SO42 Képzés

Alapadatok

Összefoglaló

A nyelvi, a társadalmi és az interkulturális ismeretek a pozitív fejlődés alapvető tényezői a határ menti régiókban, melyek a jövendő határon átnyúló együttműködések alapját képezik. Az esélyegyenlőség, a társadalmi kohézió és gazdasági indokok is e készségek korai fejlesztése mellett szólnak. Továbbá a korai nyelvtanulás gazdagítja az egyén személyiségét és későbbi karrierjében versenyképessége fontos alapját képezi. A projekt ezért az óvodás és az iskolás korúak fent említett legfontosabb kompetenciáinak fejlesztését helyezi előtérbe, melyhez a partnerek határon átnyúló együttműködésben új, innovatív módszereket dolgoznak ki. A projekt innovatív részét jelenti a szisztematikus megközelítés (óvoda / szülők / iskola / közigazgatás / pedagógiai képzés) és a projektterületen a folyamatos nyelvfejlesztés minőségének fejlesztése.

Fő kimenetek:

• Új módszertani-didaktikai anyagok átfogó csomagjának kidolgozása a szomszédos nyelvek / többnyelvűség az óvoda-iskola átmenet időszakában történő képzéséhez.
• Elektronikus tudásplatform létrehozása az új innovációs módszerek és anyagok fenntartható használatához és a hálózatépítéshez, a pedagógusok aktuális tudományos ismeretek szerinti képzésének megvalósítása.

Módszer:

• Megfelelő képzés, határon átnyúló továbbképzési lehetőségek, hálózatépítés a pedagógusok számára, szakmai gyakorlat hallgatók számára
• Fenntartó és képzési intézmények integrált hálózatának kiépítése, melyek az eredmények fenntartható biztosításáért felelnek
• Határon átnyúló tevékenységek oktatási intézmények között óvodások és diákok számára
• A szülők, akik a közös képzési környezet egy részét alkotják, tudatos bevonása és tájékoztatása a többnyelvű oktatás előnyeiről

Alapadatok

Összefoglaló

A határon átnyúló (há) gazd.-i és társadalmi térben a nyelvi és kulturális ismeretek fontos részét képezik a jövőbeli fiatal felnőttek foglalkoztathatóságának a munka dinamikusan változó világában. A természettudományos, műszaki és digitális kompetenciák mindkét ország okt. rendszerében magas prioritási értékkel bírnak. Ezen kompetenciák erősítése áll a há. együttműködés középpontjában.

Az innovatív szempont a nyelvoktatás és a tudásátadás összekapcsolásában rejlik, melynek révén olyan tanulási alkalmak kerülnek kialakításra, melyekre magas nyelvi minőség jellemző. Emellett innov. megközelítésnek számít, h. a reg. potenciálok (pl. múzeumok, üzemek, természetvédelmi területek, energiatermelés) tanulási helyekként, a há. képzési tér erőforrásaiként kerülnek alkalmazásra a képzési kompetenciák kidolgozása céljából. Az anyaggyűjtemény há. kidolgozásával minden PP hozzáadja saját meglévő tudását és reg. képzési súlypontjait a közös munkához, és kipróbált megközelítéseket és koncepciókat mutatnak be a többi partner részére, mely révén az új megoldások alkalmazásra kerülhetnek a projektrégióban. A projekt így hozzájárul a nyelvi szempontokat figyelembe vevő tudásátadáshoz, mely javítja a gyerekek tanulási eredményeit és új lehetőségeket kínál a pedagógusok számára a reg. kontextusban megvalósuló nyelvoktatás terén. Mivel a fejlesztésben mind szakértők, mind diákok részt vesznek, összekapcsolódik az elmélet és a gyakorlat, az okt. intézmények is jelentősebb mértékben kerülnek bevonásra. Azért, h. a ped. innovációk az intézményekben rögzüllhessenek, a BIG_inn-ben a vezetők is részesülnek professzionalizálást célzó képzésben, ill. az innovációmenedzsment területén képzési megközelítések kerülnek kidolgozásra a vezető tisztségviselőkre, minőségért felelős munkatársakra von. A BIG_inn-ben kerül sor első alkalommal arra, h. minden PP há. szellemi tőke felmérést hajt végre annak érdekében, h. a tudásbővítés területén megteremtett hozzáadott értéket láthatóvá tegyék.

Alapadatok

Összefoglaló

A minőségi és biztonságos baromfi termékek előállítása, valamint a zoonótikus megbetegedések számának csökkentése Ausztria és Magyarország közös célja. Mindkét országban kiemelkedően fontos téma az állatjólét javítása, a környezetszennyezés csökkentése és a baromfik génmódosított összetevőktől (GMO) mentes takarmányokkal való ellátása. E célok eléréséhez a baromfi egészségügyi és takarmányozási szempontok alapvető jelentőségűek.

A bécsi állatorvosi egyetem Baromfi Klinikája, valamint a Pannon Egyetem Georgikon Kara e tudományterületek vezető intézményei. Együttműködésük közös kutatásokat, tanácsadási és oktatási tevékenységeket foglal magában a két intézmény eltérő, de egymást kiegészítő tudományos profiljának és infrastuktúrájának kihasználásával. A baromfitermelés takarmányozási és egészségügyi szempontjainak együttes kezelése a téma példa nélküli megközelítését jelenti a régióban, és azon túl is.

A baromfi terméktanácsok stratégiai partnerként történő bevonása, melynek célja a legjelentősebb problémák feltárása, valamint a kutatási és tanácsadási tevékenységek eredményeinek elterjesztése, a projekt egyik kulcs eleme.

A projekt eredményei magukban foglalják a tudományos közönség, a baromfi termelők és takarmány-előállítók, valamint a fogyasztók számára szóló közös publikációkat; a hallgatók szélesebb körű ismereteinek megalapozását; valamint a két baromfi szektor közötti intenzív kapcsolatok megteremtését, melynek célja a jó gyakorlatok átadása és a közös kihívások kezelése. A rendezvények és interkulturális tevékenységek a személyes kapcsolatok kialakulását segítik elő a résztvevők között.

A jelen együttműködés hosszú távon számos új projektet generálhat a baromfitermelés területén. A baromfi egészségügy és takarmányozás összefüggéseinek jobb megértése végső soron elősegíti a mezőgazdasági erőforrások hatékonyabb kihasználását, valamint hozzájárul a mezőgazdasági szektorban való megélhetés javításához és a fenntarthatóság erősítéséhez.

Alapadatok

Összefoglaló

Szakemberhiány, alacsony versenyképesség, vmint munkaerő-piaci mobilitás – e közös problémákat tükrözik a régióban az OECD PISA felméréseinek legutóbbi osztrák-magyar eredményei. A mérések átlagos vagy az alatti eredményeket mutatnak szövegértésből, matematikai és természettud. műveltségből. Az interkult. és szoc. kompetenciák mellett azonban e készségek elengedhetetlenül szükségesek a szakmai életút sikeres megkezdéséhez.

A CODES fő célja, hogy a határon átnyúló (h. á.) oktatási int. között olyan tervszerű együttműködést építsen ki, melynek célja, már az ált. iskolától kezdve, a 6-10 éves diákok kulcskompetenciáinak folyamatos fejlesztésére irányuló oktatási intézkedések bevezetése. A projekt fő kimenetei tehát oktatási intézmények h. á.hálózatának létrehozása és kompetenciaalapú oktatási programok kidolgozása, melyekből az osztrák-magyar régió azáltal profitálhat, hogy ezen programok a következő generáció számára, az európai munkaerőpiac által támasztott kompetencia-követelményeknek való megfelelésre, a lehető legjobb felkészülést biztosítják. Ennek érdekében egy, az ált. iskolai tanítók (1-4. o., 6-10 évesek) számára készült, kompetencia alapú közös intézkedési csomag kerül összeállításra, mely a régió oktatási intézményeinek együttműködése révén valósul meg. Ezt 3 tevékenység jellemzi: 1. Reg. információs és tanácsadó központok, mint a h. á.hálózat elemeinek létrehozása, 2. Komp.alapú oktatási anyagok fejlesztése és próba-bevezetése, 3. Oktatási programok általános iskolai tanárok számára, vmint multiplikátorok képzése

A h. á.együttműk. elengedhetetlen, mert a két ország szinergiáinak kihasználása csak így lehetséges az összehangolt oktatási kezdeményezések megvalósítása és a régiók tartós erősítése érdekében.

A CODES projekt során eredményezett innovációk a következők: oktatási rendszerek hatékonyságának javítása/ a tanulók magasabb képzési szintje megfelelő képesítéssel rend. tanítók révén/ jobb esélyek a munkaerőpiacon a jövő generációja számára.

Alapadatok

Összefoglaló

Csak úgy mint Európa nagy részében, az AT-HU határ menti régióban is problémát jelent a szakképzett munkaerő hiánya a Ipar 4.0 területén, melyet az egyre növekvő szakmai kompetencia követelmények okoznak. Innovatív, határon átnyúló intézkedésekre van szükség ahhoz, hogy a képzett munkavállalók migrációjának következményei mérséklődjenek a programrégióban. Az információs és kommunikációs technológiák a bécsi gazdaság kulcsfontosságú területei (Digitális menetrend, Bécs 2025). Az „Ipar 4.0 Burgenlandban” tanulmány megerősíti, hogy a digitalizálás megállíthatja az ipar és a képzett munkaerő kivándorlását. Egyes tanulmányok szerint a digitalizálás a nyugat-dunántúli ipar jövője (GYMSKIK). A projekt átfogó célja a fiatalokat (12-24 évesek) fogékonnyá tenni a szakképzésre, a megfelelő tanfolyamokkal felkészíteni a munkaerőpiacra, a szakképzés imázsának javítása, illetve a jövőbeni hiányszakmák azonosítása, valamint a határokon átnyúló tapasztalatcsere megkönnyítése. Mivel a célcsoport a „digitális bennszülöttek” (Prensky, 2001), akik digitális eszközökkel és médiumokkal nőttek fel, a gondolkodásmódjukat és tanulási módszereiket a pályaválasztáshoz kell igazítani. A fiatalok számára pályaorientációs tanácsadással és tréningekkel kívánjuk közelebb hozni az ipari szektort, és fejleszteni digitális kompetenciáikat, ezáltal csökkentve az Ipar 4.0 területén jelentkező szakemberhiányt. A projekt innovatív kimenetei közé tartoznak a regionális tudásközpontok és ezek határon átnyúló kapcsolatrendszerei, ahol olyan témákban keressük a megoldásokat, mint pl. a pályaválasztás a „Munka 4.0” területén, a triális képzés vagy az Ipar 4.0. A know-how az Ipar 4.0 képesítési igényeinek elemzésén alapul, oktatói képzéseket és karrier-orientációs workshopokat kínálunk a fiatalság számára, valamint létrehozunk egy „Serious Games” alkalmazást is.

Alapadatok

Összefoglaló

Az európai gazdaság jövőbeni fejlődése, az életminőség javulása nagymértékben függ a következő tényezőktől. A versenyképes termékek előállításához globális szinten korszerű folyamatokra és módszerekre van szükség, amelyben az intelligens megoldások, mint a robotika, a számítógép-tudomány és a mesterséges intelligencia fontos és meghatározó szerepet játszanak. A fenntartható gazdasági fejlődéshez új, innovatív termékekre és szolgáltatásokra van szükség. Ezeknek a céloknak az eléréséhez olyan fiatal szekemberekre van szükség, akik jártasak a robotikában és rendelkeznek a mesterséges intelligencia ismereteivel. Az ilyen, igények szerinti, közös munkával kifejlesztett munkaerőpiac jelentősen járul hozzá a stratégiai célok (intelligens, fenntartható növekedés) eléréséhez. Az új ötletek és a korszerű ismeretekkel rendelkező emberi tőke képessé teszi a régió vállalatait, hogy minőségi munkahelyeket hozzanak létre. Mindez nemcsak a stratégiai célok megvalósításához járulk hozzá, de a munkaerőpiac operatív céljait is megvalósítja. Ezen célok eléréséhez a robotika és a mesterséges intelligencia területére egy szabványos oktatási és vizsgáztatási rendszert dolgozunk ki a fiatalok számára. A magas szakmai színvonalú képzéssel a fiatalok előtt egy kivételes karrier áll. Az ECDL-vizsgarendszerhez hasonló képzési és vizsgáztatási rendszer kkidolgozása nemcsak a projektben érdekelt képzési intézmények számára fointos, de a fiatalok által megszerzett ismeretek iránti komoly elvárásokra és elfogadásra számítunk a vállalkozások részéről is. A "tanítsd az oktatót" elv  lehetzővé teszi, hogy a rendszert az egész régió területére kiterjesszük. Tekintettel arra, hogy a fentiekben leírt problémák a projekt teljes területére kiterjednek, ezért indokolt egy határokon átnyúló projekt indítása.

Alapadatok

Összefoglaló

A mesterséges intelligencia (MI) a munka világában (Ipar 4.0, okos logisztika, Big Data, stb.) és a hétköznapokban (támogató rendszerek, okoseszközök, közösségi média, stb.) történő használata révén tapasztalható egyre növekvő mértékű digitalizáció és automatizáció nagy kihívás elé állítja az oktatási rendszert és a társadalmat. Ez az érdeklődés fölkeltésén és az MI alapjainak átadásán túl kiterjed az értelmes használat ösztönzésére, valamint a kockázatok és lehetőségek tudatosítására egyaránt. A programrégiót néhány városi központ mellett nagy arányban vidéki területek jellemzik. A szakképzett munkaerő elvándorlásának mérséklése, továbbá a technológia fenntartható és felelősségteljes hasznosítása érdekében a fiatalokat képessé kell tenni ezen új technológiák megértésére és használatára. Hiszen éppen az MI alkalmazása teheti lehetővé az értékteremtést városi központokon kívül, vagy természetes erőforrásokhoz való hozzáférés hiányában. A lelkesítést, valamint az alapvető megértés segítését már fiatal korban el kell kezdeni. Így lehet megteremteni az alapot a fiatalok későbbi döntésének, hogy egy, az MI-t hasznosító területen építsenek további karriert (tanuljanak szakmát, ill. folytassanak képzést, felsőfokú tanulmányokat). A projekt két szinten találkozik ezen kihívásokkal: egyrészt cél a 10-14 éves korosztályba tartozó tanulók MI iránti érdeklődésének fölkeltése és technikai alaptudás átadása. Ehhez kapcsolódóan a tanárok „képzők képzése” módszerrel történő bevonása széles körű és fenntartható terjesztést tesz lehetővé. Másrészről lényeges, hogy nyitott és könnyen hozzáférhető ajánlatok révén a széles nyilvánosság (gyerekek, szülők, gyakornokok, dolgozók stb.) körében is erősödjön az MI társadalmi, gazdasági és technikai vonatkozásai iránti tudatosság. Mivel az említett kihívások a teljes programrégióra kiterjednek, szükségszerű a projekt határon átnyúló megvalósítása.

Alapadatok

Összefoglaló

Az osztrák-magyar határrégiót közösen fejlődő gazdasági, munka- és kultúrtérségnek tekinthetjük. A régió közös kulturális örökségének egyik fontos megnyilvánulása a hagyományos, történelmi gyökerekkel bíró mesterségek megléte. Mint sok más határ menti régióban, itt is hiányzik a kézműves technikák fenntartásához szükséges, egységes, szabadon hozzáférhető, modern képzési struktúra. Ezen hagyományos szakmák negatív megítélése, valamint a megőrzésükre tett intézkedések hiányosságai miatt, ezen mesterségek hamarosan feledésbe merülnek. Eltünésükkel az örökségül hagyott kulturális infrastruktúra (pl. várak, kolostorok) és más, immateriális kultúrjavak megőrzése is nehézségekbe fog ütközni. A probléma a régió teljes egészét érinti, így a megoldáskereséshez is olyan határon átnyúló, innovatív intézkedésekre van szükség, melyek a teljes programterület javát szolgálják. A projekt célja, a hagyományos mesterségek újjáélesztése határon átnyúló újszerű intézményi együttműködések, innovatív képzések és a nyilvánosságot vonzó kommunikációs intézkedések segítségével. Ennek érdekében, a jelenlegi helyzet elemzése és az összes rendelkezésre álló adat előkészítése után, új tantervek, vizsgarendszerek, tanúsítási folyamatok kifejlesztését és gyakorlati alkalmazását tervezzük. A korszerű elemzési-, képzési-, és tanácsadási módszertan, valamint az újfajta intézményi együttműködés révén egy élénkítő munkagazdasági struktúra jön létre, amelynek célja ezen ritka kézműves technikák fenntartható megőrzése, átadása, valamint gyakorlati és gazdasági alkalmazása. Az EUREVITA SIAT 285 projekttel együtt létrehozott kézműves akadémia biztosítja a fenntarthatóságot, még a program régión és a projekt időtartamán túl is.

Alapadatok

Összefoglaló

Hatékony klímavédelem és fenntartható energia ellátás - sürgetőbbek, mint valaha, és csak minden állam együttműködésével, közös munkájával érhetők el. Az első lépés az erősebb nemzetközi együttműködés felé egy szorosabb együttműködés a szomszédos országgal. Szűk keresztmetszetet képez a fenntarthatóbb energetikai rendszerekhez vezető úton jelenleg a képzett munkaerő hiánya. Magyarországon és Ausztriában már sok jól képzett szakember dolgozik az építéstechnika, elektrotechnika és a gépészet területén, akik már munkában állnak, és szeretnék átvenni az energetikai feladatokat. A korábbi REBE projektben megteremtődtek az alapjai egy olyan oktatási együttműködésnek, amelyet a REBE II valósít meg, 50 ilyen gyakorlati szakembernek nyújt konkrét, magas színvonalú képzési és továbbképzési lehetőséget egy minősített energia technikus pilotképzéssel. Az új szabályok az Európai Felsőoktatási Térségben lehetővé teszik, hogy ezt a képzést Ausztria és Magyarország közösen valósítsák meg. A hallgatók ebben a három féléves képzésben széles körű ismereteket szereznek az energetika műszaki alapjairól, az energiahatékonyságról és a megújuló energiákról, továbbá kompetenciákat szereznek a határon átnyúló együttműködésről. Megszerezhetik a diplomás mérnök képesítést további két vagy három félév elvégzésével. Bilaterális oktatási rendezvények, projektekmunkák és kiegészítő intézkedések, - mint például a regionális diplomamunka börze az egyetemek és vállalkozások közötti szorosabb együttműködés érdekében, határon átnyúló platform az innovatív, regionális pilotprojektek bemutatása céljából – járulnak hozzá az oktatási együttműködés és a tudástranszfer intenzitásának fokozásához a határ menti régióban. A kétoldalú energiatechnikus képzést a projekt sikeres befejezését követően rendszeresen végzi majd az érintett négy oktatási intézmény Keszthely, WR. Neustadt, Weiz és Győr. A "bilaterális végzősök" növekvő száma pozitív hatással lesz a határon átnyúló együttműködés fenntartható növelésére.