2. CEPI konferencia Bécsben

Neves osztrák, magyar, francia és német előadók adtak áttekintést a témával kapcsolatos helyzetről az egyetemi oktatókból, kutatókból, valamint a baromfi termelés és feldolgozás területéről érkezett szakemberek számára.

Elsőként Csorbai Attila, a Baromfi Termék Tanács elnöke adott tájékoztatást a magyarországi baromfi ágazat helyzetéről és a 2016/17-es madárinfluenza járvány következményeiről. A Magyar baromfiágazat jelentős károkat szenvedett el a tenyészállomány, a végtermékek és a piacok tekintetében. Az érintett állományokat állami kártalanítás mellett kiirtották, és a járvány tanulságai szigorúbb szabályozás bevezetéséhez vezettek.

Nicolas Eterradossi, a Francia Élelmiszerügyi, Környezetvédelmi és Foglalkozás-egészségügyi Hivatal (ANSES) igazgatója elmondta, hogy a franciaországi Ploufragan-Plouzané-ban található laboratórium írta le a 2015/16-os és a 2016/17-es franciaországi járványok epidemiológiai jellemzőit. A járvány első kitörését a fertőzés évekig tartó tünetmentes hordozása előzte meg kacsákban. A járványok a háztáji baromfiban jelentek meg, majd gyorsan tovább terjedtek a tenyészállományokra, nagyszámú víziszárnyast és tyúkalakúakat érintve. Az esetek eredményeképpen a francia hatóságok jelentősen szigorítottak a járványvédelmi előírásokon és az ellenőrzés hatékonyságán, különösen a hízott máj előállítása érdekében tartott kacsák esetében, melyre a szabadtartás jellemző.

Terjék Zsolt, a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal igazgatója az állományok leölésével, a takarmány megsemmisítésével és a személyi kiadásokkal összefüggő költségeire hívta fel a figyelmet. Rámutatott, hogy a hatóságok jelentős lépéseket tettek a járvány újbóli előfordulásainak megelőzése érdekében, melyek tekintetében figyelembe vették az EFSA ajánlásokat, valamint a franciaországi tapasztalatokat is.

Pandur Mónika és Hajnal Szilvia, az Orvia Kft. és a Napsugár Trade Kft. képviseletében a magyarországi víziszárnyas tenyésztésről és az általuk elindított járványvédelmi kerekasztal tevékenységéről szóltak. A kerekasztal fő célkitűzése a termelők felkészítése az esetleges járványok hatékony kezelésére. Ennek érdekében járványügyi és igazgatási szakembereket hívtak meg, hogy tájékoztassák a termelőket a járvány epidemiológiájáról, a fertőtlenítő szerek megfelelő használatáról, a személyi és jármű higiéniáról, valamint a rágcsálóirtás fontosságáról.

Eveline Wodak, az Osztrák Állategészségügyi és Élelmiszerbiztonsági Hivatal (AGES) Nemzeti Madárinfluenza refereincialaboratóriumának vezetője a mádinfluenza osztrák előfordulásait jellemezte. 2006-ban ausztria területén vadmadarakban találtak magas patogenitású H5N1 madárinfluenza vírust. 2013-ban illegálisan importált vadmadarkban mutatták ki a H5N1 jelenlétét, majd 2016/2017-ben H5N8 típust fedeztek fel szintén vadmadár állományban, a Boden-tó melletti kisebb pulykafarmon és egy burgenlandi háztáji állományban. 2017. január-március között Ausztriában elrendelték a háziszárnyasok zárt tartását.

Christoph Ahrens, az AniCon Vorsorge GmbH (Németország) képviseletében a járványügyi védekezés részének tekintett szakszerű leölési technikákról tájékoztatta a jelenlévőket. A tevékenységet megfelelően képzett személyzetnek kell végeznie védőruházatban, az állatoknak a lehető legkisebb szenvedést okozva. Emellett ügyelni kell a környezetszennyezés elkerülésére is. Az AniCon számos, a különböző madárfajok és állomány méretek számára fejlesztett rendszerrel rendelkezik.

Anja Joachim, a Bécsi Állatorvostudományi Egyetem Parazitológiai Intézetének vezetője a fertőtlenítés fontosságát hangsúlyozta a parazitás megbetegedések megelőzésében. Kiemelte, hogy nagyon fontos a takarmányoknak az állati ürüléktől való tisztán tartása, illetve hogy az istállók tisztításához a 130 °C vízgőz alkalmazása a leghatékonyabb.

Ivana Bilic, Bécsi Állatorvostudományi Egyetem Baromfi- és Halgyógyászati Klinikájának kutatója a Histomonas meleagridis (pulykák feketefej-betegségének kórokozója) molekuláris genetikájáról tartott előadást. A jelen ismeretek szerint két genotípus létezik: Transzkriptomikai és proteomikai elemzések különbözőségeket tártak fel az attenuált és virulens paraziták között. 

Dieter Liebhart, Bécsi Állatorvostudományi Egyetem Baromfi- és Halgyógyászati Klinikájának docense a Histomonas meleagridis diagnosztikájáról és monitorozásáról beszélt. Az EU-ban a nitroimidazole 1995-ös betiltását követően a megelőzésre használt Nitrofurane származékok gyógyászati alkalmazását is betiltották 2002-ben. Ennek következtében a megbetegedések száma jelentősen növekedett. Különösen igaz ez az elmúlt 2 évre, melyek során számos pulykafarm érintetté vált Ausztriában. A fertőzés tojóállományokban való jelenlétének szerológiai módszerekkel történt vizsgálata mélyalmos tartás mellett 29,7%-os, szabadtartás mellett 40.9 %-os és organikus szabadtartás mellett 57,2 %-os fertőzöttségi szintet mutatott.

Harald Schliessnig, az osztrák Minőségi Baromfitermék Egyesület (QGV) vezetője az osztrák pulykatermelés jellemzőit emelte ki. 2012 óta GMO-mentes takarmányozást alkalmaznak Ausztriában. A maximális állomány sűrűség 40 kg élősúly/m2 hagyományos tartási technológia mellett. Ausztriában 76 ezer pulykát nevelnek 33 biogazdaság kereteiben. A QGV számos állategészségügyi programot valósított meg baromfik esetében, és a közelmúltban egy speciális, a hisztomononadózis által jelentett kihívások kezelését célzó programot indított el.