Nyilvános védelmi gyakorlat

Az Észak-dunántúli Vízügyi Igazgatóság nyilvános védelmi gyakorlatot tartott 2018. április 25-én Hegyeshalomkülterületén, a Márialigeti duzzasztómű és zsilipek környezetében.

A programot Németh József igazgató nyitotta meg, ahol bemutatásra kerültek az operatív kárelhárítás eszközei és módszerei.

Az Igazgatóság Műszaki Biztonsági Szolgálata (Védelmi Osztaga) és a helyi Szakaszvédelem egységeibe beosztott dolgozók a védművön rövid szakaszokon homokzsáksoros bordás megtámasztást és mentett oldali ellennyomó medencét építették ki demonstrációs céllal. A duzzasztómű felvizén bemutatták működés közben az olajszennyezések felszámolására rendszeresített gépegységeket, továbbá a Mintavevő Munkacsoport mintavételt végzett. A gyorsan telepíthető eszközök közül a kisteljesítményű mobilszivattyúk, áramfejlesztők és éjszakai vonalvilágítás különböző típusait szemléltették. A távérzékelési kapacitásokat illusztrálva az un. quadrocopterdrónt az Igazgatóság pilótái, Hauberger Gábor és Németh Szilárd működtették a helyszínen és nagyfelbontású légi képeket készítettek az eseményről. A rendezvény során előadások hangzottak el a magyar és osztrák oldali védekezési munkák szervezéséről.

A védelmi gyakorlat az ATHU033 számú PLATFORM - Proactive Lajta/Leitha Flood Risk Managementprojekt INTERREG V-A AT-HU CBC Ausztria-Magyarország Határon Átnyúló Együttműködési Program 2014-2020 keretében valósult meg.

Az utóbbi évtizedben a Lajta folyó közös vízgyűjtőjét több árvíz sújtotta, melyek különböző károkat okoztak a határmentirégiókban Ausztriában és Magyarországon is. A projektre azért volt szükség – a Ceframe projekt folytatásaként – mert az árvízkockázat a közös vízgyűjtőn csak nemzetközi együttműködéssel és a határtérségben összehangolt árvízkockázat-kezeléssel csökkenthető hatékonyan az EU Árvízi Irányelvében foglaltaknak megfelelően. Az árvíz levonulása a Lajta alsó, közös 37 km hosszú szakaszán egy összetett folyamat, a terepi levonulás biztosításában több folyómeder és szükségtározó is részt vesz. Mindkét ország beavatkozásai visszahatnak a helyi viszonyokra és csak egyeztetett tevékenységek járhatnak kölcsönös előnyökkel.

A fentiek alapján a 2016. július 1-jén indult 278.000 Euro költségvetésű európai uniós beruházás célja a határtérség releváns árvízvédelmi fejlesztéseinek hosszútávú nemzetközi megalapozása, az EU Árvízi Irányelvének történő megfelelés, valamint a térségben érintett önkormányzatok felkészültségének növelése, továbbá az ökológiai értékek védelme és az ökológiai potenciál fejlesztése az átjárhatóság érdemi javításával. A projekt vízgyűjtő szemléletű nemzetközi árvízkockázat-kezelési stratégiát kíván megalapozni (műszakilag kiszolgálni), ahol a környezeti szempontok és a védelmi kapacitás is együttes értékelésre kerül. Jelenleg ilyen stratégia sehol nem található az osztrák-magyar határtérségben, de Duna vízgyűjtő szinten is egyedülállónak mondható. Befejezése 2018. december 31-re várható.