Projekteredmények
Általános szempontok
Az ezredforduló elején a Rába habzása nagy problémát jelentett Szentgotthárdnál az osztrák határ közelében. A probléma kiküszöbölése érdekében számos projekt és intézkedés valósult meg mind Ausztriában, mind Magyarországon (pl. Raab Action Program, OPENWEHR). Mivel ezek az intézkedések hatással vannak a Rába teljes hossza mentén, így a magyar és az osztrák fél együttes vizsgálatára volt szükség.
A Rába és mellékfolyói ökológiai és kémiai állapotának felmérésére és értékelésére a két fél közös vizsgálati programot hajtott végre 2008-2009-ben.
A jelenlegi RaabSTAT projekttel újabb közös felmérés készült el a Rába mentén azzal a fő céllal, hogy megállapítsuk a jelenlegi szennyezettségi szintet és az ökológiai állapotot, valamint értékeljük, hogy az elmúlt 10 évben végrehajtott intézkedések hatásai javítottak-e a helyzeten. A projekt eredményei így további kétoldalúan elfogadható, lehetséges intézkedések alapjául szolgálhatnak.
A jelen felmérés a két korábbi közös vizsgálati programon alapul, és fizikai-kémiai és biológiai vizsgálatokra osztható, amelyeket lényegében egymástól függetlenül végeztünk, de eredményeik szorosan összefüggenek.
A teljes terepmunkát 2019 őszén fejezték be a nemzeti szakértők, akik a saját területükön dolgoztak, Ausztriában és Magyarországon. A kémiai és biológiai vizsgálatok során egyaránt, a nemzeti szakértők közös mintavételt hajtottak végre a kiválasztott helyszíneken annak érdekében, hogy az eltérő elemzési vagy értékelési módszereik ellenére az eredmények összehasonlíthatók legyenek.
Kémia
A RaabSTAT projekt keretén belül összesen 51 vízkémiai mintavételi helyszínt jelöltünk ki a Rábán és annak mellékvizein, az ausztriai Arzbergtől egészen a magyarországi győri mintavételi helyig, ahonnan nem messze torkollik a Rába a Mosoni-Dunába.
Ausztriában 12 felszíni vízmintát vettünk a Rábából, valamint 1 mintát annak mellékfolyójából, a Lapincsból, amely nem sokkal az osztrák-magyar határ után torkollik a Rábába. Magyarországon 10 felszíni vízmintavétel készült a Rábából és 5 felszíni vízminta annak mellékfolyóiból, a Lapincsból, Pinkából, Sorok-Perintből, a Répce-árapasztóból, valamint a Marcalból. A mellékfolyók mintavételi helyeit a Rábába való torkolatuk közelében jelültük ki.
A felszíni vizek mellett a Rába teljes szakaszán összesen 23 szennyvíztisztító telep elfolyó szennyvizét mintáztuk meg, Ausztriában 7 kommunális és 7 ipari, Magyarországon 6 kommunális és 3 ipari szennyvíztisztító telepen.
Az Ausztriában található mintavételi helyeken az osztrák szakemberek, a magyar helyszíneken a magyar szakemberek végezték a mintázást. Minőségbiztosítási okokból az ausztriai Neumarkt mintavételi ponton közös vízmintát vettünk a Rábából, mindkét szakértői csapat részvételével.
A mintavételi helyek és a mintavételi stratégia megegyeztek a 2009. évi Rába felmérésével, ami lehetővé tette a jelenlegi eredmények összehasonlítását a tíz évvel korábban kapottakkal. Mindazonáltal ki kell emelni, hogy az eredményül kapott koncentrációkat a 2009-es és 2019-es év teljesen eltérő hidrológiai körülményeinek figyelembevételével szabad csak összehasonlítani (a 2019-ben a mintavétel a Rába egy hosszabb kisvizes időszakában történt, míg a 2009-es mintavétel idején a vízhozam ennek akár hatszorosa is volt).
Az általában magas nátrium-, klorid- és szulfát felhasználás elsősorban azoknak a bőrgyáraknak tulajdonítható, amelyekben sózott bőrt dolgoznak fel. Összességében nincs jelentős különbség e sók kibocsátási mennyiségeiben a 2009-es és a 2019-es a vizsgálat időpontjában.
A 2019-es felmérésben az immissziós mintáknál mért felületi feszültség értékek ugyanabban a tartományban voltak, mint a 2009-es felmérésben, de a kibocsátások tekintetében említést érdemel a bőrgyárak technológiai folyamataiban bekövetkezett javulás a 2009-es felméréshez képest.
Az olyan szerves szennyező anyagok esetében, mint az oldott szerves szén (DOC), a biokémiai oxigénigény (BOI5) és a kémiai oxigénigény (KOI), 2019–ben kimutaható volt a pontforrásokból származó kibocsátások jelentős csökkenése a 2009. évi mintavételek eredményeihez képest. Mivel a kommunális szennyvíztisztító telepek kibocsátása nagyjából azonos maradt, ezért a szerves szennyezőanyag-terhelések csökkenése elsősorban a három bőrgyár terhelésének csökkenése miatt következett be.
A tápanyagparaméterek immissziós koncentrációi ugyanabba a tartományba estek, mint a 2009-es vizsgálatban, de figyelembe kell venni, hogy a jelenlegi mérések során a Rába vízhozama lényegesen alacsonyabb volt. A koncentráció-görbék azt támasztják alá, hogy a vizsgált pontforrásokból származó emisszióknak nincs jelentős hatása a tápanyagparaméterek immissziós koncentrációira.
A nehézfémek koncentrációja továbbra is nagyon alacsony a Rábában, azonban a mellékfolyókból vett mintákban néhány fém kiemelkedően magas koncentrációban volt jelen, amit figyelmeztetésként kell kezelni.
A szintetikus szennyezők koncentrációja szintén kedvezően alacsonynak bizonyult, mennyiségük a legtöbb mintában nem érte el az alsó méréshatárt. Kivételt csak a lebontással szemben rendkívül ellenálló 1,5-naftalin-diszulfonát és a biszfenol-A képeznek, amelyek az első osztrák bőrgyártól Győrig valamennyi Rábából származó vízmintában megtalálhatók voltak.
A csoportparaméterek közül az anionos detergensek nagyobb koncentrációban voltak jelen a Rába vízmintáiban, mint 2009-ben, míg az AOX vegyületek koncentrációja csökkent 2009-hez képest.
Biológia
A RaabSTAT projekt biológiai vizsgálatainak célja a Rába ökológiai állapotfelmérése volt az ausztriai felső szakasztól a magyarországi dunai torkolatig. Az ökológiai állapot értékeléséhez a biológiai minőségi elemek közül a bevonatlakó kovaalgák (PHB) és a vízi makroszkópikus gerinctelenek (MZB) esetében a Rába és a Lapincs folyókon 22 vizsgálati helyszínen 2019. szeptember 18-19-én történtek a felmérések. A biológiai minőségi elemek közül a halak vizsgálatán alapuló ökológiai állapotértékelés korábbi vizsgálatokon alapul.
A bentonikus kovaalgák és a vízi makroszkópikus gerinctelenek kombinált értékelése alapján a Rába mérsékelt ökológiai állapotú Arzbergnél. Mitterdorftól Takernig a folyó jó állapotú. A Rába Gniebingtől a határig, csakúgy, mint a Lapincs Eltendorfnál, eltérést mutat a Víz Keretirányelv környezeti célkitűzéseihez képest. A bentonikus kovaalgák közül a diatóma fajok, mint tápanyag indikátorok, növekedési tendenciája jellemző a Rába osztrák szakaszán. Takerntől lefelé a tápanyag terhelés nő, ami a jó ökológiai állapotból a mérsékelt ökológiai állapotba történő változáshoz vezet. A vízi makroszkópikus gerinctelenek esetében a szapróbikus index a Víz Keretirányelv (VKI) célkitűzéseinek megfelel majdnem az összes helyszínen, csupán a Mogersdorf mintavételi helyszín mutat eltérést a jó ökológiai állapottól. Gniebingtől lefelé a határig a Rába antropogén hatásokat jelez, mint pl. strukturális hiányok, hidrológiai változások. A biológiai minőségi elemek közül a halak esetében a legtöbb állományfelmérés mérsékelt vagy jó állapotot mutat a Rába esetében. A VKI környezeti célkitűzéseitől való eltérés a felső és középső rithrális szakaszokon értelemszerűen a hidrológiai hatásokhoz köthető. A potamalis szakaszokon csak egy helyet értékeltünk mérsékelt állapotúnak, a többi jó állapotú. A Lapincs szintén jó ökológiai állapotú.
A biológiai minőségi elemek kombinált értékelésével “az egy mindent visz” elv alapján, Magyarországon mérsékelt ökológiai állapotúnak értékeltük a teljes magyarországi szakaszát a Rába és a Lapincs folyóknak. Legtöbb esetben a diatóma fajok voltak felelősek ezért az értékelésért, mivel ennek a csoportnak voltak a legrosszabb eredményei, jelezve így a pontszerű és diffúz tápanyagforrások nyilvánvaló hatását. A 2019-es vizsgálatok eredményei, melyek a biológiai minőségi elemek közül a vízi makroszkópikus gerinctelenek és a halak vizsgálataira támaszkodtak, azt mutatják, hogy a Rába felső szakasza (a határtól Sárvárig) jó ökológiai állapotban van, míg az Uraiújfalu és a Mosoni-Duna összefolyás közötti szakasz mérsékelt állapotú. A halak esetében a hidromorfológiai feltételek javítása érdekében tett intézkedések biztató eredményeket hoztak a felső szakaszokon. A vízi makroszkópikus gerinctelen vizsgálatok eredményei a Rába magyarországi szakaszán, azt mutatják, hogy a felső folyószakaszok magas strukturális diverzitása jobb élőhelyi viszonyokat biztosít ennek a biológiai elemnek, mint az alsó, gátak között szabályozott folyó szakaszok. A diatóma fajok eredményei (jelezve a tápanyag terhelést) szintén azt mutatják, hogy a teljes magyarországi szakasz mérsékelt ökológiai állapotú.
Összességében elmondható, hogy az ökológiai állapot javítása érdekében tett intézkedéseknek a Rába esetében pozitív hatása van az utóbbi években, habár a jó ökológiai állapotot még nem sikerült elérni minden helyszínen.
Összegzés
A Rába kivételesen sűrű vizsgálati programjának oka a Szentgotthárdi duzzasztónál fellépő habképződés volt az ezredforduló körül. A RaabSTAT sarokköve a Rábát érő terhelések feltárására irányuló vizsgálatok sorának. Jelen projektben habképződést már nem figyeltek meg, amit a bőrgyárak kibocsátásában a felületi feszültség értékek egyértelmű javulása igazolt.
A kapott eredmények azt mutatják, hogy a Rába Akció Program sikeres volt, a Rába terhelése több komponens esetében csökkent.
A magas természetes változékonyság elfedheti a szaprobiológiai helyzet esetleges javulását, amely a bőrfeldolgozó vállalatok által hozott intézkedések következtében várható. Ha csak a szaprobikus indexet vesszük figyelembe, amely a RaabSTAT projekt szempontjából fontosabb, mint az MM1 és MM2 multimetrikus index, a legtöbb hely jó állapotban van.
Az elmúlt években az ökológiai állapot javítására irányuló beavatkozások pozitív hatása érzékelhető. A RaabSTAT projekt keretei között elvégzett vizsgálatok eredményei azonban arra is rámutattak, hogy a Rába összes víztestje még nem érte el a célállapotot. Annak megállapítása érdekében, hogy szükség lehet-e és mely további intézkedésekre, bilaterális egyeztetések során olyan megbízható alap adatokat kell létrehozni, amelyek hosszú távon lehetővé teszik az esetleges hiányok megfelelő meghatározását.