SO23 Víz

Alapadatok

Összefoglaló

A Pinka a magyar-osztrák határszakaszon, többszörösen határt metsző és határt alkotó vízfolyás, melynek vízkészletét Ausztria és Magyarország is használja, a vízkészlet felhasználásának keretei azonban nincsenek megfelelő részletezettségű adatokon alapuló tanulmányokkal alátámasztva. A Pinka esetében a vízfolyással való gazdálkodás csak közösen egyeztetett elvek alapján lehetséges, mind mennyiségi, mind minőségi vonatkozásban. A Pinkára elsősorban a határszelvényekben kell a be és kilépő víz mennyiségi és minőségi elvárásait meghatározni, Woppendorftól a torkolatig. A Pinka jó ökológiai állapotának fenntartásához, a Pinka kisvízi folyógazdálkodási koncepciójának megalkotása szükséges, mely alapján lehetségessé válik a hallépcsők, a megkerülő csatornák, a holtági vízpótlások és az erőművek üzemeltetésére történő jó gyakorlat tervezése és előkészítése. A Pinka határszakasz közös stratégiai tervének fontos célja az egységes kezelési terv elkészítése, mely alapján mindkét Fél azonos módszertan szerint kezeli a vízkészleteket, a vízhasználatokat, az ökológiai előírásokat, az árvízvédelmet és a beavatkozásokat. A projekt fő eredménye egyrészt a Pinka jelenlegi vízkészletének és a vízkészletét befolyásoló beavatkozások hatásainak feltárása, továbbá a Pinka és a völgy talajvíz kapcsolatának feltárása, valamint a vízfolyás szennyezőanyag terhelésének és fiziko-kémiai állapotának rögzítése. Másrészt megalapozza a kétoldalú vízkészlet-gazdálkodást segítő, szabályozó intézkedéseket. A projekt elsősorban a két ország közötti vízügyi egyezmény szerint működő szervek, valamint a vízvédelemért felelős hatóságok munkavégzését támogatja, valamint értékes információval szolgál a Pinka mentén élő lakosság, valamint a szakmailag érintettek (vízgazdálkodás, természetvédelem, felsőoktatás, erőművek, mezőgazdaság, önkormányzatok, civil szervezetek stb.) számára.

Alapadatok

Összefoglaló

Az utóbbi évtizedben a Leitha/Lajta folyó közös vízgyűjtőjét több árvíz sújtotta, melyek különböző károkat okoztak a határmenti régiókban Ausztriában és Magyarországon. Az árvízkockázat a közös vízgyűjtőn csak nemzetközi együttműködéssel és a határtérségben összehangolt árvízkockázat-kezeléssel csökkenthető hatékonyan az EU Árvízi Irányelvében foglaltaknak megfelelően.

Az árvízkockázat-kezeléshez szükséges alapadatokat, előzetes árvíz-levezetési számításokat és beavatkozási lehetőségeket a projekt partnerek kidolgozták a korábbi „CEframe” projekt keretein belül és egy kétoldalú Memorandum került aláírásra a jövőbeli együttműködés iránymutatására. Mivel az APSFR területek a határtérség ezen részén nem összefüggőek, ezért közös stratégiai lépések szükségesek a mindkét ország előírásainak megfelelő védelmi biztonság megteremtéséhez. Az árvíz levonulása a Lajta alsó 37 km hosszú szakaszán egy összetett folyamat, melyben terepi levonulás, szükségtározók és több folyómeder is részt. Mindkét ország beavatkozásai visszahatnak a helyi viszonyokra és csak egyeztetett tevékenységek járhatnak kölcsönös előnyökkel.

A projekt fő célja a kétoldalú Memorandum megvalósítása a stratégiai szintű árvízkockázat-kezelés kialakítása érdekében: a Magyar-Osztrák Vízügyi Bizottság (MOVB) döntéshozatali folyamatának támogatása a szükséges vizsgálatok és háttérszámítások elvégzésével, ismert problémák kezelése terepi beavatkozásokkal, a helyi érdekeltek bevonása és információcsere biztosítása, a várható eseményekhez igazított tervrendszer kialakítása az alapvetően szükséges ökológiai szempontok integrálásával.

A projekt egy egyedülálló lehetőség olyan fenntartható nemzetközi árvízkockázat-kezelési stratégia megvalósítására, ahol a megjelenített megoldások ténylegesen megfelelnek az EU Árvízi Irányelv, Víz Keretirányelv és az Élőhely Irányelv előírásainak., továbbá az eredmények kielégítik helyi igényektől a makro-regionális elvárásokig terjedő skálát.

Alapadatok

Összefoglaló

A Rába vízgyűjtőjének mind az osztrák, mind a magyar részén az árvizi események elöntésekhez és ezzel együtt az élet és az infrastuktúra számára kockázathoz vezetnek. Ezért az árvíz- és katasztrófavédelemért felelős szervezetek érdekében áll, hogy árvizi esetben lehetőleg minél korábban információkat kapjanak arról, hogy a várható elöntések hogyan alakulnak azért, hogy a védelmi erőforrások tervezését határon átnyúlóan hatékonyan elvégezhessék.

A projekt fölérendelt célja abban áll, hogy a Rába vízgyűjtőjén az árviz általi kockázatot jelentősen csökkenteni tudjuk azáltal, hogy a várható elöntéseket azok térbeli kiterjedésében és időbeli lefutásában egy kifejlesztendő figyelmeztető eszközben ábrázoljuk.

A projekt fő outputja egyrészt a rábai árvizi előrejelző modell frissítése, másrészt a kifejlesztendő figyelmeztető eszköz a várható elöntések ábrázolására valamint az ahhoz szükséges csapadék- és elöntési szcenárió katalógus osztrák oldalon és az 1D-2D online modellek magyar oldalon. A fejlesztések egyrészt az előrejelző modell üzemeltetőinek, másrészt az árvíz- és katasztrófavédelemért felelős szervezeteinek és az árvíz által érintett lakosságnak a hasznára válik.

A projekt közös alaptétele az, hogy az árvíz- és katasztrófavédelem felelős szervezetei számára dinamikus információkat bocsájtsunk rendelkezésre, amelyekkel az elöntések az előrejelzett árvizi események esetén számíthatók. Ezeken az információkon keresztül az árvíz- és katasztrófavédelemre kötelezett szervezetek számára lehetőség adódik, hogy szükség esetén határon átnyúló intézkedések tervezését végezzék el.

Következésképpen a projekt által első ízben válik lehetővé, hogy a meghatározott vízfolyás helyeken nem csak vízhozam előrejelzéseket, hanem az abból várható elöntési területeket is rendelkezésre bocsájtjuk.

Alapadatok

Összefoglaló

A Rába habzása komoly problémát jelentett Szentgotthárd térségében az ezredforduló körül. Ennek megszüntetése érdekében osztrák és magyar területen projektek és intézkedések kerültek végrehajtásra (Rába Akcióprogram, OPENWEHR). Mivel az intézkedések a Rába egész vízgyűjtő-területére hatással vannak, ezért a vizsgálatok együttes végrehajtása szükséges.

A projekt a következők célokat tűzte ki magának : közös monitoring végrehajtásával kiértékelésre kerül, milyen hatással vannak a megvalósult beavatkozások a Rába állapotára a folyó teljes hosszán, másrészt vizsgálja a felszíni víztestek Ausztriában és Magyarországon jóváhagyott vízgyűjtő-gazdálkodási tervekben meghatározott jó állapotnak való megfelelését és javaslatokat tesz további lehetséges intézkedésekre vonatkozóan  a jó állapot eléréséhez, illetve megtartásához.

A projekt fő eredménye egyrészt a Rába jelenlegi szennyezőanyag terhelésének és ökológiai állapotának rögzítése, mind a magyar, mind az osztrák oldalon, másrészt az eddigi intézkedések hatásait értékeli, ami további kétoldalú intézkedési lehetőségek alapjául szolgálhat. A projekt elsősorban a két ország közötti vízügyi egyezmény szerint működő szervek, valamint a vízvédelemért felelős hatóságok munkavégzését támogatja, valamint értékes információval szolgál a Rába mentén élő lakosság számára, láthatóvá teszi a környezetükben lévő kémiai és ökológiai vízállapotokat.

Alapadatok

Összefoglaló

A Fertő tó - mint Közép-Európa egyik legnagyobb és legjelentősebb természeti és kultúrtája - számos hasznosítási lehetőség szempontjából kiemelkedő jelentőséggel bír. A jó vízminőség fenntartásához elengedhetetlen a nyílt tó és a nádas öv között jól működő víz- és anyagcsere. Ezen a téren viszont még mindig jelentős tudásdeficit és cselekvéshiány mutatkozik.

A projekt alapvető célja a Fertő tó jó vízminőségének és ökológiai, illetve kémiai állapotának fenntartása és biztosítása. A projekt megvalósításával lehetővé válik a szükséges intézkedések megfogalmazása. Mivel az osztrák-magyar államhatár a Fertő tavat kettészeli, ezért ezt a célkitűzést kizárólag csakis közös erővel lehet elérni.

A nádas öv és nyílt víz közti víz- és anyagcsere, illetve e folyamatok vízminőséget befolyásoló jelentősége terén történő vizsgálatok elvégzésével a projekt egy jelentős tudásdeficitet pótol. Így elérhetővé válnak a szükséges alapadatok a víztest kezelés számára. A kapott eredményekre építve kidolgozásra kerül egy vízgazdálkodási kezelési terv (fő kimenet), mely egy hosszú távú, integratív koncepció alapjaként a vízminőség védelmét és biztosítását szolgálja és ajánlásokat tesz egy bilaterálisan összehangolt, a tó állapotértékelését végző monitoring rendszer kidolgozására.

A nádas öv struktúrái, mint súlyponti téma a projekten belül most először kerül előtérbe. A vízgazdálkodási kezelési terv kidolgozásával többek között javaslatok készülnek optimalizált csatorna kialakításokra a nádasban, mely által biztosítható a jó vízminőség. A projekt továbbá megváltoztatja az állapotértékelő rendszer nézőpontját: a tó egésze, mint egység (nyílt víz ÉS nádas öv) most először kerül a figyelem középpontjába.

Alapadatok

Összefoglaló

A folyókkal való gazdálkodásban és a folyó vízminőségében alapvető szerepet játszik a hordalék, és a hordalékgazdálkodás. A Duna felső- (ausztriai) és közép- (magyarországi) szakaszán számos, a hordalék vándorlásából eredő problémával szembesülünk (pl. a meder mélyülése), melyek hatással vannak a Duna ökológiai állapotára, árvízi kockázatra, hajózásra és az energiatermelésre. Mivel a folyó és az abban utazó hordalék vándorlása az országhatárokra nincs tekintettel, a kapcsolódó problémák kezeléséhez határon átnyúló együttműködésre van szükség, ami magában foglalja a terepi adatgyűjtést, a számítógépes és laboratóriumi modellezési eljárásokat, valamint a mérnöki beavatkozásokat is.  A SEDDON II projektben folytatjuk a SEDDON projektben megalapozott vizsgálatokat és az ott javasolt fejlesztéseket végrehajtjuk. A SEDDON II projekt célja a tudásfejlesztés és -transzfer a tudománytól a vízgazdálkodásig. Hosszúidejű vizsgálataink célirányos és hatékony beavatkozásokhoz vezetnek, melyek javítják a folyó ökológiai állapotát és csökkentik az árvízkockázatot. A projekt fő kimenetei: i) korszerű vízépítési laboratórium (HEL), egyedülálló kutatási felszereléssel, 10 m3/-os kapacitással; ii) közös terepi adatgyűjtő és modellező rendszer, ami magában foglalja új mérőállomások és egy expedíciós mérőrendszer kialakítását (ERiSS) a magyar Duna-szakaszon és kis-, közép- és árvízi állapotokat leíró modelleket; iii) a közös mérnöki megoldásokat tartalmazó útmutató, amelynek alapját az új, a terepi adatokora épülő laboratóriumi és számítógépes modellek adják. Az új HEL segítségével egy olyan innovatív infrastruktúra épül ki, ami elősegíti a két ország közötti tudástranszfert kutatók, középiskolai és egyetemi hallgatók és a nyilvánosság között (hasonlóképpen a DREAM EUDRS zászlóshajó projektben). A SEDDON II kimenetei a teljes Duna-menti lakosság javára szolgálnak.