SO41 Hálózatok

Alapadatok

Összefoglaló

2010-ben a WHO megalapította az Age-friendly World kezdeményezést, amely szerint minden városnak és régiónak olyan nagyszerű élettérré kell válnia, ahol érdemes megöregedni. Az Age-friendly Region hatékonyan elősegíti, hogy Magyarország-Ausztria határtérsége ehhez az elképzeléshez közelebb kerüljön. Az időskor és ezzel összefüggésben a növekvő  ápolás, gondozási szükségletek egyre nagyobb kihívás társadalmunk számára.  A meglévő megoldási alternatívák erősségei – mint a hozzátartozók odaadó támogatása vagy a gondoskodást biztosító kapacitások folyamatos emelése – már nem képesek tovább fokozni az idősek életminőségét.  Az Age-friendlyRegion projekt ezért új ötleteket, javaslatokat dolgoz ki, hogy a régióban lakó idősek és hozzátartozóik magas színvonalú életkörülmények között, a lehető legnagyobb autonómiával megszokott környezetükben maradhassanak. A határon átnyúló együttműködés lehetővé teszi, hogy a két ország tudását és tapasztalatait alapul véve közös modellt dolgozzunk ki. Több, mint  200 fős kísérleti projektek keretében  6 esetmenedzser fog segíteni új módszertani ötletekkel abban, hogy kialakítsák a helyi szükségleteken alapuló  ellátási koncepciókat, melyek az egyén  élet-, és lakóhelyzetéhez igazodnak és a meglévő források segítségével a szolgáltatások hatékonyabb kihasználását jelentik. A közösen kiválasztottkutató-elemzőpartner az új szolgáltatások hatását tudományos standardok szerint fogja kiértékelni, a külön kiemelve a két ország különbözőségeiből adódó tanulási lehetőségeket. A két ország szociális és egészségügyi stratégiái már jó ideje arra irányulnak, hogy az idős emberek a saját otthonukban szükségleteiknek megfelelő, a szolgáltatást biztosítók által hatékonyabban összehangolt támogatást kapjanak regionális szinten. Az Age-friendly Region egy fontos mérföldkő lesz ennek a célnak az elérésében és elsőként hoz létre bilaterális együttműködést Ausztria és Magyarország között ezen a szakterületen.

Alapadatok

Összefoglaló

A Nyugat-Magyarországon és Kelet-Ausztriában élők regionális és nemzeti identitása a XX. század folyamán gyakran a kölcsönös kirekesztettség és szembenállás mentén formálódott. Az ebből fakadó konfliktusokra és gyakran traumatikus eseményekre való emlékezés szimbolikus emlékhelyekben testesül meg.  A XX. század folyamán többször is éppen itt íródott a világtörténelem, mint az andaui hídnál, az 1956-os magyarországi forradalom és szabadságharc idején, vagy 1989-ben a Vasfüggöny lebontásakor.

A projekt átfogó célja, az előző évszázad történelmi tényeire vonatkozó ismeretek bővítése a határtérségben, valamint a tudást közvetítő szervezetek közötti együttműködés megalapozása, intenziválása és hosszú távú biztosítása. 

• A projekt eredményeként elsőként az emlékhelyek digitális leltára kerül felvételre, amelyben minden dokumentum, a teljes szakirodalom és képanyag nyilvánosan elérhető és letölthető lesz.


• Másrészt elkészül egy közel 60 emlékhelyet tartalmazó interaktív térkép a határ mindkét oldalán, alapvető információkkal németül, magyarul és angolul, valamint továbblinkelési lehetőségekkel a digitális leltárhoz. 


• Harmadrészt közös vándorkiállítás kerül kialakításra, amely a térség különböző helyszínein kerül bemutatásra, a történettudmány közreműködő szakértőinek részvételével megvalósuló dialógus-rendezvényekkel egybekötve.

Magyarországon kiállítás nyílik (Mosonmagyarón), ill. egy helyi kiállítási- és tudásátadási koncepció kerül kialakításra (Kőszegen). A disszemináció központi elemét a határtérség iskoláiban megrendezésre kerülő workshopok jelentik, amelyeknek az eredményei a digitális leltárba is becsatornázódnak. 

A konfrontatív emlékezéskultúra meghaladása kizárólag a projektben stratégiai partnerként részt vevő történészek, pedagógusok és népművelők határon átnyúló együttműködésében valósulhat meg. A digiális média eszközeiben rejlő lehetőségek lehetővé teszik egy új, határon átnyúló, regionális emlékezéskultúra kialakulását.

Alapadatok

Összefoglaló

Sikeres trilaterális partnerség elmélyítése

A projekt a 2007-13-mas költségvetési periódusban hozzájárult a 24 város (AT-SI-HU) partnerségének megteremtéséhez és pilot-szerű együttműködési tevékenységek megvalósításához. Ezen tapasztalatokra alapozva a résztvevő 8 osztrák, 7 magyar (és 9 szlovén) város elmélyíti a kezdeményezést, és két nagyon aktuális és a régióra jellemző kihívásra koncentrál. Annak érdekében, hogy a városok politikai, közigazgatási, gazdasági és turisztikai terű együttműködését erősíteni lehessen, az osztrák városok gazdaegyesületet hoztak létre, mely vezető partnerként fogja össze a tevékenységeket és a trilaterális projektgazdaság alapjait, mely mint központi projekteredményt jelenti. A fölérendelt projektcél az AT-HU program 4. PA-jához hasonlóan az intézményi kapacitások javítását szolgálja. Városi közszolgáltatások erősítése, ill. szereplőinek hálózatba épített hatékonysága, mint az AT-SI-HU határon átnyúló régióban egy policentrikus és növekedés-orientált fejlesztés hordozója az egyedi hálózati partnerek, akik a régiók egyéni arculatú és régión kívül is érzékelhető világítótornyok, valamint a teljes együttműködésén át, pozicionálásának egyeztetése és továbbfejlesztése által, azért, hogy olyan aktuális kihívások innovatív és telephelyre vonatkozó vásárlói erő megkötésére irányuló rendszer rendszerét lehessen kidolgozni, mint a digitális, vagy demográfiai változás.

A City Cooperation II megoldásokat fejleszt, melyek a települések és intézmények jobb határon átnyúló együttműködéséhez vezetnek konkrét eredmények alapján és a továbbiakban pedig mérhetően növelik a regionális versenyképességet.

Alapadatok

Összefoglaló

Az osztrák-magyar határrégió kistelepüléses vidékein párhuzamosan jelentkezik az elöregedő lakosság és vidékről városokba költözők problematikája. A fiatalabb generációk aktív munkavállalása nem teszi lehetővé az otthonlétet, az idősek gondozását korábban ellátó, hagyományos nagycsaládos modell visszaszorulóban van. Eközben az emelkedő várható élettartam miatt egyre szélesebb kört érintenek az idősgondozással kapcsolatos mindennapi kihívások. Annak érdekében, hogy a régió időseinek életminősége ne csökkenjen drasztikusan, a szociális ellátórendszer átgondolására, átfogó új kezdeményezésekre van szükség.

Projektünk célja, hogy a fenti kihívásokra egy, az igényeket központba állító, kölcsönösségen alapuló, fenntartható és egyben integráló megoldást nyújtsunk, amely javuló életminőséget biztosít a határrégió időseinek és hozzátartozóiknak egyaránt. Ez a megoldás az önkéntes szerepvállaláson alapuló gondoskodó közösségek kialakítása és határon átnyúló hálózatba szervezése.

E cél elérése érdekében a helyi igények és adottságok figyelembevételével és a releváns aktőrök bevonásával kialakítjuk a gondoskodó közösségek létrehozását célzó stratégiát és módszertant. Ezt követően a gondoskodó közösségek koordinációját ellátó bizalmi munkatársak (BM) képzésével erősítjük a szociális és egészségügyi területen aktív helyi/regionális intézmények és a különböző helyi képviseletek/civilek kapacitásait, valamint egy bilaterális modell kidolgozásával megteremtjük a határon átnyúló önkéntes munkavégzés szervezeti keretfeltételeit.

A hálózatosodáshoz elengedhetetlen lakossági részvétel erősítése, különösen a határvidék időseinek mobilizálása közösségi média megoldások, szakmai és kommunikációs tevékenységek támogatásával történik. A megszólított aktőrök és az önkéntes hálózat határon átnyúló együttműködésének kialakításával végeredményben létrehozzuk a gondoskodó közösségek önfenntartó, aktív és innovatív közös hálózatát.

Alapadatok

Összefoglaló

A Fertő-Neusiedler See régió 2001 óta az UNESCO Világörökség része. Az osztrák-magyar határon átnyúló terület azóta új kihívásokkal szembesül a napjainkban egyre inkább tapasztalható dinamikus demográfiai és gazdasági változások révén. Elég, ha csak a nagyobb humánterhelést eredményező turisztikai fejlesztéseket, szélerőműparkok építését vagy az újabb és újabb területek beépítését említjük. A kihívások kezelése sokkal szorosabb együttműködést igényel a világörökségi terület magyar és osztrák oldali menedzsment szervezetei és az összes többi érintett fél között, akik érdekeltek a határon átnyúló világörökségi cím és a terület kiemelkedő egyetemes értékeinek hosszú távú megőrzésében. Jelenleg nincs olyan határon átnyúló koordináló testület, amely átfogóan foglalkozna a régió ügyeivel és együttműködési fórumként szolgálhatna. A projekt átfogó célja a fenntartható, határon átnyúló, intézményesített együttműködés megteremtése a világörökségi régió releváns szereplői között. A projektben életre hívandó testület a Fertő-Neusiedler See világörökségi terület számára kidolgozott és értékelt, határon átnyúló hatásokkal bíró, bilaterálisan egyeztetett kezelési terv alapján alakul meg, majd rendszeresen ülésezik és kidolgozza a konfliktusok kezelésére alkalmas szabályokat. A testület munkáját táj obszervatórium fogja segíteni, mely alkalmasan megválasztott indikátorokon keresztül monitorozza a táj változásait, s beavatkozásokat javasol a kezelő grémium számára. A projekt újdonságértékét az adja, hogy a közös testület felállítása a döntéshozók érzékenyítésén és a közös kezelési terven alapul, míg a fejlesztendő kezelési terv igazi nóvumát az obszervatórium jelenti. A szervezeti integráció erősítése az egész régió számára előnyös: elsősorban a 30 világörökségi település és minden olyan szervezet számára, melyek a természetvédelem, a turizmus, a településtervezés és a közlekedés, a vízgazdálkodás és a gazdaság érdekeit képviselik.

Alapadatok

Összefoglaló

A projekt alapvetően a „RECOM” előzményprojektek által feltárt kihívásokra kíván fókuszálni. Ilyen mindenekelőtt a határ mindkét oldalán a terület- és településfejlesztés egyes tématerületein megnyilvánuló információhiány a szomszédos ország/régió, vagy éppen az Európai Unió vonatkozásában.

A projekt alapvető célja a határ mindkét oldalán rendelkezésre álló tudás és információ megosztása, hiszen a közös, ténylegesen határon átnyúló területfejlesztési tevékenység alapvető feltétele a közös tudásbázis megléte. Átfogó cél egy a határon átnyúló régiós szakmai tudásbázis kialakítása és megosztása („mi a helyzet a határ túloldalán/EU-ban?”), regionális menedzsment/irányítási struktúrák kölcsönös megismerése („ki miért felelős a határ túloldalán/EU-ban?”), kulturális és szervezeti sajátosságok megismertetése („milyen módon történik a problémák kezelése a határ túloldalán/EU-ban?”).

A projekt keretében határon átnyúló képzési akadémia, határon átnyúló terület- és régiópolitikai stratégiák programszinten történő adaptálása történik, valamint a közvetlen szervezetközi kapcsolatokat erősíteni hivatott people-to-people tevékenységek valósulnak meg. Közvetlen haszonélvezők a területfejlesztés különböző szintjein dolgozó szakemberek, települési és regionális döntéshozók, civil szervezetek.

A projekt módszertanilag három egymásra épülő szintre fókuszál:

• Az EU-s támogatáspolitika, határon átnyúló tervezés, terület- és település-fejlesztés Magyarországon és Ausztriában.


• A határtérség szakpolitikáinak kapcsolódása a makroregionális politikákhoz (Duna-stratégia, Centrope, stb.).


• People-to-people tevékenységek és hálózatok ki- és felépítése lokális szinten.

Alapadatok

Összefoglaló

A COVID-19 nagymértékben megváltoztatta a munka világát: az elbocsátások, a rövid idejű munka, a Home-office csak néhány példa. A hangsúly a digitális munkára került. Sok vállalatnak és alkalmazottaiknak kihívást jelentenek az új képesítések és műszaki követelmények. És vajon mit takar még mindez, ha határokon átnyúló vetületben gondolkodunk? Mit tesznek az ingázók? Hogyan vonják be őket a vállalati folyamatokba? A digitalizálásról szóló eddigi tanulmányok eredményei azt mutatják, hogy az alkalmazottak, üzemi tanácsok és vezetők gyakran nem rendelkeznek a digitális stratégiák megvalósításához szükséges ismeretekkel, és az alkalmazottakat alig vonják be ezekbe. Ezért szükséges a mi projektünk az alábbi céllal: Fejleszteni szeretnénk a célcsoportok ismereteit a digitalizálás területén, fejleszteni szeretnénk a digitális stratégiák végrehajtásában való részvételi megközelítést annak érdekében, hogy támogassuk a digitalizálási stratégiák kidolgozásának folyamatát a projekt területén működő vállalatokban. A részvételi megközelítés ebben az együttműködésben innovatív. A projekt átfogó célja a szakszervezetek és a munkaerő-piaci szereplők közötti határon átnyúló együttműködés megerősítése, digitalizálással foglalkozó hálózat létrehozásával.

E cél elérése érdekében előzetesen alaposan elemezni kell a munkaerőpiac 4.0-t – a COVID-19 járvány idején kialakult helyzet miatt is -, hogy a munkaerő-piaci szereplőket és vállalatokat jövőbeni intézkedések és stratégiák tervezésében támogatni tudjuk. Erre építve folytatunk a vállalatoknál részvételközpontúan a digitális stratégiák megvalósításával kapcsolatos tanácsadásokat. A tanácsadások eredményeképp intézkedéseket és stratégiákat fogalmazunk meg munkaerő-piaci szereplők és vállalatok számára, a digitalizáció jövőbeli szintjének fenntartható növelése érdekében. Ezen felül felállítjuk az üzemi tanácsok és a munkaerő-piaci szereplők hálózatát a tapasztalatcsere fokozása érdekében.

Alapadatok

Összefoglaló

Az éghajlat nem ismer határokat, az emberi cselekvés azonban csak egy adott településre vagy térségre terjed ki. Az E&C-Toolbox projekt rávilágít arra, hogy elengedhetetlen az energia- és klímastratégiák, intézkedések országok közti leegyeztetése, közös kidolgozása.

A projekt az energia- és klímastratégiák, akciótervek helyi, regionális közintézmények számára releváns, rendelkezésre álló módszereket, eszközöket gyűjti és kapcsolja össze.

A fejlesztést, tervezést, megvalósítást és monitoringot szolgáló, konkrét E&C eszközök, pl. SEAP, SECAP, energiakataszter, energetikai tanúsítvány, energiamérlegek, ökoprofit analízis stb. (=E&C Toolbox) alkalmazására kerül sor. A cél a gazdasági és lakóépületek, valamint a közlekedés energiaellátásának és a klímasemleges intézkedések fenntarthatósága, valamint a nemzeti és európai klímacélok elérése. Erre irányul magyar és osztrák kisvárosok határon átnyúló együttműködése.

A projekt keretében az arra leginkább alkalmas EC eszközök megvalósítására kerül sor Weiz (A) és Lenti (H) modellvárosokban. A gyakorlatba történő átültetésből a területfejlesztők, települések, gazdasági szereplők, az energia- és klímaszektor szolgáltatói, valamint a projektrégió lakossága és a környezet profitálnak.

Az E&C eszközök a 24 város szövetsége projektrégióból és egyéb, kijelölt EU-régiókból kerülnek összegyűjtésre. A határon átnyúló alkalmazás szempontjait figyelembe vevő elemzést követően modell jelleggel történik az átültetés a gyakorlatba. Az eredmények rendezvények és online csatornák útján kapnak nyilvánosságot.

Az innováció a kommunális, gazdasági és lakossági alkalmazással kapcsolatos meglevő ismeretek realizálásában és szinergiájában rejlik, melynek célja az Európai zöld megállapodásban vállaltak teljesítése. A régiók és országok közösen egyeztetett intézkedései kedvezően hatnak az osztrák-magyar határtérségre. A projekt ezt hivatott a gyakorlatban igazolni.

Alapadatok

Összefoglaló

A Burgenland – Nyugat-Magyarország határtérség munkaerőpiaca egy dinamikus fejlődésen megy keresztül, amely a határ mindkét oldalán a pozitív hatások mellett negatív hatásokat is hoz, és amelyek a munkaerőpiaci szempontból releváns hatóságokat kihívások elé állítják.

Naponta mintegy 20.000 magyar munkavállaló ingázik a határon túlra, sokan közülük szezonálisan változó munkahellyel rendelkeznek Magyarországon és Ausztriában. Ez határon átnyúló és részben gyakran változó illetékességet és relevanciát vet fel a társadalombiztosítás, adózás és egyéb szabályozások terén az ingázókat illetően.

A projekt célja a munkaerőpiaci szempontból releváns hatóságok közötti már meglévő kooperációk intézményesítése a tartós határon átnyúló együttműködése és jobb kommunikáció elérése érdekében. Ezen az együttműködésen keresztül megvalósítható a határon átnyúló ügyek jobb integrálása a magyar és osztrák hatóságok munkafolyamataiba, illetve az ingázók számára szükséges hivatali eljárások egyszerűsítése és azok jobb megértése.

A munkaerőpiaci szempontból releváns hatóságok és intézmények bevonása a határ mindkét oldalán, illetve a régióban  napi ingázók munkaerőpiacon elfoglalt nagy aránya általi különleges helyzetére való fókuszálás fontos aspektusai a projektnek.

A projektpartnereknek az ingázók tájékoztatásában szerzett sokéves tapasztalata mellett az ingázók helyzetét felmérő tanulmány képezik a további projekttevékenységek és az intézményi együttműködés alapját.

Alapadatok

Összefoglaló

Az egészségügy nemzeti szinten szabályozott, és a határon átnyúló együttműködést európai szinten nem írja elő jogszabály, ezért országhatáron túlnyúló kooperációk csak saját kezdeményezés útján jöhetnek létre. Jelen projekt célja, hogy most először megalapozza a fenntartható határon átnyúló egészségügyi kooperáció kialakítását az osztrák-magyar határtérségben. A projektcélok elérése kizárólag határon átnyúló együttműködéssel lehetséges. A projekt keretén belül ezért létrehozunk egy határon átnyúló hálózatot, azonosítjuk az osztrák-magyar határtérségben fontos szerepet játszó stakeholdereket (pl. kórházak,mentőszolgálat) és határon átnyúló együttműködésre ösztönözzük őket. A bilaterális egészségügyi hálózat felépítésével egy asztalhoz kerülnek az AT-HU határtérség releváns szereplői, akik a közös együttműködési stratégia kidolgozásával megalapozzák a hosszú távú egészségügyi együttműködést. A létrehozott hálózat kiemelt szerepet játszik azáltal, hogy végigkíséri a projektet az elejétől egészen a végéig, illetve fenntarthatósági stratégiát dolgoz ki a közös munka folytatására. A közös stratégiaterv „Együttműködési stratégia 2030“ a határon átnyúló egészségügyi együttműködést jövőbe tekintő tervezéssel és rövid, közép, valamint hosszú távú célkitűzések megfogalmazásával biztosítja. A kidolgozásra kerülő jövőbeli kooperációs lehetőségek megvalósításának szándékát a partnerek szándéknyilatkozat formájában is megerősítik. A közös sürgősségi szerződés kezdeményezése a lakosság számára a jövőben biztosíthatja a gyors ellátást a határon túl is, amely vészhelyzetben akár életeket is menthet. A projekt egyik további lényeges kimenete a bécsújhelyi és soproni kórházak mint hálózati csomópontok között kialakításra kerül egy nagy volumenű adatcserére alkalmas szakorvosi konzultációs mechanizmus a képalkotó diagnosztika turn-over idejének csökkentése és a gyors leletezés érdekében, amelynek azonnali haszonélvezői a határtérségi egészségügyi végfelhasználók azaz a páciensek.

Alapadatok

Összefoglaló

A parlagfű pollenje különösen agresszív módon vált ki allergiás megbetegedést, ezzel éves szinten hatalmas károkat okozva a nemzetgazdaság számára. Míg Magyarország régóta érintett és a védekezési intézkedéseket mind szervezeti mind jogi szempontból sikeresen lerögzítette már, addig Ausztriában még csak az elmúlt pár évben terjedt el igazán a növény. A terjedése elsősorban a keleti szomszédos országok irányából történik, ezért Burgenland különösen érintett. Mindezek ellenére osztrák oldalon jelenleg még nincs sem szabályozott eljárásmód a parlagfű feltárásra és védekezésre vonatkozóan sem együttműködés a magyar hatóságokkal. A közigazgatási rendszerek cselekvőképességi egyensúlyának hiánya a határtérséget nagy kihívás elé állítja. Mivel a parlagfű számára az országhatár nem jelent akadályt, a probléma csakis közös fellépés útján kezelhető.

A projekt céljául tűzte ki a tartós intézményi együttműködés létrehozását a releváns osztrák és magyar szereplők között, a parlagfű elleni védekezés terén. Ezáltal lehetővé válik egy olyan tudásátadás, amely mindkét fél számára hasznos, ill. amely által a közszolgáltatás minősége és így a lakosság életminősége javul.

A felmérés és kutatás során nyert alapvető adatok és információk alapján határon átnyúlóan összeegyeztetett ajánlások kerülnek kidolgozásra a védekezés és az elterjedés megfékezésére vonatkozóan (fő kimenet 1: Egyetemek határon átnyúló együttműködése a kutatási munkálatok keretében). A közös parlagfű jelző rendszer felépítésével pedig most először válik lehetővé a határon átnyúló adatcsere.  A bilaterális parlagfű munkacsoport létrehozásával, melybe bevonásra kerülnek mindkét ország szakértői, egyben megalapozásra kerül a hosszú távú intézményi együttműködés is (fő kimenet 2: a parlagfű elleni védekezés releváns osztrák és magyar szereplőinek határon átnyúló együttműködése).

Alapadatok

Összefoglaló

A gazdag energiaforrást jelentő nyers- és maradványanyagok gyűjtése, kezelése és hasznosítása megoldatlan probléma a határokon átnyúló ökoEnergieland (ÖE) projektrégió és a körmendi kistérségben az értékteremtés biztosítása és növelése, a meglévő biomassza-alapú energiatermelő létesítmények biztosítása, új, megújuló energiaforrást hasznosító erőművek létesítése és az energia- és erőforrás-hatékonyság növelése vonatkozásában. Egyrészről a számos biomassza-alapú energiatermelő létesítmény egyre több nyersanyagot igényel, másrészről egyre nagyobb mennyiségű maradványanyag (pl.: szennyvíziszap) keletkezik, melyeket gyűjteni, kezelni és hasznosítani kell, és a vonatkozó törvények (pl.: a szennyvíziszap tárolása vagy mezőgazdasági alkalmazása) folyamatosan szigorodnak. Ezen kívül a nem a háztartási zöldhulladék körébe tartozó,  jelenleg nem összegyűjtött és nem hasznosított maradványanyagok (pl.: uszadékfa, a településeken keletkező vágott fű, cserje, fa- és szőlőmetszés hulladékai) potenciálját nagyon magasra becsülik. Az ÖE-ben található energiatermelő létesítményeket már részben Magyarországról látják el nyersanyaggal, de az ellátás jelenleg még szervezetlen formában történik, és ez az energiatermelő létesítmények és a nyersanyagszállítók számára egyformán hátrányos.

Projekt fő céljai:

• Szervezett, határokon átnyúló, törvényi előírásoknak megfelelő nyers- és maradványanyag-gyűjtő rendszer kidolgozása és átvezetése egy hasznosítási rendszerbe a meglévő biomassza-alapú energiatermelő létesítmények gazdaságos üzemeltetése, illetve új energiatermelő létesítmények létesítése érdekében a határokon átnyúló projektrégióban.


• A szennyvíziszap (szennyvízstratégiának megfelelően) és az újonnan kialakított nyersanyaggyűjtő rendszerben rendelkezésre álló biomassza innovatív technológiák alkalmazásával történő energetikai hasznosítási lehetőségének vizsgálata a projektrégiókban.


• Energetikai területen működő intézményi harmonizáció.

Alapadatok

Összefoglaló

A Magyarországon és Kelet-Ausztriában is jelentős mértékben elterjedt parlagfű súlyos közegészségügyi és gazdasági problémákat okoz. A projekt ezért átfogó céljaként tűzte ki a parlagfű-mentesítés területén létrejött intézményi együttműködés kiszélesítését és megerősítését földrajzi és szektorális szempontból. A partnerek mindehhez a következő megközelítést kívánják alkalmazni:

1. Az együttműködés elmélyítése: A SAM-projektben a fókusz többé már nem a részt vevő szervezetek mentesítési intézkedéseinek megismerésén van, hanem új stratégiák és intézkezdések közös kidolgozásán. Mindehhez létrehozunk egy központi parlagfű adatbázist, valamint kiszélesítjük azon bilaterális munkacsoportot, amelyben így már az eddig részt vevő szervezetek mellett Alsó-Ausztria és Stájerország tartományok, ill. Vas és Zala megye is képviselteti magát és amelynek feladata az összehangolt mentesítési intézkedések fejlesztése. NGO-k bevonásával továbbá optimális összeköttetést hozunk létre a közigazgatás és a helyi multiplikátor szereplők között.


2. Összpontosítás az EMBERRE és a növényre: Amíg a JAA-előzményprojekt elsősorban a növény bizonyos kultúrákban való előfordulásának hatékony megfékezésére koncentrált, addig a SAM-projekt az orvosi szakértelem bevonására, valamint az allergiában szenvedők védekezési lehetőségekkel kapcsolatos tájékoztatására is hangsúlyt kíván fektetni. Mindehhez új célcsoportként meg kívánjuk szólítani, illetve a tartalmi munkába bevonni a közegészségügyi hatóságokat, orvosokat és gyógyszertárakat.


3. A tudás jobb kapitalizálása: A parlagfű hatékony leküzdése és a növény által kiváltott allergia helyes kezelése testreszabott szakmai ismereteket igényel. A JAA valamint SAM-projektekből nyert értékes tudás célcsoportspecifikus feldolgozása és átadása által multiplikátorok képzését valósítjuk meg, akik hosszú távon járulnak hozzá a hatékony mentesítéshez.

Alapadatok

Összefoglaló

A projektterületen, bár a nők, mint foglalkoztatottak aránya jelentősen magasabb a közszférában, mint a magánszférában, a közszféra szervezetek esetében a versenyszférához képest szakmai kontraszelekció, ill. rendszerprobléma tapasztalható: a karriercsúcs elérése adott esetben hosszabb idő alatt lehetséges. Korosztályuk és sajátos (igaz adott esetben férfiakra is érvényes) rájuk jellemző élethelyzetek következtében szembesülhetnek különböző munkahelyi problémákkal. Ezzel szemben a versenyszféra rendszere/munkakörülményei rugalmasabbak, jobban kezelik a felgyorsult élethelyzeteket. Egyedi esetként merül fel a közszférából a versenyszférába történő váltás, vagy fordítva. A magasabb beosztásban lévő férfi munkavállalók részéről jellemzően egyoldalú a bállítottsága a nők problémáihoz/élethelyzetükből adódó kihívásaihoz, ill. hasonló a munkahelyi vezetők és döntéshozók által tanúsított bánásmód.

A közszférában dolgozók nő-munkavállalók helyzetének javítására több nemzeti szintű kezdeményezés indult/indul, viszont határon átnyúló megközelítésű közösen kidolgozott módszertan alapján végrehajtott tényfeltárás még nem történt. Jelen projekt keretében tényfeltárás eredményein alapuló közös tréningprogram (toolkit) kerül kidolgozásra és megvalósításra, kiegészülve különböző célcsoport specifikus érzékenyítő-és szemléletformáló tevékenységekkel. Ennek eredményeként a közszférában foglalkoztatott nők munkaerő-piaci és esélyegyenlőségi helyzetének javítása valósul meg.

A kifejlesztett tevékenységek hosszú távú fenntartható alkalmazása érdekében stratégiai megállapodás aláírásával, ill. akcióterv kidolgozásával határon átnyúló intézményi hálózat jön létre, legalább a PP-k és SP-k bevonásával.

A projekteredmények politikai fenntarthatóságát és döntéshozatali folyamatokban történő figyelembevételét, a döntéshozók projektbe történő bevonása, érzékenyítése, valamint az elkészülő policy recommendation segíti elő.

Alapadatok

Összefoglaló

Az erőszak gyermekek és fiatalok esetében mind Ausztriában mind Magyarországon egyre nagyobb mértéket vesz. A sport fontos szerepet játszik ezen fiatalok esélyegyenlőségének előmozdításában. Segítségével csökkenthető az agresszivitás, a közös rendezvények, edzések és más tevékenységek során olyan területeken jönnek létre határon átnyúló kapcsolatok, ahol korábban nem volt együttműködés.

A projekt célja a tartós határon átnyúló együttműködés létrehozása a birkózó sport releváns AT és HU szereplői között. Fő kimenetként 8 releváns szervezet együttműködése, valamint 9 közös sportrendezvény szervezése (edzőtáborok, edzések és versenyek) fogalmazódott meg.

A birkózó sport népszerűsége mind Ausztriában mind pedig Magyarországon csökkent. Ebből kifolyólag jelenleg mindkét ország utánpótlás problémákkal néz szembe. Ezen kihívást a birkózó szövetségek közös erővel kívánják orvosolni. A közös "Wrestling without borders" platform létrehozása által lehetővé válik a széles nyilvánosság megszólítása, ill. a határtérség fiataljainak birkózó sport iránti érdeklődésének felkeltése. A közös edzői továbbképzések és tanvideók kiszélesítik a határtérségben meglévő tudást és attraktívabbá teszik a sportágat. Ezekre alapozva fiatalok számára modulárisan felépített edzéssorozatok valósulnak meg, különböző tudásszint szerint, akik aztán négy közös verseny és három közös edzőtábor során mérethetik meg magukat a szomszédos országból származó társaikkal.

Az AT és HU birkózó szövetségek között közvetlenül a vasfüggöny lebomlása után létrejött ígéretes együttműködés az elmúlt évtizedben sajnos elszunnyadt. A hajdani ifjú birkózókból mára az egyesületek vezetői lettek, akik szeretnék a mostani fiataloknak mindazt a lehetőséget megadni, melyből egykor ők is profitáltak és ennek a célnak az érdekében az együttműködést újraéleszteni és annak hagyományát megteremteni. A projekteredmények nemzeti szintű hasznosítását számos magasrangú strat. partner garantálja.