A duzzasztógátak hatására romlik a vízminőség
A vízfolyásokon kialakított vízierőműveket kísérő duzzasztógátak számos természetvédelmi problémát okoznak. Többek között módosítják az áramlási viszonyokat, felettük állóvizes szakaszok jönnek létre, hatásukra az üledék összetétele is átalakul, befolyásolják a víz minőségét és akadályozzák a vízi élőlények hosszirányú vándorlását is. A WeCON-Vizes élőhelyek ökológiai hálózatának fejlesztése az osztrák-magyar határrégióban projektben az a célunk, hogy ezeket a hatásokat jobban megértsük és így javaslatokat tudjunk megfogalmazni a mérséklésükre.

Vizsgálataink 5 helyszínen, a Rábán az ikervári, a nicki, a magyarlaki duzzasztóműnél, a Pinkán a felsőcsatári duzzasztóműnél, a Répcén pedig a gyórói vízimalom duzzasztójánál végezzük. A mintavételezések során a vízinövény állományok, a vízi makroszkópikus gerinctelenek, a halfauna, illetve vízkémiai vizsgálatok történnek.
A vízi makroszkopikus gerinctelen és a halfauna vizsgálatának az eredményei egyaránt azt mutatják, hogy az a vízfolyásokon felfelé duzzasztóművektől távolodva változik a fajösszetétel. A halfauna összetételéből származtatott ökológiai állapotminőség (vízminőség) a gátak felett rosszabb, mint alatta. A magyarlaki duzzasztásnál például a gát alatti folyószakasz ,,jó” ökológiai állapotban van, míg a közvetlenül felette lévő szakasz „gyenge” besorolást kapott.
