és a turisztikai megfontolások hasonló hangsúlyt kapnak, a projektpartnerek mindkét területet egyformán képviselik.

A határon átnyúló zarándok-úthálózat fõútvonalát a Celldömölktõl Kõszeg érintésével Mariazellig húzódó út képezi, amely megegyezik a Mária út nyomvonalával. Egy északi útvonal Frauenkirchenttõl a Fertõ zugon, A magyar Fertõ parton és a Soproni hegységen keresztül tér rá a burgenlandi Mariazell útra. Délen Celldömölkrõl indulva Vasvár, Körmend, Güssing érintésével Kelet-Stájerországon át vezet az út Mariazellig.

A projekt mind a szervezetfejlesztésre, a zarándokutak fejlesztésére (a fennálló úthálózat hiányzó szakaszainak kijelölése, útirányítási rendszerek kialakítása), mind a turisztikai és spirituális kínálatfejlesztésre (elõjegyezhetõ ajánlatok, zarándok-túravezetõk képzése), illetve a turisztikai értékesítésre is összpontosít.

A projekt keretében a következő feladatok kerülnek megvalósitásra:

• Koordináció és hálózatépítés


• A zarándokútvonalak meghatározása, létrehozása és fenntartása


• Kínálat- és termékfejlesztés


• Marketing és reklámozás az osztrák, magyar, német piacok fontos célcsoportjainál

A projekt aloldalhoz

Alapadatok

Összefoglaló

Ziel dieses Projektes ist die Entwicklung neuer Produkte und Dienstleistungen durch Klein- und Mittelbetriebe im Thermenland Steiermark sowie im Einflussbereich des Westpannonischen Thermalclusters. Um den wachsenden Qualitätsansprüchen nicht nur in den Thermen selbst, sondern auf breiter Ebene im gesamtem Umfeld gerecht zu werden, schafft PROthermae nachhaltige Impulse für den Tourismus im Grenzraum Ungarn - Österreich. Eine eindeutige Angebotspositionierung über das bilaterale Spezifikum „Wasser“ (Schwerpunkte zB: Gesundheit, Spa, Wellness, Schönheit etc.) wird mithilfe des bilateralen „Think-Pools“, einer Kreativ-Plattform zum Thema Wasser, sowie der Professionalisierung und Befähigung touristischer und tourismus-relevanter KMU erzeugt.

Stets den Nutzen der Betriebe im Fokus, sollen frische Ideen rund um den Themenkreis Wasser erarbeitet, in Pilotaktivitäten umgesetzt und in bestehenden Tourismus-/Thermennetzwerken aufgegriffen werden. Durch sogenannte „Hilfe zur Selbsthilfe“ wird in mind. 60 touristischen/tourismusnahen Betrieben (Beherbergung, Gastronomie, Handel, Gewerbe, Landwirtschaft etc.) das firmeninterne Know-how in Bezug auf Wettbewerbs- und Innovationsfähigkeit gesteigert. Dazu werden für jedes teilnehmende Unternehmen die drei aussichtsreichsten Themenfelder bzw. Potentiale identifiziert und Beratungen durchgeführt. In insgesamt 3 ausgewählten Pilotaktionen begleiten die PROthermae-Projektpartner zudem neue Produkte/Dienstleitungen aktiv hin zur erfolgreichen Markteinführung. Das Ergebnis ist damit eine generelle Qualitätssteigerung entlang der bilateralen Wertschöpfungskette im Thermenumfeld und im Speziellen die reale Umsetzung von mind. 3 Produktinnovationen in der Grenzregion im Rahmen von Pilotaktionen. Zielt des Projektes ist auch das Potential „Wasser“ künftig professioniert zu nutzen und langfristig den gesamten Grenzraum auf eine für beide Seiten gewinnbringende Zusammenarbeit einzuschwören.

Im Rahmen des Projektes werden folgende Aufgaben verwirklicht:

• Projektmanagement


• Information und Kommunikation


• Potential-Erhebung im Thermenland


• Impulse im Thermenland

Alapadatok

Összefoglaló

Az osztrák-magyar határ közelében, Bécsújhelyen valósul meg a MedAustron ionsugár-terápiás és rákkutató központ, mely egyrészt daganatos betegek kezelését szolgálja majd, másrészt kutatóközpontként helyet ad klinikai és nem-klinikai kutatásoknak is. Annak érdekében, hogy a csúcstechnológiájú beruházás pozitív regionális hatásai minél hatékonyabban érvényesülhessenek, a RegIonCo projekt keretében az Ausztria és Magyarország közötti együttmûködés intenzívebbé tételére és elmélyítésérekerül sor. 

A határon átnyúló együttmûködés elmélyítésének érdekében a RegIonCo projekt egyik fõ célkitûzése egy jól megalapozott és mûködõ hálózat kialakítása, amely hosszú távon is mûködõképes marad. Mind Ausztria, mind Magyarország részérõl öt-öt partnerintézet vesz részt a közös projektben.

A projekt keretében a következő feladatok kerülnek megvalósitásra:

• Tudományos-kutatási együttmûködések feltérképezése, információ nyújtása a potenciális felhasználók számára.


• Transznacionális kép- és besugárzási adatmenedzsment rendszer kialakítása a hozzá tartozó infrastruktúrával, lehetõvé téve az egyes magyarországi és ausztriai terápiás  centrumok elektronikus összekapcsolását.


• A betegszállítás logisztikai feltételeinek megteremtése a határ mindkét oldalán.


• A régióban mûködõ vállalkozások és a nyilvánosság tájékoztatása.

Alapadatok

Összefoglaló

Az érintett projektterületre az adminisztratív határok megléte (osztrák-magyar államhatár, 3 tartomány- és 3 megyehatár) és a földrajzi feldaraboltság a jellemző. E régiók csak a sok kis és középvállalkozásra építve fejlődhet gazdaságilag pozitívan, és ehhez növelni kell az üzleti kapcsolatok számát és terjedelmét, hogy gazdasági dinamika alakuljon ki.  
A jól működő vállalati hálózatok modelljét az egyes kistérségek tudására, tapasztalatára, sajátosságaira és követelményeire alapozva tovább kell fejleszteni és részletezni. A projekt középpontjában a határon átnyúló vállalati hálózat áll.
A vállalatokat információs rendezvények, az elfogadottságot ösztönző intézkedések és kooperációs műhelytalálkozók segítségével aktívan összekapcsolják egymással, új kooperációkat szorgalmaznak, és támogatják fejlesztésüket. E célból közös munkacsoportokat és műhelytalálkozókat, kistérségben folytatott kutatásokat, regionális kis- és középvállalkozásokkal és döntéshozókkal készített interjúkat, valamint tanulmányutakat, a már létező modellekkel és példákkal való tapasztalatcserét terveznek. Így például a Joglland kistérségben „Joglland-utalvány“ fejlesztettek ki, amelyből már 25.000 darabot sikerült eladni, és ezzel az értékteremtés régión belül marad. Továbbá üzleti partnerbörzéket és tanulmányutakat is szerveztek.

A projekt keretében a következő feladatok kerülnek megvalósitásra:

• Ágazatokat átfogó vállalati hálózatok létrehozása 13 kistérségben
• Több mint 300 kétoldalúan tervezett regionális gazdasági tevékenység megvalósítása
• Egy kétoldalú platform létrehozása mind a 13 kistérségi vállalati hálózat számára
• Legalább 20 közös hálózatépítő tevékenység és rendezvény megvalósítása
• Bevált gyakorlati példák kidolgozása a regionális vállalatok hálózatba kapcsolása céljából

A projekt aloldalhoz

Alapadatok

Összefoglaló

A bevásárlás és a magáncélú elintéznivalók a napi közlekedés mintegy 30%-át teszik ki. A bevásárlás a határon átnyúló közlekedésben is messze a legfontosabb úti cél. A környezetbarát közlekedési eszközök aránya ebben az esetben – a határon átnyúló közlekedésben pedig különösen – alacsonyabb, mint a munkába járás esetében. Ez a nagy bevásárlóközpontokba irányuló, térségek közötti bevásárló közlekedésre ugyanúgy vonatkozik, mint a „helyi ellátást” célzó utak. A demográfiai és gazdasági változás (különösen a „helyi ellátás” esetében) olyan megoldásokat követel meg, amelyek biztosítják a fenntartható mobilitást és pozitív gazdasági szinergiákat teremtenek a közlekedési ajánlatok és a „helyi ellátók” között. A közlekedési eszközök kiválasztásának tényezõirõl valamint a lakosság határon átnyúló bevásárló-mobilitás-igényeirõl nem áll rendelkezésre elég tapasztalat ahhoz, hogy környezetbarát és társadalmi szempontból fenntartható mobilitási ajánlatok kerüljenek kifejlesztésre.

A vállalatokat információs rendezvények, az elfogadottságot ösztönző intézkedések és kooperációs műhelytalálkozók segítségével aktívan összekapcsolják egymással, új kooperációkat szorgalmaznak, és támogatják fejlesztésüket. E célból közös munkacsoportokat és műhelytalálkozókat, kistérségben folytatott kutatásokat, regionális kis- és középvállalkozásokkal és döntéshozókkal készített interjúkat, valamint tanulmányutakat, a már létező modellekkel és példákkal való tapasztalatcserét terveznek. Így például a Joglland kistérségben „Joglland-utalvány“ fejlesztettek ki, amelyből már 25.000 darabot sikerült eladni, és ezzel az értékteremtés régión belül marad. Továbbá üzleti partnerbörzéket és tanulmányutakat is szerveztek.

A projekt céljai:

• A bevásárlóközlekedés terén meglévõ igényekre és közlekedési magatartásra vonatkozó tudásbeli hiányosság megszüntetése
• Konkrét ajánlások megfogalmazása a bevásárlóközlekedés terén a környezetbarát közlekedési eszközök használatának növelésére
• Konkrét ajánlások a „helyi ellátás” biztosítására periferikus térségekben
• Környezetbarát közlekedési eszközök használatának és a „helyi ellátás” biztosításának támogatására vonatkozó mobilitási ajánlatok pilot-jellegû kifejlesztése (AT: pl.: Mikro közösségi közlekedési rendszerek egyéb támogatási kezdeményezések figyelembevételével, pl.: a KLIEN támogatása; HU: pl. falubusz ajánlatok) helyi/térségi szereplõkkel helyi együttmûködésben.

A projekt keretében a következő feladatok kerülnek megvalósitásra:

• A térségek közötti bevásárlói közlekedési magatartásra vonatkozó adatgyûjtés
• A közlekedési magatartás felmérése a helyi bevásárló közlekedés – „helyi ellátás” viszonylatában
• Ajánlások és iránymutatások
• Pilot projektek kifejlesztése

A projekt aloldalhoz

Alapadatok

Összefoglaló

A Fertõ tavi viharjelzõ berendezés a projekt megvalósítása elõtt 9 állomáshelybõl és az eisenstadti (kismartoni) Tartományi Rendõrkapitányság épületében lévõ vezérlõegységbõl állt össze. A vezérlõegység és az átvitelt biztosító technikai berendezések az elmúlt évek során felújításra kerültek és digitális sugárzásra lettek átállítva. Mind a kilenc állomáshely Ausztria államterületén volt található. A Fertõ tó magyar oldalán nem volt biztosított a viharjelzés. Az ezen a területen lévõ jelzõlámpák csekély világítóerejüknél és meghibásodási gyakoriságuknál fogva nem feleltek meg az aktuális biztonsági standardnak.

A projekt célja a Fertõ tó használói számára a lehetõ legnagyobb biztonság megteremtése, és egy modern, a nemzetközi standardnak megfelelõ viharjelzõ berendezés telepítése révén a határon átnyúló turizmus támogatása és elõsegítése. Az új viharjelzõ berendezés feladata rosszidõ közeledtekor a fürdõzõk, a vitorlázók és a szörfösök idõben való figyelmeztetése, valamint segítségetnyújtás eltûnt személyek keresése során.

A projekt keretében a következő feladatok kerülnek megvalósitásra:

• A jelzõlámpák felújítása
• Két újabb állomáshely létrehozása
• A legújabb technika színvonalnak megfelelõen a vezérlõszekrények szintre hozása

Alapadatok

Összefoglaló

Magyarországon a kilencvenes években létrehozott családi vállalkozások nagy részét az jellemzi, hogy az akkor ereje teljében lévõ harmincas, negyvenes korosztály a tulajdonosa vagy vezetõje ezeknek a cégeknek. Mára az alapító generáció elérte vagy hamarosan eléri a nyugdíjas kort. Mivel ez egy új helyzet, egyre többen ismerik fel a képzés, a tapasztalatcsere szükségességét. Ausztriában már van hagyománya a családi vállalkozások öröklõdésének, nem ritka a több generációt is megélt vállalkozás, ellentétben a magyarországi helyzettel. A tulajdonos-vállalkozók többsége azt szeretné, hogy vállalkozása családi tulajdonban maradjon, jövõképét a családi utódlásban látja megvalósíthatónak. Ebben a helyzetben az utódlásból adódó problémák megoldására tanulási lehetõséget kínálunk fel, melynek során a legjobb gyakorlatok is megismerhetõk.

Az osztrák-magyar határ menti családi kisvállalkozások tulajdonos és/vagy vezetõváltásának gördülékennyé tétele, a generációkon átívelõ családi vállalkozások felkészítése az átadásra, az utódok felkészítése az átvételre, biztosítva ezzel a tulajdonos és/vagy vezetõváltás után a vállalkozás fenntartható mûködését. Mindezeket szem elõtt tartva javítani kívánjuk a határmenti régiókban Magyarországon Gyõr-Moson-Sopron, Vas és Zala megyében, Ausztriában Burgerlandban és Stájerországban a családi kisvállalkozások versenyképességet és tapasztalatcseréjüket a generációváltásról és a vállalkozás fenntartható fejlõdésérõl. A projektben nyújtott képzéssel és tapasztalatcserével a régióban az utódok felkészülhetnek a vállalkozás vezetésére, a felmerülõ problémák megfelelõ kezelésére. A családi kisvállalkozás fenntarthatóságát növelheti, ha a kiszemelt utód a szakmai gyakorlatát, majd munkáját a vállalkozás keretében folytatja, megismerve így a vállalkozás belsõ viszonyait és kultúráját.

A projekt keretében a következő feladatok kerülnek megvalósitásra:

• Piackutatás: A tevékenység elsõ szakaszában 80 családi vállalkozás kiválasztására kerül sor. A kiválasztásnál a 40-40 fõbõl folyamatos mentoring és személyes tanácsadásra nyílik lehetõség. A második szakaszban a partnerek kiválasztják azt a 4 vállalkozást, akiknél az üzleti coaching folyamatát követik nyomon.
• Tananyagfejlesztés
• Esettanulmányok kidolgozása
• Képzések, workshopok: 1. A tapasztalat átadhatósága 2. Tehetség felismerhetõsége és fejlesztése 3. Hálózati polgárok 4. Döntésképesség javítása üzleti coaching-gal 5.
• Élményalapú innováció 6. Üzleti tervezés
• Családi üzleti coaching folyamatok: Kézikönyv generációváltásra készülõ családi vállalkozások számára.

A projekt aloldalhoz

Alapadatok

Összefoglaló

A Fertõ tavi viharjelzõ berendezés a projekt megvalósítása elõtt 9 állomáshelybõl és az eisenstadti (kismartoni) Tartományi Rendõrkapitányság épületében lévõ vezérlõegységbõl állt össze. A vezérlõegység és az átvitelt biztosító technikai berendezések az elmúlt évek során felújításra kerültek és digitális sugárzásra lettek átállítva. Mind a kilenc állomáshely Ausztria államterületén volt található. A Fertõ tó magyar oldalán nem volt biztosított a viharjelzés. Az ezen a területen lévõ jelzõlámpák csekély világítóerejüknél és meghibásodási gyakoriságuknál fogva nem feleltek meg az aktuális biztonsági standardnak.

A projekt célja a Fertõ tó használói számára a lehetõ legnagyobb biztonság megteremtése, és egy modern, a nemzetközi standardnak megfelelõ viharjelzõ berendezés telepítése révén a határon átnyúló turizmus támogatása és elõsegítése. Az új viharjelzõ berendezés feladata rosszidõ közeledtekor a fürdõzõk, a vitorlázók és a szörfösök idõben való figyelmeztetése, valamint segítségetnyújtás eltûnt személyek keresése során.

A projekt keretében a következő feladatok kerülnek megvalósitásra:

• A jelzõlámpák felújítása
• Két újabb állomáshely létrehozása
• A legújabb technika színvonalnak megfelelõen a vezérlõszekrények szintre hozása

Alapadatok

Összefoglaló

A turizmus Nyugat-Magyarországon és Burgenlandban igen kedvezõen alakult az elmúlt években. Annak ellenére, hogy néhány területen esetenként volt már példa az együttmûködésre, még nem létezett közös, egyeztetett kooperáció és nem történt meg a nyugat-magyarországi, valamint burgenlandi teljes régió ajánlatainak egyeztetése. Az ajánlati csomagok közös kidolgozása és közös értékesítése turisztikai szempontból felértékelné a régiót, új piacokat lehetne feltárni és nemzetközi viszonylatban erõsödne a vendéglátóipari egységek versenyképessége.

A fõ cél, a turizmus közös fejlesztése a burgenlandi és nyugat-magyarországi régióban, valamint a turisztikai szervezetek és vállalatok határon átnyúló együttmûködésének erõsítése – tehát egy határon átnyúló turisztikai hálózat létrehozása.
E cél eléréséhez a két régióban található turisztikai intézményeknek és egységeknek szorosabban együtt kell dolgozniuk, valamint a közös ajánlatfejlesztéshez egyeztetni és koordinálni kell az ajánlatokat.
Turisztiaki minõségbiztosítással és innovatív ajánlatok kidolgozásával egy olyan közös turisztikai régió jönne létre, amely növeli a régió versenyképességét és hozzájárul az új piacok és célcsoportok feltárásához.

A projekt keretében a következő feladatok kerülnek megvalósitásra:

• A határ menti régióban meglévõ turisztikai ajánlatok szisztematikus felmérése
• A lehetõségek elemzésének kidolgozása
• Partneri tudatformálás a turisztikai egységeknél és intézményeknél
• Közös ajánlat- és termékfejlesztés
• Az ajánlatok értékesítése
• Az ajánlatok minõségének javítása

A projekt aloldalhoz