Mid-Term Conference

2021. november 12-én került sor a Nyugat-dunántúli Vízügyi Igazgatóság, mint a projekt Vezető Partnere által szervezett, az INTERREG V-A Ausztria Magyarország Együttműködési Program keretében megvalósuló AquaPinka (ATHU115) határon átnyúló projekt köztes rendezvényére, melyre a járványügyi helyzet miatt elhalasztott nyitórendezvény helyett került sor. Az eseményen közel 50 fő vett részt, köztük a projekt célcsoportjainak, partnereinek, stratégiai partnereinek képviselői, a projekt lebonyolításán dolgozó szakemberek, valamint további hivatalos személyek. A rendezvény a sajtó jelenléte mellett zajlott, melynek fő célja az volt, hogy a projektben érintett kollégák, szakemberek bemutassák a projekt céljait és annak előrehaladását.

A körmendi Hotel MJUS-ban tartott konferencián ünnepi köszöntőt mondott Gaál Róbert, a Nyugat-dunántúli Vízügyi Igazgatóság igazgatója, Dr. Hende Csaba országgyűlési képviselő és Josef Wagner, a Burgenlandi Tartományi Kormányhivatal csoportvezetője.

A köszöntők után a szakmai előadások következtek. Elsőként a magyar Belügyminisztérium részéről Jelinek Gabriella osztályvezető ismertette a vízkészlet-gazdálkodás határon átnyúló kérdéseit, külön hangsúlyozva a vízkészletek fenntartható és méltányos hasznosításának fontosságát. Kiemelte, hogy határvízi relációkban a vízkészletek nyilvántartásával, megosztásával kapcsolatos szabályozás heterogén, nincs egységes módszertan. A hosszú távú cél a vízkészletszámítás és -megosztás egységes módszertanon alapuló szabályozása.

A bécsi BOKU Egyetemről érkező Dr. Hans Peter Rauch, a Talajtani munkacsoport vezetője az AquaPinka elődjét, a LowFlow projektet mutatta be. A 2015-ben befejeződött projekt a Pinka kisvízi vízkészletállapotával foglalkozott, tekintettel a klímaváltozás okozta hatásokra. A projekt tapasztalatai, eredményei az AquaPinka projekt tervezése során hasznosításra kerültek.

A rövid kávészünetet követően a projektet bonyolító két partnerszervezet képviselőinek prezentációi következtek. Elsőként kollégánk, Székely Edgár osztályvezető adott átfogó képet a projektről. Elmondta, a projekt alapvetően 3 megvalósítási munkacsomagra bontható: az ismeretek bővítését szolgáló monitoringra, melybe vízhozammérések, felszíni és felszín alatti vízmintázások, felszíni és felszín alatti vízrajzi monitoring, valamint a vízhasználatok, terhelések számbavétele tartoznak. A monitoring után hidrodinamikai és vízminőségi modell megalkotása következik, melynek fő célja a jelenlegi és jövőbeni mennyiségi állapot, problémák és várható konfliktusok feltárása. A végső munkafázisban sor kerülhet a Pinka közös kisvízi folyógazdálkodási koncepciójának és tervének elkészítésére.

Ezt követően magyar oldalról Juhász István kiemelt műszaki referens, osztrák oldalról Christian L. Sailer, a Burgenlandi Tartományi Kormányhivatal főreferatúra-vezetője ismertették részletesen az aktuális tevékenységeket. Elmondták, hogy a közösen meghatározott monitoringterv alapján 33 felszín alatti vízrajzi és vízminőségi monitoringpont, 12 db felszíni vízrajzi állomás, 29 db expedíciós vízrajzi mérési helyszín, 10 felszíni vízminőségi monitoringpont és 7 halas monitoring pont került kijelölésre. A monitoringterv tartalmazza továbbá a mérési paramétereket, gyakoriságokat, időpontokat és a metodikát is. A minél hatékonyabb vizsgálat érdekében a projektben eszközbeszerzésekre is sor került: 7 db radaros vízszintérzékelő (AT: 5 db, HU: 2 db), 20 db talajvizes monitoringkút (AT: 12 db, HU: 8 db), 3 db szivattyú (HU: 3 db) és 1 db spektrofotométer (HU: 1 db) beszerzése és telepítése történt meg. A monitoring-adatok adatátadása FTP-tárhelyen, az összegyűjtött adatok tárolása és közös megosztása Google Drive segítségével történik. A monitoringprogram végrehajtása október végén befejeződött, az adatok feldolgozása, strukturálása és a vízminőségi minták laboratóriumi analizálása után elindulhat a modellezés fázisa.

Az Őrségi Nemzeti Park osztályvezetője, Dr. Szentirmai István a Pinka magyarországi szakaszának természetvédelmi értékelését mutatta be, amelyre a WeCon-projekt keretében került sor. Kiemelte: a projekt eredményeként megállapítható, hogy a Pinka torkolati szakasza kiemelkedően értékes, a felső szakasz értékes, középső szakasza közepesen értékes. A projektben vizsgáltak továbbá a halátjárók hatékonyságát is, amihez mintegy 3000 halegyedet jelöltek mikrochippel, majd leolvasókat építettek a projektterület hallépcsőibe. Elmondta, hogy a Pinka Felsőcsatári halátjáróján a jelölt halak csupán 4-30%-a jutott át, ami a többi vízfolyás hallépcsőihez képest alacsony értéknek számít. Ezek okai főként a feliszapolódás, a vízhiány a természetes mederben a halátjáró alvizén, valamint a szűk áteresz, ami a főmeder kapcsolódását biztosítja és a hallépcső felvizén helyezkedik el.

Az előadások végeztével a közönségnek lehetősége nyílt az előadók számára kérdések feltételére, végezetül pedig Josef Wagner intézett zárszót a megjelentekhez.

A pohárköszöntő után, a rendezvény lezárásaként ültetéses állófogadásra került sor.

Az eseményre a hatályos járványügyi előírások betartásával került sor.